Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Minden lélegzettel / Jelzések 2013 / Interjú / Dublin megbirkózik a légszennyezés egészségügyi hatásaival

Dublin megbirkózik a légszennyezés egészségügyi hatásaival

Nyelv megváltoztatása
Martin Fitzpatrick környezeti egészségügyi főtisztviselő a dublini városi tanács levegőminőség-megfigyelési és zajügyi egységénél Írországban. Emellett ő a dublini kapcsolattartó az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága és az EEA egyik kísérleti projektjében, amelynek célja a levegővel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának javítása. Megkérdeztük tőle, hogyan kezeli Dublin a rossz levegőminőséggel összefüggő egészségügyi problémákat.

 Image © The Science Gallery

Mit tesznek a dublini és az írországi levegőminőség javítása érdekében?

Úgy érezzük, nagyon jól sikerült kezelnünk a levegőminőséggel kapcsolatos kérdéseket a nagyobb városokban. Egy példa tökéletesen illusztrálja ezt: a bitumenes (vagy füstös) üzemanyagok forgalmazásának és értékesítésének megtiltása Dublinban 1990‑ben. Kutató orvos kollégák megvizsgálták ennek a döntésnek a hatásait, és megállapították, hogy 1990 óta minden évben 360 elkerülhető halálesetet előztünk meg Dublinban.

A közepes méretű városokban azonban még mindig gyenge a levegőminőség, és a hatóságok ennek kezelése érdekében most új jogszabályok lehetőségét vizsgálják, amelyekkel kisvárosokra is kiterjesztenék a bitumenes üzemanyag értékesítésének tilalmát.

Írországban a Department of the Environment, Community and Local Government (környezetvédelmi, községi és önkormányzati minisztérium) az a hivatalos szerv, amely a levegőminőséggel és az ehhez kapcsolódó területekkel foglalkozik. A minisztérium operatív ágaként az Environmental Protection Agency (ír környezetvédelmi ügynökség) jár el. A minisztérium és az ügynökség világosan elhatárolt felelősségi körrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a releváns szakpolitikai területekre vonatkozó iránymutatás hogyan jut el a helyi hatóságok szintjére.

Az egészséget illetően milyen kihívásokkal néz szembe a dublini városi tanács? Hogyan kezelik ezeket?

Dublin az Európai Unió más nagyvárosainak mikrokozmosza. Nagyon sok közös pont van a megoldandó problémák terén. Az elhízottság, a rák, valamint a szív- és érrendszeri problémák jelentik a fő közegészségügyi kérdéseket EU-szerte, Írországot is beleértve.

A tanács felismerte, hogy munkájának számottevő része közegészségügyi szempontból is releváns. Az egyik említésre méltó példa egy olyan projekt volt, ahol összekapcsoltuk a levegőminőséget és a lakosság részvételét. A projektet több éve az EU Közös Kutatóközpontjával együttműködésben valósítottuk meg. A neve „People Project” („Emberek Projekt”) volt, hat európai városban futott, és a benzolt, mint rákkeltő légszennyező anyagot vizsgálta. Egy országos rádióműsorban hirdettük meg a felhívást, amelyre a vártnál több önkéntes jelentkezett. Ezután járó és beszélő levegőminőség-monitorokká változtattuk az embereket. Az emberek benzol-kitűzőket viseltek, így nyomon tudták követni a benzolnak való kitettségüket egy adott napon. Ezt követően megnéztük a levegőminőségi értékeket, és azt, hogy a napi magatartásuk milyen hatást gyakorolt egészségükre.

Minden önkéntes visszajelzést kapott az eredményeiről. A projekthez kapcsolódó vicces történet volt az a kijózanító felismerés, hogy ha csökkenteni akarjuk a policiklusos aromás szénhidrogén nevű rákkeltő anyagnak való kitettségünket, akkor ne süssünk szalonnát! Az egyik önkéntesnek, aki egy helyi kávézóban a szalonnasütő grillnél dolgozott, nagyon magas volt az expozíciós szintje.

