Hogyan tegyük „zölddé” a városokat

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2014. 08. 25. Utolsó módosítás 2016. augusztus 31., 15:01
Az európaiak több mint háromnegyede él városi területeken. Mindaz, amit a városlakók termelnek, vásárolnak, megesznek és eldobnak, és az, ahogy közlekednek és ahol élnek, hatással van a környezetre. Ugyanakkor a város kialakítása is hatással van lakóinak életmódjára. A svédországi Malmö városából Roland Zinkernagelt kérdeztük a városuk fenntarthatóvá tételére irányuló konkrét intézkedésekről.

 Image © Jacob Härnqvist, Asa Hellstrom

Mi tesz egy várost fenntarthatóvá?

A városok a gazdasági és a társadalmi élet központjai. A városok fejlődhetnek, és hanyatlásnak indulhatnak. Nem létezik univerzális megoldás a városok fenntarthatóvá tételére. A városi élet különböző szempontjaival kell foglalkozni. Nem csak zöldterületek kialakításáról, innovatív és zöld vállalkozások becsalogatásáról és hatékony tömegközlekedés létrehozásáról van szó. A városra mint egészre kell tekinteni, beleértve lakóinak jóllétét is.

Malmö egy ipari város nagyjából 300 000 főt számláló, különböző háttérrel rendelkező lakossággal. A városban ugyanúgy megtalálhatóak az 1960-as években épített toronyházak mint a kertes családi házak. Új peremkerületei is vannak, ahol megpróbáltuk felépíteni a jövő városát: szén-dioxid-semleges, kompakt és zöld.

Nagy hajógyárának 1980-as évek eleji bezárását követően a város népessége csökkeni kezdett, főként a magas munkanélküliségi ráta miatt. Időbe tellett a város negatív imázsának pozitívval való felváltása – egy város, amely kellemes lakókörnyezet, élen jár a környezetvédelmi politikákban és a tudatosságban, méltányos kereskedelmet folytat, zöld, tiszta stb.

Hogyan tehető fenntarthatóvá egy város?

Malmö városa egy, a teljes politikai szféra által elfogadott hosszú távú programban vázolta fel általános környezetvédelmi célkitűzéseit. A környezetvédelmi program rögzíti, hogy Malmö önkormányzata éghajlatsemleges lesz 2020-ra, és a település egésze teljes mértékben megújuló energiával fog működni 2030-ra. Az egy főre vetített energiafogyasztás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése is tervbe van véve.

A környezetvédelmi program az erőforrások – például a víz, a talaj és a biológiai sokféleség – fenntarthatóbb felhasználását is célul tűzi ki a városban és annak tágabb környezetében. Törekszünk a mindannyiunk számára kellemesebb lakókörnyezet kialakítására is, más szóval a jövő városának felépítéséhez igyekszünk hozzájárulni.

Hogyan ültetik át e célkitűzéseket konkrét projektekbe?

A környezetvédelmi program alapján Malmö városa konkrétabb célkitűzéseket tartalmazó cselekvési terveket fogad el. Cselekvési tervünk egyik konkrét célkitűzése például, hogy 2015-ig a szerves hulladék 40%-át kell biogáz előállítására fordítani. Egy ilyen konkrét célkitűzés különböző szinteken és szakaszokban igényel cselekvést. A háztartásoknak hulladékuk egyre nagyobb részét kell szétválogatniuk. A hulladékgazdálkodásért felelős hatóságoknak nagyobb mennyiségű szerves hulladék összegyűjtésére kell felkészülniük. És végezetül ahhoz, hogy a növekvő mennyiségű szerves hulladékot biogázzá alakíthassuk, új üzemekre vagy a létező üzemek kapacitásbővítésére van szükségünk.

A célkitűzések némelyike, mint például a magasabb háztartási szétválogatási arány, tájékoztató kampányok útján érhető el. Más célkitűzések infrastrukturális befektetést igényelhetnek, beleértve a hulladékgyűjtő flottákba és az energiát előállító üzemekbe való befektetéseket is.

Ahogy e példa is mutatja, egyetlen konkrét célkitűzés sok különböző szereplő részvételét igényli. E projektek életre hívásához folyamatos párbeszédet folytatunk és kell folytatnunk a civil társadalommal, a közintézményekkel és a magánszektorral. Sok projektünk kap európai uniós támogatást.

