Az éghajlatváltozás és az emberi egészség

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2015. 11. 03. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
Az éghajlatváltozás már most hatással van az egészségünkre Európában, és ez a jövőben is így lesz. Hogyan érinti ez az európaiakat napjainkban? Mi fog történni a jövőben? Ezeket a kérdéseket tettük fel a WHO európai regionális irodájánál dolgozó Bettina Menne-nek.

 Image © Joseph Galea, Environment & Me/EEA

Hatással van az éghajlatváltozás az emberi egészségre?

Az éghajlatváltozás különféle egészségügyi hatásokkal jár. Beszélhetünk közvetlen és közvetett hatásokról; egyes hatások azonnal, mások pedig csak hosszabb távon mutatkoznak meg. Becsléseink szerint 2000-ben világszinten 150 000 halálesetért volt felelős az éghajlatváltozás. Egy új WHO-tanulmány szerint 2040-re a halálos áldozatok száma várhatóan évi 250 000-re emelkedik világviszonylatban. Ez a becslés egyébként magasabb is lehetne, ha nem vettük volna figyelembe a csecsemőhalálozás következő években várható csökkenését.

A szélsőséges időjárási események már most a legjelentősebb olyan éghajlatváltozási hatások közé tartoznak, amelyek az egészségügyet érintik. Másrészről, a hőhullámokhoz és áradásokhoz kapcsolódó halálesetek száma, különösen Európában, várhatóan emelkedni fog. Ezenkívül a kórokozók (vektorok) által terjesztett betegségek terjedésében mutatkozó változások is hatással lesznek az emberi egészségre.

Hogyan hatnak az egészségünkre a szélsőséges időjárási események?

A különböző régiókat különböző típusú szélsőséges időjárási események érintik. A hőhullámok főleg Dél-Európát és a mediterrán térséget sújtják, de problémát jelentenek más régiókban is. A becslések szerint a 2003-as hőhullám 70 000 halálos áldozatot követelt 12 európai országban, többnyire az idős emberek körében. Ahogy az ember idősödik, a test hőszabályozó képessége meggyengül, ami miatt az idős emberek rosszabbul viselik a magas hőmérsékletet.

2050-re a hőhullámok várhatóan évi több mint 120 000 áldozattal járnak majd az Európai Unióban, valamint 150 milliárd eurós gazdasági költséggel, ha nem történnek további intézkedések. Ez a magas szám nem csak az egyre gyakoribbá váló magasabb hőmérsékleteknek tudható be, hanem Európa demográfiai változásainak is. Jelenleg az uniós polgárok mintegy 20%-a 65 év feletti, és a népességbeli arányuk 2050-re várhatóan mintegy 30%-ra emelkedik.

A magas hőmérséklethez gyakran légszennyezettség, különösen talajközeli ózonszennyezés társul. A légszennyezés légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri problémákat okozhat, különösen a gyermekeknél és az időseknél, és korai halálozáshoz vezethet. Más szélsőséges időjárási események – például a nagy csapadékkal járóak, amelyek áradásokat okozhatnak – szintén hatással vannak az egészségre.

Hogyan hatnak az áradások az egészségünkre?

Vegyünk egy konkrét példát: a 2014-ben Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szerbiában bekövetkezett pusztító áradások 60 halálos áldozattal jártak, és több mint 2,5 millió ember életére voltak hatással. Az azonnali egészségügyi hatásokon túl az áradás a katasztrófavédelmi műveletekre és az egészségügyi ellátásra is kihatással volt. Sok kórházat és ezeknek is főleg az alsóbb emeleteit, ahol gyakran a nehéz orvosi berendezéseket tárolják, elöntötte a víz. Ez csökkentette az egészségügyi kapacitásokat a katasztrófával való megbirkózás és a meglévő betegek ellátása során.

Ezenkívül azok az emberek, akik egy ilyen katasztrófa során elvesztik otthonukat és elhagyni kényszerülnek lakóhelyüket, nagy valószínűséggel más hosszú távú egészségügyi problémákkal is küzdenek, például a stresszel.

Léteznek továbbá közvetett egészségügyi kockázatok: ezek többnyire a környezet károsodásához vagy szennyeződéséhez kapcsolódnak. Az áradások például ipari létesítményekből származó vegyi anyagokat vagy szennyező anyagokat, ipari és települési szennyvizet hozhatnak magukkal. Ez az ivóvíz és a termőföldek szennyezését okozhatja. Ha a fekália és a szennyvíz kezelése nem biztosított, az áradások vagy nagyobb árvizek szennyező anyagokat juttathatnak a tavakba és a tengerekbe, sőt egyes szennyező anyagok még a táplálékláncunkba is bekerülhetnek.

Milyen más egészségügyi kockázatok kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz?

