Európa környezete 2015 – Jövőbeni jóllétünk záloga egy ambiciózusabb szakpolitika, egy szélesebb tudásanyag, egy határozottabb befektetés-politika és az innováció

Nyelv megváltoztatása
Press Release Publikálva / Megjelentetve 2015. 02. 24. Utolsó módosítás 2016. július 15., 11:22
Az európai környezetvédelmi és éghajlatpolitika már eddig is jelentős előrelépéseket ért el: javult a környezet minősége és az életminőség, miközben felélénkült az innováció, a munkahelyteremtés és a növekedés. E kétségtelen sikerek ellenére Európának továbbra is számos tartós és egyre súlyosbodó környezeti kihívással kell szembenéznie. Ezek leküzdéséhez mélyreható változásokra van szükség a környezeti problémák fő okának tekinthető termelési és fogyasztási rendszerek terén.

 Image © EEA, Keith Arkins, Alexander Goranov

Elemzéseink azt mutatják, hogy az évek során az európai szakpolitikák számos környezetvédelmi kihívást sikeresen leküzdöttek . Azonban az is kiderül, hogy sajnos nem ért véget a jóllétünk zálogának tekintett természeti rendszerek károsítása.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója

Ezek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, ma közzétett Az Európai környezet – állapot és előretekintés 2015 (SOER 2015) című, ötévente kiadott értékelésének legfontosabb megállapításai. A SOER 2015 Európa környezeténeki integrált értékelése, amely a nemzetközi, regionális és tagállami szintű értékelések mellett az adatok országok közötti összehasonlítását is tartalmazza.

Az uniós szakpolitikák jelentős előrelépéseket értek el

Napjainkban az Európai Unió lakói egy olyan Európában élhetnek, amelynek vizei sokkal kevésbé szennyezettek, levegője tisztább, ahol csökken a hulladéklerakókba küldött  hulladék mennyisége és nő az újrahasznosított erőforrások száma. Ugyanakkor Európának még hosszú utat kell bejárnia addig, amíg a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban megfogalmazott, a bolygónk felélése nélküli jóllétre irányuló elképzelés 2050-ig megvalósul. Noha természeti erőforrásaink felhasználása terén a korábbiakhoz képest hatékonyabbak vagyunk, sajnos továbbra is romboljuk azt az erőforráskészletet, amelytől nemcsak Európa, hanem az egész világ fennmaradása függ. A biológiai sokféleség csökkenéséhez és az éghajlatváltozáshoz hasonló problémák továbbra is komoly veszélyt jelentenek.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója szerint: „Elemzéseink azt mutatják, hogy az évek során az európai szakpolitikák számos környezetvédelmi kihívást sikeresen leküzdöttek. Azonban az is kiderül, hogy sajnos nem ért véget a jóllétünk zálogának tekintett természeti rendszerek károsítása . Bár bolygónk korlátainak tiszteletben tartása hatalmas kihívást jelent, ha ezt sikerülne megvalósítanunk, az óriási előnyöket jelentene. Igazán fenntarthatóvá csak Európa innovációs kapacitásának maximális kiaknázásával válhatunk, csak ez repíthet bennünket a tudomány és a technológia élvonalába és csak ennek segítségével hozhatunk létre új iparágakat és egy egészségesebb társadalmat.”

A SOER 2015 egyik központi gondolata, hogy a 2050-re vizionált célkitűzések eléréséhez Európának még ambiciózusabb szakpolitikára van szüksége. A jelentés ugyanakkor utal arra, hogy olyan új szemléletmódra van szükség, amely megoldást kínál számos rendszerszintű környezeti problémára.  A külső nyomások például – köztük a világméretű megatrendek – semlegesíthetik a szakpolitikai intézkedések és helyi környezetgazdálkodási törekvések hatásait. Emellett több környezetvédelmi kihívás is összefügg olyan termelési és fogyasztási rendszerekkel, amelyek emberek millióinak munkahelyét és megélhetését biztosítják. Ha ezekben a rendszerekben változás áll be, az egyaránt hoz költségeket és hasznokat is. Ráadásul a hatékonyság javulását a megnövekedett fogyasztás gyakran semlegesíti.

