Az éghajlatváltozás és a városok

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2015. 11. 03. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
Napjainkban a legtöbb európai városokban él, ezért a városi infrastruktúrával kapcsolatos döntéseink nagy hatással lesznek az éghajlatváltozással szemben folytatott küzdelmünkre. A gyakoribb esőzések, áradások és hőhullámok valószínűleg azon kihívások közé tartoznak, amelyekkel az éghajlatváltozásból adódóan az európai városoknak szembe kell nézniük. Holger Robrecht-et, az ICLEI regionális igazgatóhelyettesét kérdeztük arról, mit tesznek a városok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.

Milyen hatásai lesznek az éghajlatváltozásnak a városokra?

Az éghajlatváltozásnak számos hatása lesz a városokra. A legvalószínűbb hatást Európában a szélsőséges időjárási események, például az árvizek, viharok és hőhullámok gyakoribb bekövetkezése jelenti. Ez komolyan érintheti a városi infrastruktúrákat, például a közlekedést, a szennyvízrendszert és még az élelmiszerszállítást is. A heves esőzések és áradások veszélye az, hogy a vízelvezető és szennyvízrendszerek nem tudnak azokkal megbirkózni. Erre jó példa a 2011- es koppenhágai vihar, amely megmutatta, milyen zavarokat okozhatnak a heves esőzések. A vihar következtében a házakat elárasztotta a víz, és megrongálódott a vasúti, a közúti, valamint a metrórendszer is. A heves esőzések földcsuszamlást is okozhatnak a városokon kívüli hegyekben és dombságokban. Ezek a földcsuszamlások elzárhatják az utakat, ami megnehezíti az élelmiszerek és egyéb áruk szállítását. Ez történt a Fülöp-szigeteken és Olaszországban, a liguriai régióban Genova környékén.

Az éghajlatváltozás terhelést jelent a „kemény" infrastruktúra, például az utak, az épületek és a szennyvízrendszerek számára. De nyomást gyakorol a „puha" infrastruktúrára, például az egészségügyi rendszerekre is. Ez egészen nyilvánvaló például a hőhullámok esetén, amelyek szintén problémát jelentenek a városok számára. A városokban „hőszigetek" jönnek létre, amelyek a vidéki területekhez képest sokkal melegebbek. A városokban az idős emberek esetében különösen nagy a halálozás kockázata. Ez újfajta kihívást jelent az egészségügyi rendszerek számára.

Hogyan alkalmazkodnak a városok az éghajlatváltozáshoz?

Sok európai város, például London, Koppenhága, Pozsony és a portugáliai Almada kifejezetten előremutató alkalmazkodási tervekkel rendelkezik. Ha mindössze hármat kellene kiemelnem, az Rotterdam, Gent és Bologna lenne. Rotterdam és Gent kutatóintézetekkel működött együtt azon városi helyek meghatározása céljából, amelyek hőhullámok idején a legforróbbak lennének. Úgy döntöttek, hogy hőmérőket helyeznek ki különböző helyekre, még a villamosokra is felszereltek mobil hőmérőket. Ezáltal meg tudták állapítani azokat a helyeket a városban, ahol a hősziget-hatás a legnagyobb volt. Ennek eredményeként korrekciós intézkedéseket tudtak tenni, például fákat ültettek, hogy egyes ilyen helyeken csökkentsék a hősziget-hatást.

Bologna egészen más megközelítést alkalmazott. Ez egy régi középkori város, amelyet a Pó folyó áradása fenyeget. De heves esőzések és hőhullámok is érik, így hármas kihívással néz szembe. Bologna önkormányzata kifejlesztett egy mobiltelefonos alkalmazást, amelyen keresztül a lakosok észlelhetik a városban bármilyen esemény, például a heves esőzések, illetve a hőhullámok okozta károkat és bejelenthetik azokat. Az alkalmazás segítségével a lakosok javaslatokat is tehetnek a városi önkormányzat részére, hogyan készüljön fel az esetleges jövőbeni eseményekre. Az alkalmazás része volt Bologna BLUE AP elnevezésű alkalmazkodási tervének, amely uniós támogatásban részesült.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szerepel-e Európa politikai napirendjén?