Az egészségügyi kockázatoknak több forrása van. A magasabb hőmérséklet elősegíti az erdőtüzek kialakulását. Az európai kontinensen évente körülbelül 70 000 erdőtűz alakul ki. Bár jelentős többségüket az ember okozza, a magas hőmérséklet és a szárazság gyakran tovább súlyosbítja a károkat. Amellett, hogy egyes tűzesetek halálos áldozatokkal és vagyoni kárral járhatnak, mindenképpen légszennyezést okoznak, különösen a levegőben terjedő finom részecskék révén. Ez viszont betegségeket és korai halálozást okoz.

A magasabb hőmérséklet, az enyhébb telek és a csapadékosabb nyarak miatt egyes kórokozó-átvivő rovarok (például a kullancsok és a szúnyogok) egyre nagyobb területeken tudnak megélni és szaporodni. Ezek a rovarok olyan új területeken terjeszthetnek el betegségeket – például a Lyme-kórt, a dengue-lázat és a maláriát –, ahol az éghajlat korábban nem volt alkalmas a betegség terjedésére.

Előfordulhat az is, hogy az éghajlatváltozás miatt bizonyos betegségek eltűnnek azokról a területekről, ahol ma még felütik fejüket. A jövőbeli felmelegedés következtében például a kullancsok – és ennélfogva a kullancsok által terjesztett betegségek – a magasabban fekvő területekre és északabbra juthatnak el, ami szorosan összefügg a természetes gazdaszervezetük, például a szarvas elterjedésének megváltozásával.

Az évszakok változásai – vagyis az, hogy egyes évszakok korábban kezdődnek és tovább tartanak – szintén káros hatást gyakorolhatnak az emberi egészségre. Ez különösen az allergiában szenvedőket érintheti. A több allergén egyidejű jelenléte által kiváltott asztmás esetek száma is megnövekedhet.

Az éghajlatváltozáshoz más hosszú távú egészségügyi kockázat is kapcsolódik. A hőmérséklet és a csapadék változásai várhatóan befolyásolják az élelmiszerelőállítási kapacitást a tágabb páneurópai régióban, és Közép-Ázsiában jelentős visszaesés várható. A régióban a termelési kapacitás további csökkenése nem csak súlyosbíthatja az alultápláltság problémáját, de messzemenő hatásokkal is járhat azáltal, hogy az egész világon az élelmiszerárak növekedéséhez vezet. Az éghajlatváltozást tehát figyelembe kell vennünk, amikor az élelmezésbiztonságot és a megfizethető élelmiszerek elérhetőségét vizsgáljuk, mivel súlyosbíthatja a fennálló társadalmi és gazdasági problémákat.

Hogyan készülhetnek fel a hatóságok az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira?

Más régiókhoz képest az európai egészségügyi intézmények viszonylag jól felszereltek az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelésére. A malária például feltehetőleg nem fog újra elterjedni az Európai Unióban. Ugyanakkor egyes események, például az árvizek és a hosszú ideig tartó hőhullámok miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az érintett területeken az egészségügyi intézményekre. Az európai országoknak erősíteniük kell és fel kell készíteniük egészségügyi intézményeiket a területükön fellépő esetleges éghajlat-változási hatások kezelésére. Ilyen lépés lehet például az árvizekre való felkészülés céljából a kórházak áthelyezése és átalakítása. Vagy gondoskodhatnak a veszélyeztetett csoportok jobb tájékoztatására szolgáló eszközökről, hogy védekezni tudjanak a szennyezésekkel szemben.

A WHO európai regionális irodájában több mint 20 éve foglalkozunk az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival. Különböző módszereket és eszközöket dolgozunk ki, hatásvizsgálatokat végzünk, és segítséget nyújtunk a tagállamoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Legutóbbi jelentésünkben az alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket javasoltunk, hangsúlyoztuk azonban, hogy ezek önmagukban nem elegendőek.

Elég egyértelmű, hogy a közegészség védelme érdekében az országoknak az éghajlatváltozást mérséklő intézkedéseket is kell hozniuk. Egyes ilyen intézkedések komoly járulékos előnyökkel járhatnak az egészségre nézve. Például az „aktív közlekedés" (mint a kerékpározás és a gyaloglás) ösztönzése hozzájárulhat az elhízás és a nem fertőzés útján terjedő betegségek csökkenéséhez. A megújuló energia, például a napenergia pedig hozzájárulhat az egészségügyi szolgálatok folyamatos energiaellátásához - akár távoli területeken is.

Bettina Menne a WHO európai regionális irodájának programigazgatója.

A változó éghajlat az életünk szinte minden területét befolyásolni fogja. A hevesebb és gyakoribb esőzések Európa sok részén gyakori és jelentős áradásokat fognak okozni. Európa más részein pedig, ideértve Dél-Európát, a magasabb hőmérséklet és a kevesebb csapadék sok területen aszályt okozhat.

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Related infographics

Kapcsolódó kiadványok

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100