A SOER 2015 jelentés arra a következtetésre jut, hogy noha a meglévő szakpolitikák maradéktalan végrehajtására továbbra is szükség van, Európa 2050-re kitűzött célkitűzésének eléréséhez sem a jelenlegi környezetvédelmi szakpolitika, sem pedig a közgazdasági szemléletű, vagy éppen a technológiára épülő energiahatékonyság-növelés nem lesz elegendő.

A legfontosabb rendszereket át kell alakítani

Ahhoz, hogy az Európa előtt álló kihívások összetett rendszerét le tudjuk küzdeni, a mainál sokkal ambiciózusabb szakpolitikákra és olyan szélesebb körű ismeretekre és intelligensebb beruházásokra van szükség, amelyek elsődleges célja az alapvető rendszerek – élelmiszer- és energiaipar, lakásépítés, közlekedés, pénzügy, egészségügy és oktatás – átalakítása. Szükség lesz továbbá olyan stratégiákra és szemléletmódokra, amelyek célja a nyomás enyhítése, az esetlegesen felmerülő károk elkerülése, az ökoszisztémák helyreállítása, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kijavítása és a globális trendekhez – mint az éghajlatváltozás és az erőforrások kimerülése – való alkalmazkodás.

Dr. Bruyninckx így látja mindezt: „2050-ig van még 35 évünk, hogy a bolygót, ahol élünk, fenntarthatóvá tegyük. Lehet, hogy ez messzinek tűnik, de ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt, most kell a tettek mezejére lépnünk. Ehhez még ambiciózusabb és még koherensebb intézkedésekre és beruházásokra van szükség. Ma hozott döntéseink közül jó néhány azt is meghatározza, hogy hogyan fogunk élni 2050-ben.”

SOER 2015 Európa környezete: tények és trendek

Természeti tőke

  • Bár a csökkentett szennyezés jelentősen javított Európa levegőjének és vizeinek minőségén, az ökoszisztéma folyamatos romlása veszélybe sodorja Európa gazdasági teljesítményét és lakóinak jóllétét.
  • A biológiai sokféleség romlása folytatódik. A védett fajokra vonatkozó értékelések 60%-a és az élőhely értékelések 77%-a jelzi, hogy azok kedvezőtlen védettségi helyzetben vannak. Európa nem jár jó nyomon azon céljának elérése felé, hogy 2020-ra megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését.
  • Az édesvizek minősége javult az elmúlt években, ennek ellenére az európai édesvíztest körülbelül fele várhatóan nem éri el 2015-re a jó ökológiai állapotot.
  • A tengerek és parti vizek élővilágának biológiai sokfélesége különösen nagy aggodalomra ad okot: elsősorban a tengerfenék károsodása, a szennyezettség, az invazív idegen fajok és az óceánok elsavasodása jelent komoly nyomást. A túlhalászás az Atlanti-óceánon és a Balti-tengeren csökkent, míg a Földközi-tengeren ennél sokkal komorabb a kép: 2014-ben az értékelésbe bevont állományok 91%-a esett a túlhalászás áldozatául.
  • 2012-ben Európa földterületének kevesebb mint 6%-át vonták be a biogazdálkodásba, és ebben a tekintetben az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak.
  • A jövőben várhatóan erősödnek az éghajlatváltozási nyomások és hatások, és várhatóan továbbra is fennmaradnak a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó tényezők.

Erőforrás-hatékonyság

  • Az erőforrások háztartási felhasználása a 2007-ben mért 16,7 tonna/főről 2012-ben 13,7 tonnára csökkent, ami részben annak köszönhető, hogy néhány országban összeomlott az építőipar.
  • A hulladékgazdálkodás javult az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy kevesebb hulladék keletkezik és csökken a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyisége. 2004 és 2012 között 21 országban nőtt az újrahasznosítás aránya, miközben a hulladéklerakás aránya az adatokat szolgáltató 31 országból 27-ben csökkent. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által vizsgált országokban  kimutatott átlagos újrafeldolgozási arány 2012-ben már 29% volt, szemben a 2004-ben mért 22%-kal.
  • 1990 óta Európa üvegház-gáz kibocsátása 19%-kal csökkent annak ellenére, hogy a gazdasági termelés 45%-kal nőtt. Csökkent a fosszilis tüzelőanyagok használata, ahogyan néhány szennyezőanyag közlekedésből és az iparból származó kibocsátása is.
  • A 2008-as pénzügyi válság és az azt követő gazdasági visszaesés néhány környezeti nyomás csökkenéséhez is hozzájárult; de hogy ez a fejlődés fennmarad-e, az csak a későbbiekben derül ki.
  • A jelenleg elfogadott szakpolitikák nem elegendőek ahhoz, hogy Európa elérje hosszú távú környezetvédelmi céljait, például azt, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 80–95%-kal csökkenti.

