Áttérés a zöld gazdaságra

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2014. 08. 25. Utolsó módosítás 2016. április 22., 11:32
Életminőségünk, egészségünk és munkánk mind-mind a környezettől függ. A természeti erőforrások kiaknázásának jelenlegi módja és mértéke azonban veszélyeztetheti jóllétünket és ezzel együtt a természet arra való képességét, hogy gondoskodni tudjon rólunk. Alapjaiban kell átalakítanunk termelési, fogyasztási szokásainkat és életvitelünket. Zölddé kell tennünk gazdaságunkat, és a változásnak már ma el kell kezdődnie.

 Image © Gülcin Karadeniz

Bolygónk korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, és jelenleg több erőforrást aknázunk ki és használunk fel annál, mint amennyivel a bolygó fenntarthatóan szolgálhat. A természeti erőforrások táplálják termelésünket és fogyasztásunkat, ezenkívül jóllétet és munkahelyeket teremtenek, hozzájárulva ezzel az életminőségünkhöz és jóllétünkhöz.

Körülöttünk minden a természettől származik. Valamilyen formában otthonaink, autóink, kerékpárjaink, ételünk, ruháink és energiánk a környezet részét képezték és képezik. Nyersanyagokat termelünk ki, dolgozunk fel, és közösségeket építünk. Ez a környezettel fennálló kapcsolat és az attól való függés mindig is alapvető fontosságú volt létünk szempontjából.

Erőforrás-kiaknázásunk szintjének azonban van egy árnyoldala. A környezetre jelenleg olyan mértékű nyomást gyakorlunk, hogy az gyengítheti a környezet arra való képességét, hogy a jövőben is gondoskodni tudjon rólunk.

Tevékenységünk szennyezőanyagokat juttat a légkörünkbe és műanyagot óceánjainkba. Ökoszisztémáink minden eddiginél gyorsabban változnak, természetellenes mértékben. A fokozott kereskedelem új fajokat honosít meg, amelyek egész ökoszisztémákat áraszthatnak el. Az éghajlatváltozás átalakítja a csapadék jellemzőit. A terméshozamok kevésbé megbízhatóvá válnak, ami az élelmiszerárak növekedésével jár. Tisztán látható, hogy néhány régió és ország sérülékenyebb. Néhány környezeti hatás, például a légszennyezés, azonban mindenkire hatással van, ha eltérő mértékben is.

A jövőbeli kényszerek azonnali cselekvésre késztetnek

Jelenlegi fogyasztásunk és termelésünk már most sem tartható fenn világszerte több mint 7 milliárd embertársunkkal, és a népesség előreláthatólag 9 milliárdra nő majd a század közepére, több milliárd szegénységben élő és magasabb életszínvonalra vágyó emberrel.

Erőforrás-felhasználásunk fokozatosan rombolja és csökkenti azt a természeti tőkét, amely rendelkezésre áll majd az eljövendő generációk jóllétének fenntartásához. Ez minimum azt jelenti, hogy személyenként kevesebb földterület és kevesebb édesvíz áll majd rendelkezésre a szükséges élelem megtermeléséhez.

Életminőségünk és hosszú távú jóllétünk biztosításához zölddé kell tennünk gazdaságunkat, és a változásnak már ma el kell kezdődnie. De ezt hogyan valósíthatjuk meg? Hogyan alakítsuk át gazdaságunkat úgy, hogy egyúttal a környezet megőrzését és az életminőségünket is biztosítsa?

Európa erőforrás-hatékonyságának fokozása

Gazdaságunknak először is erőforrás-hatékonyabbá kell válnia. Ténylegesen többet kell kihoznunk kevesebből. Csökkentenünk kell az általunk kitermelt és felhasznált erőforrások mennyiségét.

Természetesen fontos, hogy mérsékeljük az új nyersanyagok termelési folyamatba áramlását, és hogy hatékonyabbá tegyük a termelési folyamatokat, ez azonban csak a történet egyik része. A termelés és fogyasztás által előidézett anyagveszteséget és hulladékképződést is mérsékelnünk kell.

Gazdaságunk átalakítása lehetséges, ez azonban cselekvést és több évtizedes elkötelezettséget kíván. Európa jelentős sikereket ért el erőforrás-hatékonyságának növelésében, de ennél sokkal többre van szükség.