Igen. Az elmúlt években az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás jelentősége sokat nőtt. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évtizedben Európa nagyon sok területét érintették az éghajlatváltozás okozta szélsőséges események. És ezeknek az eseményeknek a hatásai gyakran sokkal rosszabbak, mint azt bárki megjósolta volna tíz évvel ezelőtt. Például 2010-ben a Xynthia ciklon Franciaország sok part menti területét elárasztotta, és majdnem egymillió ember maradt áram nélkül. Tavaly Horvátországban és Szerbiában okoztak súlyos áradásokat az esőzések. Tavaly június elején pedig az elhúzódó hőhullámot követően heves esőzések sújtották Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot. Majd a vihar a Ruhr-vidékre vonult, ahol károkat és áradásokat okozott a Düsseldorf és Dortmund közötti területen. A hőhullámok szintén nagy kihívást jelentettek Európában, és 2013-ban 2014-ben különösen meleg nyarat tapasztaltunk. Ezek az események felhívták a kormányok és városok figyelmét arra, hogy alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz.

Melyek a városok előtt álló legnagyobb kihívások az éghajlatváltozás problémáinak kezelésekor?

A városok számos kihívással néznek szembe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során. A legnagyobb kihívás az ismeretek hiánya lehet. Sok önkormányzat nem tudja, hogyan fogja érinteni városukat az éghajlatváltozás. Azok a városok, amelyek szeretnének felkészülni az éghajlatváltozásra, gyakran nem tudják, mit kell tenniük, vagy hogyan szervezzék meg az intézkedéseket. Sok város arról sem tud, hogy pénzügyi támogatásban és tanácsadásban részesülhetnek egész Európában.

Ezeket a kihívásokat most kezdik kezelni. Egyes nemzeti kormányok olyan programokat működtetnek, amelyek segítik a városokat az alkalmazkodási tervek létrehozásában. A brit kormánynak UKCIP, a német kormánynak KomPass néven van ilyen programja. Az EU pedig elfogadta az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiát. Az Unió létrehozta továbbá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által üzemeltetett Climate-ADAPT elnevezésű weboldalt. A Climate-ADAPT segítséget nyújt a városoknak, a régióknak és a nemzeti kormányoknak, hogy ismereteket szerezzenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról. És van egy kifejezetten a városok támogatására létrehozott európai szervezet is: a Mayors Adapt.

Az ICLEI konferenciákat szervez, például az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó városok bonni konferenciáját, valamint – az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttesen – az Európai Nyílt Napot az önkormányzati szakemberek közötti információcsere támogatására. Az éghajlathoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat is kínálunk a városok számára.

Végül pedig rendelkezésre állnak pénzügyi források is: az EU a költségvetése 20%-át különítette el arra, hogy segítséget nyújtson a városok és országok számára az éghajlatváltozás megelőzése – és az ahhoz való alkalmazkodás – érdekében. Ugyanakkor sok város nem tud ezekről a forrásokról.

A városok előtt álló egyik gyakorlati kihívás a végrehajtásnak a közigazgatás különböző szintjein történő megszervezése. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás azt is jelenti, hogy a közigazgatási határokon átnyúló kapcsolatokat alakítanak ki. Például a több városon áthaladó folyók esetében a folyó városi részén a vízgazdálkodás feladatát talán nem is az érintett város látja el. Ez még bonyolultabb lehet a több országon áthaladó folyók, például a Rajna és a Duna esetében. Következésképpen az ezekhez a folyókhoz kapcsolódó árvízvédelem érdekében a városoknak a városok és országok közötti új típusú irányítási formákkal kell kísérletezniük. A Rajna esetében Svájc, Franciaország, Németország és Hollandia együttesen jelölték ki az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területeket. A városoknak és az országoknak sokkal inkább így kell majd tervezniük a jövőben annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozáshoz.

Holger Robrecht az ICLEI regionális igazgatóhelyettese

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100