Hogyan vehetnek részt vagy működhetnek közre a lakók?

Környezetvédelmi programunk egyik kulcseleme az, amit úgy nevezünk, hogy „egyszerűvé tenni a helyes cselekvést". Lehetőséget kell kínálnunk a lakóknak arra, hogy fenntarthatóbb alternatívát választhassanak, beleértve a tömegközlekedés használatának és a jobb hulladékgazdálkodásnak a támogatását is.

A tudás létfontosságú, ha a magatartás megváltoztatásáról van szó. Szemléletünk alapja, hogy lakóink számára elősegítsük, hogy jól megalapozott döntéseket hozhassanak. Mit jelent a város levegőminősége és közlekedése szempontjából, ha úgy döntenek, hogy autóval mennek a tömegközlekedés igénybevétele helyett?

Egyik célkitűzésünk a város társadalmi szempontból való fenntarthatóvá tétele, több kapcsolattal a város különböző részeiben élő emberek között. Ez magában foglalja az olyan terek és lehetőségek – például zöldterületek vagy fesztiválok – megteremtését, amelyek alkalmat kínálnak Malmö lakóinak arra, hogy összejöjjenek. Ez a város pozitív imázsának táplálásához, valamint a lakókörnyezet fejlesztéséhez is hozzájárul.

Recycling boxes

(c) Daniel Skog

Mennyi időbe kerül egy Malmőhöz hasonló várost teljes mértékben fenntartható várossá alakítani?

Minden város máshonnan indul. Ez a létező infrastruktúrától, politikai prioritásoktól és célkitűzésektől függ. Malmö előnyt élvez a legtöbb európai városhoz képest, ugyanis ez az előretekintő elképzelés az 1990-es évek óta létezik. Ezért már most léteznek a városnak olyan részei, amelyeket ezen elképzelést szem előtt tartva építettünk és fejlesztettünk.

Nagyon konkrét projektekről és konkrét problémákról beszélünk, és már jobban átlátjuk a ránk váró feladatokat. Ilyen értelemben tehát Európa éllovasai közé tartozunk.

Azokon a környékeken, ahol már 15 éve tevékenykedünk, látjuk, hogy a program önálló lendületet vett. Néhány projekt, például a hulladékszétválogatás és az újrafeldolgozás megvalósítása 5–10 évbe is beletelhet, de a közgondolkodás változásához akár egy emberöltőre is szükség lehet. Más esetekben, például a létező épületek átalakításánál, akár még ennél is hosszabb időre lehet szükség.

Az átalakulás természetesen kis lépésekben zajlik. A közigazgatási szervek szerepet játszanak az átalakulás előmozdításában, nem csupán a keretek biztosításával, hanem példamutatással is.

Melyek a fő kihívások?

Véleményem szerint a legnagyobb kihívás a hosszú távú tervezés; más szóval a rövid- és középtávú tervezéstől való elmozdulás. A politikusokat négy- vagy ötéves ciklusokra választják, és politikai prioritásaik megváltozhatnak a választások után vagy hivatali idejük alatt. Ugyanez igaz a vállalkozásokra is. Egy befektetési döntés attól függ, hogy mennyi haszonra tesznek szert cserébe, és mikor. Amikor fenntartható városok építéséről van szó, tulajdonképpen sok különböző elemet veszünk számba, amint azt korábban említettem.

Szükséges tehát, hogy jóval az 5–10 éves cselekvési terveinken túlmutató időszakra tervezzünk és készüljünk fel. Például az épületeket, amelyeket most építünk, talán még 2100-ban is használni fogják. Figyelembe vesszük-e a jövőbeli energiaigényt vagy az épületek használatát, amikor tervezzük azokat? Távlati gondolkodásúnak és rugalmasnak kell lennünk egyszerre. Talán még nincsenek egyértelmű válaszok e kérdésekre, de természetesen érdemes fontolóra venni azokat.

Roland Zinkernagel

Roland Zinkernagel
Roland Zinkernagel Malmö városának környezetvédelmi osztályán dolgozik.

Kapcsolódó tartalom

Related briefings

Geographic coverage

Europe
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100