Már sor került különböző olyan uniós stratégiák és jogalkotási intézkedések – mint például az Európa 2020, az Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés, a hulladékokról szóló keretirányelv vagy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program – elfogadására, amelyek egy hosszú távú átmenet perspektívájából próbálják meghonosítani a fenntarthatóságot a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységekben.

E politikák teljes körű végrehajtása számos előnnyel járna. Kevesebb erőforrást használnánk azonos eredmény mellett, ami segítene megóvni és megőrizni a környezetet. A gazdaságnak ugyanakkor haszna származna az európai vállalatok alapvető megújulásából és nagyobb versenyképességéből.

Street market

(c) Gülcin Karadeniz

Hulladékcsökkentés

Vegyük például az élelmiszer-hulladékot. Becslések szerint világszerte az élelmiszerek 30-50%-a hulladékként végzi. Csak az Európai Unióban évi mintegy 90 millió tonna élelmiszert pazarlunk el, ami egy főre vetítve csaknem 180 kg-nak felel meg.

Élelmiszer-pazarlásra a termelési és fogyasztási lánc minden szakaszában sor kerül. Minden egyes el nem fogyasztott élelmiszer esetében pazaroljuk az energiát, a vizet, a munkát és az előállításához használt talajt. A természetbe kibocsátott üvegházhatású gázok és műtrágyák hozzájárulnak a környezetromláshoz.

Megváltoztathatnánk-e az élelmiszerrendszert az élelmiszer-pazarlás megakadályozása érdekében azzal, ha a fogyasztók, a szupermarketek és az élelmiszergyártók mindannyian arra törekednének, hogy csak annyit gyártsanak, értékesítsenek és vásároljanak, amennyit az emberek valóban el is fogyasztanak?

Felhasználhatnánk-e az életciklus végéhez ért termékeket – egy termelési folyamat „maradékait" – egy másik termelési folyamat alapanyagaiként? Létrehozhatunk-e a lehető legkevesebb veszteséget termelő „körkörös gazdaságot"? A települési hulladékainkkal való jobb gazdálkodás azt mutatja, hogy a lehetséges hasznok mind gazdasági, mind környezeti szempontból óriásiak.

Az egész – az európai és végül a globális – gazdaság zölddé tétele óriási feladat. Magában foglalja, hogy az erőforrások fenntartható használatát életünk részévé tegyük annak minden területén.

Az öko-innovációs projektek, a megújuló energiák és általában a kutatások mind-mind döntő szerepet játszanak a jobb termékek és módszerek kialakításában, valamint a hulladékcsökkentésben. A vállalkozói közösség a hatóságokkal és a civil társadalommal karöltve fenntartható megoldásokat valósíthatna meg, amíg azok általánossá nem válnak. Létrehozhatunk-e például egy olyan rendszert, amelyben termékeket, például szerszámokat és autókat „bérlünk" vagy „kölcsönzünk" ahelyett, hogy megvásárolnánk azokat, és amelyben kevesebb ilyen termékre lenne szükségünk igényeink kielégítéséhez?

Mi, a fogyasztók...

Gazdaságunkat erőforrás-hatékonyabbá kell tennünk, és csökkentenünk kell az általa termelt hulladék – avagy veszteség – mennyiségét. A közgazdaságtan több eszközt kínál számunkra a költségek és károk becsléséhez, valamint néhány elgondolást arra, miként építhetjük be a környezeti megfontolásokat gazdasági döntéseinkbe. Több innovációra, több kutatásra és természetesen hosszú távú személetmódra is szükségünk van azonban.

Fogyasztóként mindannyiunknak szerepet kell vállalnia a zöld gazdaságra való áttérés előmozdításában. Fogyasztói magatartásunkat nagymértékben befolyásolják ismerőseink és társadalmi környezetünk, ösztöneink és választási lehetőségeink. A történelem során a fogyasztói szokások folyamatosan alakultak. E rugalmasságot a saját javunkra fordíthatjuk, és a fenntarthatóság irányába mozdulhatunk.

Jövedelemszintünktől és lakóhelyünktől függetlenül egészségünk és jóllétünk a környezettől függ. Ezért annak jólléte mindannyiunk érdeke.

A „Jelzések" 2014. évi kiadása e kérdéseket veszi górcső alá.

Hans Bruyninckx

Hans Bruyninckx
ügyvezető igazgató

Kapcsolódó tartalom

Geographic coverage

Europe
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100