Egészség és jóllét

  • A környezetvédelmi szakpolitikának köszönhetően javult az ivóvíz és a fürdővíz minősége, és csökkent a legfőbb veszélyes szennyezőanyagoknak való kitettség.
  • A levegőszennyezés és a zaj továbbra is súlyos egészségügyi hatással jár a városi területeken. 2011-ben az EU-ban körülbelül 430 000 korai elhalálozás volt tulajdonítható a levegőben terjedő finom részecskés anyagoknak, míg a zajnak való kitettség legalább évente 10 000 esetben hozzájárul a szívbetegségek okozta korai elhalálozáshoz.
  • A hormonbetegségek és -rendellenességek arányának emelkedését sokan a vegyszerek – különösen a fogyasztói termékekben jellemző – egyre elterjedtebb használatával magyarázzák.
  • A levegő minőségének előre jelzett javulása várhatóan nem elegendő a környezet további károsításának megelőzéséhez, ugyanakkor az éghajlatváltozással együtt járó hatások várhatóan súlyosbodni fognak.
  • A környezetvédelmi ipar ágazata 2000 és 2011 között több mint 50%-kal nőtt, és jelenleg azon kevés ágazatok egyike, amely a 2008-as pénzügyi válság óta a bevétel és a munkahelyek számának tekintetében egyaránt virágzó teljesítményt nyújt.

Megjegyzések a szerkesztőnek

Az EEA

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az Európai Unió ügynöksége. Az EEA célja, hogy előmozdítsa a fenntartható fejlődést és hozzájáruljon Európa környezetének jelentős és mérhető javulásához azáltal, hogy időszerű, célzott, releváns és megbízható információkat bocsát a politikai döntéshozatalban részt vevők és a nyilvánosság rendelkezésére. Az Ügynökség munkáját a 39 európai országból álló hálózat, az Európai Környezeti Információs és Megfigyelőhálózat (EIONET) segíti. Az EIONET hálózat Magyarországon is számos szakértőt von be a közös munkába.

A SOER 2015

Az Európai környezet – állapot és előretekintés 2015 című értékelés két jelentésből és 87 online tájékoztatóból áll. Ezek a „Szintézis” és a „Globális megatrendek” (11 globális megatrend elemzése) című jelentéseket, ezenkívül 25 tematikus összefoglalót, 9 országok közötti összehasonlítást és 39 ország- és 3 régiótájékoztató anyagot (az egyes országok  környezeti állapot-jelentései alapján) foglalnak magukban.

A SOER 2015:

  • Átfogó értékelést nyújt az európai környezet állapotáról, a trendekről és a kilátásokról, és mindezt globális összefüggésbe helyezi.
  • Megalapozza majd az európai környezetpolitika 2015 és 2020 közötti, tájékozottságon alapuló végrehajtását.
  • Elemzi a jelenlegi szakpolitikák (valamint a döntéshozók  tájékozottságát biztosító ismeretek) módosításának lehetőségeit az Európai Unió 2050-re kitűzött, a bolygónk felélése nélküli jóllétre irányuló elképzelésének megvalósítása érdekében.
  • Az értékelés közös vállalkozásként, az Eionettel és az Európai Bizottság szolgálataival szoros együttműködésben készült. Emellett több nemzetközi szervezet részt vett az értékelés szakmai vizsgálatában.
  • www.eea.europa.eu/soer

Elérhetőség

Médiával kapcsolatos kérdések esetén:

Iben Stanhardt

Arthur Girling

+45 33 36 7168

iben.stanhardt@eea.europa.eu       

+45 33 36 7109

arthur.girling@eea.europa.eu       

Kapcsolódó tartalom

Geographic coverage

Albania, Austria, Belgium, Bosnia and Herzegovina, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Kosovo (UNSCR 1244/99), Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Montenegro, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Serbia, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, The Former Yugoslav Republic of Macedonia, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100