Az anekdota komoly tanulsága, hogy a beltéri és a kültéri szennyezőanyagok kölcsönhatását együttesen kell vizsgálni.

Tudna olyan ír kezdeményezést említeni, ahol sikerült javítani a beltéri levegőminőséget?

Egy példa egyértelműen kiemelkedik – a dohányzás betiltása 2004-ben. Írország volt az első ország a világon, ahol betiltották a dohányzást a munkahelyeken. Ez a tilalom lehetővé tette, hogy a foglalkozási expozíció kérdésére koncentráljunk, ugyanakkor javította a levegőminőséget is.

Érdekes mellékkörülményként elmondanám, hogy egy olyan iparág szenvedte meg ezt a tilalmat, amit talán nehéz lett volna megjósolni, mégpedig a vegytisztító ipar. Üzleti forgalmuk 2004 óta csökken, pusztán a dohányzás betiltása miatt. Vagyis néha olyan hatások is fellépnek, amire az ember nem számított.

Az Önök intézménye hogyan tájékoztatja a polgárokat?

A polgárok tájékoztatása elengedhetetlen része kezdeményezéseinknek és napi munkánknak. A dublini városi tanács éves jelentéseket készít, amelyek összefoglalják az elmúlt év levegőminőségét. Ezeket a jelentéseket mind közzétesszük az interneten. Emellett az ír környezetvédelmi ügynökségnek van levegő-monitoring hálózata, amely információkat oszt meg a helyi hatóságokkal és a polgárokkal.

Egy másik példa, ami egyedülálló Dublinban, egy idén indított, „Dublinked” elnevezésű projekt, ami összegyűjti és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tanács birtokában levő információkat. Ezek lehetnek a helyi hatóságok, a városnak szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások, valamint lakosok által generált adatok. 2009-es közleményében az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a közszféra birtokában levő információk újrafelhasználásának értéke hozzávetőlegesen 27 milliárd eurót tesz ki. Ez a városi tanács egyik olyan kezdeményezése, amely a gazdaság újbóli fellendítésére törekszik.

Más európai városokkal együtt Dublin is részt vesz egy levegőminőséggel foglalkozó kísérleti projektben. Hogyan került be a körbe Dublin?

A dublini városi tanács az EEA és az Európai Bizottság meghívását követően lépett be a projektbe. Lehetőségnek tekintettük a projektet, hogy megosszuk a jó gyakorlatok modelljeit, és tanuljunk a releváns tapasztalatok megosztásából.

A projekt révén észrevettük, hogy más városok milyen jól haladnak a kibocsátások felmérése terén, és abban, hogy városukra levegőminőségi modellt fogadjanak el. Ez ösztönzést jelentett a dublini városi tanács számára, hogy előrehaladást érjünk el e feladatok terén. Ekkor úgy véltük, nem lenne gazdaságos, ha csak maga a tanács vizsgálná meg a kibocsátások felmérését és levegőminőségi modell létrehozását. Ezért leültünk tárgyalni az ír környezetvédelmi ügynökséggel, hogy megvizsgáljuk egy országos modell lehetőségét, amelyet regionális szinten is használni lehetne, majd ezen kezdtünk el dolgozni.

Martin FitzpatrickMartin Fitzpatrick környezeti egészségügyi főtisztviselő a dublini városi tanács levegőminőség-megfigyelési és zajügyi egységénél Írországban

A levegővel kapcsolatos kísérleti projekt

A levegővel kapcsolatos kísérleti projekt Európa-szerte több várost fog át azzal a céllal, hogy jobban megértsük a városok erősségeit, kihívásait és szükségleteit az uniós levegőminőségi jogszabályok végrehajtásával és általában a levegőminőségi kérdésekkel összefüggésben. A kísérleti projektet az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közösen irányítja. A projektben részt vevő városok között szerepel Antwerpen, Berlin, Dublin, Madrid, Malmö, Milánó, Párizs, Ploiesti, Plovdiv, Prága és Bécs. A kísérleti projekt eredményeit 2013‑ban fogják közzétenni.

További információk

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100