Az éhes város táplálása

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 09. 30. Utolsó módosítás 2016. szeptember 30., 16:47
Az általunk otthon vagy étteremben elfogyasztott ételek hozzávalói közelebbről vagy távolabbról érkeznek. Egy egyrevárosiasabb és globalizált világban a vidéken megtermelt élelmiszert a városba kell juttatni. Nagy hangsúly helyeződik az „élelmiszer-kilométerek” csökkentésére, amely releváns, de néha korlátozott elgondolás lehet. Egy intelligensebb és tisztább közlekedési rendszer csak részben oldaná meg ezt a kérdést. A teljes élelmiszer-rendszer rendszerszintű elemzése kerül terítékre.

 Image © Daniel Nicolae (My City / EEA)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég figyelmeztetett arra, hogy a légszennyezettség mértéke a nagyvárosokban világszerte veszélyezteti az egészséget. Számos európai város, ideértve Londont[i] és Párizst[ii] is, már 2016 első napjaiban is szennyezettségi problémákkal nézett szembe. Felszólították a lakosságot, hogy szokásaikon változtatva a probléma súlyosbításának elkerülése érdekében használjanak közösségi közlekedést, vagy osszák meg másokkal autóikat.. Figyelembe véve a konkrét meteorológiai körülményeket, a magas szintű szennyezőanyag-kibocsátást és az éghajlatváltozással összefüggő szélsőségesen meleg időjárást, a szennyezésnek tulajdonítható események várhatóan gyakoribbá válnak.

A légszennyező anyagoknak való kitettség egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos bizonyítékok egyértelműek, és számuk egyre gyarapszik. Bár az újságok címlapjára csak a jelentős szennyezési események kerülnek ki, már az alacsony légszennyezőanyag-koncentrációnak való hosszú távú és folyamatos kitettség is nagyon ártalmasaz emberi egészségre.

Az európai közlekedési ágazat bizonyos főbb légszennyező anyagok kibocsátása terén jelentős csökkenést ért el — főként a kibocsátási előírások, pénzügyi intézkedések, és kisebb mértékben az alternatív üzemanyagok és a közlekedés elkerülését célzó intézkedések bevezetésének köszönhetően. Mindazonáltal további munkára van szükség a szennyezési szintek további csökkentéséhez, és az Európai Unió 2030-ra és azon túl meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához. Bár a közúti közlekedési ágazat a legfőbb felelős, más ágazatokban (légi közlekedés, hajózás, vasúti közlekedés) is csökkenteni kell a kibocsátásokat.

Ehhez hasonlóan a zajszennyezés is veszélyt jelent az emberi egészségre és jóllétre. Ezen a területen is a közúti közlekedés a legnagyobb szennyező. Bár a közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátása csökkent, az elmúlt években a megengedett határértékek feletti zajszintnek való kitettség állandó maradt az európai városokban.

A közlekedés egészségügyi hatásai

Az Európára vonatkozó legfrissebb adatok szerint az elmúlt évtizedben elért jelentős kibocsátás csökkentés ellenére évente több mint 400 000 korai haláleset tulajdonítható az összes forrásból eredő légszennyezésnek.

Az egyes légszennyezőanyagok számos egészségügyi hatással járhatnak. A nitrogén-oxidokat, részecskéket (PM10 és PM2,5), kén-oxidokat, szén-monoxidot és számos nehézfémet, úgymint a kadmiumot, ólmot és higanyt a járművek kipufogócsöve bocsátja ki. Ezenfelül a kipufogógázban lévő kémiai prekurzor a légkörben kölcsönhatásba léphet és ezáltal hozzájárul az ózonképződéshez. Végül a részecskék és a nehézfémek a gumiabroncsok és fékek kopása révén is a levegőbe kerülnek, és miután leülepedtek az útburkolaton, azokat az áthaladó gépkocsik „újból felverik” a levegőbe.

Az e szennyező anyagoknak való kitettség igen konkrét hatást gyakorolhat az egészségre, azonban általában a szerveket, az idegrendszert és a vért érintik, és olyan megbetegedéseket okoznak vagy súlyosbítanak, mint a — légzési problémákat eredményező — tüdőbetegség, szívroham, asztma, szorongás, szédülés és fáradtságérzet.

A zaj is jelentős hatást gyakorol az egészségre. Az éjszakai kitettség alvászavart okozhat, amely súlyos egészségügyi hatással jár. Egy átlagos nappali időszakban a hosszú távú kitettség többek között magas vérnyomást és szív- és érrendszeri megbetegedést okozhat. 2020-ra várhatóan az európaiak nem kevesebb, mint 80%-a városokban, nagyrészt forgalmas közlekedési infrastruktúrához és csomópontokhoz, így például repülőterekhez és autópályákhoz közel fog élni.

Becslések szerint 125 millió (minden negyedik) európait érint a közúti közlekedésből eredő, 55 decibel (55 dB Lden) éves átlagos napközbeni, esti és éjszakai zajszintet meghaladó zajterhelés. A hiányos adatszolgáltatás miatt ezek a számok valószínűleg jóval magasabbak.

A zajterhelés mérése
Az Lden a zajszintet mutatja egy teljes napra átlagolt energiaegyenértékű zajszint alapján. Célja a zajterhelés mérése. A környezeti zajról szóló irányelv 55 dB-ben határozza meg az Lden-t a zajtérkép-értékelések és cselekvési terv kialakítása céljára. Egy zajterhelésnek kitett népességben az alvászavar felmérése céljából az irányelv az Lnight mutató alkalmazását javasolja 50 dB határértékkel.

A közelmúltbéli adatok azt sugallják, hogy az ilyen kitettség 20 millió európai esetében zajterhelést okoz, 8 millió alvászavaroktól szenved, 43 000 fő kórházba kerül és legalább 10 000 fő idő előtti elhalálozását váltja ki. Ráadásul a repülőtereken és azok környező területein a repülőgépek közlekedéséből eredő zaj jelentős számú embert érint hátrányosan, köztük iskoláskorú gyermekeket is — Európában legalább 8000 magas zajszintnek kitett gyermek esetében ez olvasási nehézségekhez vezet.

A lég- és zajszennyezés kezelése

A közlekedéssel, levegőminőséggel és zajterheléssel kapcsolatos hatályos európai jogszabályok foglalkoznak a légszennyezéssel és a környezeti zajjal annak érdekében, hogy az emberi egészséget és a környezetet védjék. Az európai kibocsátási szabványok (Euro szabványok) a különböző típusú járművek szennyezőanyag-kibocsátását szabályozzák. Példának okáért az új járművekre 2014 óta alkalmazandó Euro 6 szabvány a benzin- és dízel üzemű gépkocsik részecske kibocsátási határértékét kilométerenként 5 milligrammban (mg/km) határozza meg, amely a 2005-ös szinthez képest ötszörös csökkentést jelent. Ehhez hasonlóan az NOx kibocsátási szintet dízel üzemű gépkocsik esetében 80 mg/km-ben, benzinüzemű gépkocsik esetében pedig 60 mg/km-ben határozza meg, amivel a 2005-ös határértékhez képest megint csak jelentős csökkentést követel meg.

Az Euro szabványok a járművizsgálatra vonatkozó specifikációkat is tartalmaznak, de a hivatalos járműkibocsátások (azaz a tesztkörnyezetben rögzített értékek) és a valós kibocsátások között jelentős eltérések észlelhetők. Ennek korrigálására történt intézkedés, ideértve új vizsgálati specifikációk kifejlesztését és a hordozható kibocsátásmérő rendszerek (PEMS) bevezetését, amelyek a gépkocsikra szerelhetők a menetviszonyok mérése érdekében.

A zajszennyezésből eredő károk csökkentése érdekében az EU különböző intézkedéseket vezetett be, ideértve a zajkibocsátások forrásnál történő korlátozására vonatkozó műszaki szabványokat (pl. EU gumiabroncs címkézés, amely segíti a fogyasztókat a „csöndesebb” gumiabroncsok azonosításában). A környezeti zajról szóló irányelv kiegészíti ezeket a szabványokat. Célja, hogy javítsa a gyűjtött adatok minőségét a lakosság és a közlekedés közötti viszony hatékonyabb kezelése érdekében. Az irányelv cselekvési tervek elkészítését írja elő a fő közlekedési csomópontok és a legnagyobb városi területek esetében. Ennek célja az érintett népesség zajterhelésének — és szükség esetén magának a zajnak — a csökkentése, valamint a csendes, azaz zajmentes területek védelme. E cselekvési tervek jelenleg a harmadik ötéves ciklusban tartanak, amely 2018-ban fejeződik be.

Az uniós erőfeszítésekkel párhuzamosan számos helyi és térségi kezdeményezés irányul a közlekedéssel összefüggő légszennyezés és zajproblémák innovatív megoldásainak azonosítására. A „Ljubljanai lépésről-lépésre kezdeményezés” és a sevillai „Ősrobbanás”, két 2006 és 2013 közötti kezdeményezés, amely kerékpáros infrastruktúra fejlesztését támogatta. Mindkét kezdeményezés sikeresen csökkentette a forgalmi torlódásokat, javította a levegőminőséget és mérsékelte az üvegházhatású gázkibocsátást. Míg Sevillában a városközpontba naponta megtett autóutak száma a projekt időtartama alatt 25 000-ről 10 000-re esett vissza, a NO2 koncentráció 29%-os és a PM koncentráció 19,5%-os csökkenését mérték. Ezzel egyidejűleg Ljubljanában a kerékpározás, mint közlekedési mód aránya a teljes közlekedésen belül 20%-kal nőtt a projekt időtartama alatt. Ezek az adatok lenyűgöző eredményeket mutatnak. Az egészség vagy a zajcsökkentés terén elért eredmények tekintetében nem áll rendelkezésre hivatalos adat, azonban a nem hivatalos bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a zajszint mindkét városban jelentősen csökkent.

Kitekintés a jövőre

Figyelembe véve e jogszabályi kereteket és innovatív megoldásokat, a közlekedésből eredő szennyezőanyag-kibocsátás várhatóan Európa-szerte tovább csökken, és ez az emberi egészségre kedvező hatással lesz. Mindazonáltal az EU területén a városi lakosság 87‒90%-a még mindig ki van téve a WHO által károsnak tekintett légszennyező anyagszintnek. Valójában a PM2,5 határértékek betartása esetén a becslések szerint nagyjából 144 000 korai halálesetet lehetne elkerülni. Hosszú távon Európának folytatnia kell a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését, az európai polgárok egészsége és jólléte szempontjából jobb feltételek megteremtését, és a londoni és párizsi esetekhez hasonló szennyezett időszakok hatásainak elkerülésére irányuló politikai intézkedéseinek és cselekvéseinek integrálását. A közlekedésből eredő szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése egyértelműen javítana a levegő minőségén, különösen a városi területeken.

A zajterheléssel kapcsolatos helyzet még inkább kihívásokkal teli. Európában a zaj egy mindent átható szennyező tényező, és a folyamatos gazdasági növekedés, a megnövekedett ipari termelés, a növekvő városiasodás és az ezzel összefüggő közlekedési igények továbbra is veszélyeztetik az európai zajviszonyok minőségét. Ez érinteni fogja az európaiak egészségi állapotát. A közúti közlekedésből eredő zaj marad a legnagyobb veszélyforrás, míg a repülőtéri tevékenységekből származó zaj továbbra is érinteni fogja a szomszédos területek lakosságát. A zajterheléssel kapcsolatos adatszolgáltatás fejlesztése alapvető fontossággal bír annak érdekében, hogy teljesebb képet alkothassunk a zaj egészségre gyakorolt hatásairól. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy alkossák meg saját zajszennyezéssel kapcsolatos cselekvési terveiket, azonban a zaj forrásnál történő csökkentésére — a probléma megoldásának sokkal hatékonyabb módjára — is hangsúlyt kell helyezni.



 

Kapcsolódó tartalom

Vonatkozó mutatók

Related infographics

Kapcsolódó kiadványok

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100