Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Minden lélegzettel / Jelzések 2013 / Cikkek / Minden lélegzettel

Minden lélegzettel

Nyelv megváltoztatása
Születésünk pillanatától a halálunkig lélegzünk. Ez létfontosságú és állandó szükséglet, nem csak nekünk, de a Földön minden életforma számára. A rossz levegőminőség mindenkit érint: árt az egészségünknek és a környezet egészségének, ami gazdasági veszteségekhez vezet. De miből áll a levegő, amit belélegzünk, és honnan jönnek a különböző légszennyező anyagok?
ImaginAIR: BADAIR

ImaginAIR: BADAIR  Image © Stella Carbone

Csak csodálkozni tudok azon, ahogy a környezet nagyszerűsége csökken a szennyezés, különösen a légszennyezés miatt.

Stephen Mynhardt, Írország (ImaginAIR)

A légkör a bolygónkat körülvevő gáztömeg, amelyet különböző sűrűségű gázokból álló rétegekre oszthatunk fel. A legvékonyabb és legalacsonyabb (talajmenti) réteget troposzférának hívják. Ez az a réteg, ahol a növények és az állatok élnek, és ahol az időjárási jelenségek megmutatkoznak. Magassága körülbelül 7 kilométerig ér fel a sarkoknál és 17 kilométerig az egyenlítőnél.

A légkör többi részéhez hasonlóan a troposzféra is dinamikus. A magasságtól függően a levegő eltérő sűrűségű, és kémiai összetétele is eltér. A levegő állandóan mozog a Föld körül, óceánok és hatalmas szárazföldi területek fölött kel át. A szél kis szervezeteket, például baktériumokat, vírusokat, magokat és özönfajokat szállíthat új helyekre.

Miből áll az, amit levegőnek nevezünk?

A száraz levegő körülbelül 78%-ban nitrogénből, 21%-ban oxigénből és 1%-ban argonból áll. Emellett a levegő vízgőzt is tartalmaz, ami körülbelül 0,1–4%-át teszi ki a troposzférának. A melegebb levegő általában több vízgőzt tartalmaz, mint a hidegebb.

A levegő továbbá nagyon kis mennyiségben egyéb gázokat is tartalmaz, amelyeket nyomgázoknak nevezünk, például szén-dioxidot és metánt. E kisebb mennyiségben előforduló gázok légkörbeli koncentrációját általában milliomodrészben (ppm) mérik. Például a szén-dioxidnak, ami az egyik legismertebb és leggyakoribb nyomgáz a légkörben, a koncentrációját 2011-ben 391 milliomodrészre vagy 0,0391%-ra becsülték (EEA mutató a légköri koncentrációhoz).

Ezen kívül több ezer egyéb gáz és részecske (ideértve a kormot és a fémeket is) kerül a légkörbe, természetes és emberi eredetű forrásból.

A levegő összetétele a troposzférában állandóan változik. A levegőben található egyes anyagokat nagyfokú reakcióképesség jellemzi, más szóval hajlamosabbak arra, hogy más anyagokkal reakcióba lépjenek és új anyagokat alkossanak. Amikor ezek az anyagok más anyagokkal reakcióba lépnek, „másodlagos” szennyezőanyagokat alkothatnak, amelyek károsak az egészségünkre és a környezetre. A hő – ideértve a Napból származó hőt is – általában a kémiai reakciókat elősegítő vagy kiváltó katalizátorként hat.

ImaginAIR: Ever closing

(c) Stephen Mynhardt, ImaginAIR/EEA

Amit légszennyezésnek hívunk

Nem minden levegőben található anyagot tekintünk szennyezőanyagnak. A légszennyezés általában úgy határozható meg, mint bizonyos szennyezőanyagok jelenléte a légkörben olyan szinteken, ami kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi egészségre, a környezetre és kulturális örökségünkre (az épületekre, műemlékekre és anyagokra). A jogszabályok kontextusában csak az emberi forrásból származó szennyezést veszik figyelembe, de a szennyezés más összefüggésekben tágabban is meghatározható.

Nem minden légszennyező anyag ered emberi forrásból. Számos természeti jelenség, így a vulkánkitörések, erdőtüzek és homokviharok is bocsátanak ki légszennyező anyagokat a légkörbe. A szelektől és a felhőktől függően a porrészecskék viszonylag messzire is eljutnak. Amint ezek az anyagok – függetlenül attól, hogy emberi vagy természetes eredetűek-e – a légkörbe jutottak, kémiai reakciókban vehetnek részt és hozzájárulhatnak a légszennyezéshez. A tiszta égbolt és a jó láthatósági viszonyok nem feltétlenül a tiszta levegő jelei.

Az elmúlt évtizedekben elért jelentős javulás ellenére Európában a légszennyezés továbbra is árt az egészségünknek és a környezetnek. Az európai polgárok számára különösen a levegőben terjedő finom részecskés anyagból és az ózonból eredő szennyeződés jelent komoly egészségügyi kockázatot, hat az életminőségre és csökkenti a várható élettartamot. A különböző szennyezőanyagok azonban különböző forrásokból erednek és különböző hatásokkal járnak. Érdemes a főbb szennyezőanyagokat közelebbről is megvizsgálni.

Amikor apró részecskék szállnak a levegőben

A levegőben terjedő finom részecskés anyag az a légszennyező anyag, amely Európában a legnagyobb mértékben árt az emberi egészségnek. Gondoljon erre úgy, mint részecskékre, amelyek olyan könnyűek, hogy lebegni tudnak a levegőben. E részecskék egy része olyan kicsi (egy emberi hajszál átmérőjének egy harmincada és egy ötöde között), hogy nem csak mélyen behatolnak a tüdőnkbe, de az oxigénhez hasonlóan bekerülnek a véráramba is.

Egyes részecskéket közvetlenül a légkörbe bocsátanak ki. Mások prekurzor gázok, így kén‑dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia és illékony szerves vegyületek részvételével zajló kémiai reakciók eredményeként jönnek létre.

Ezek a részecskék különböző kémiai alkotóelemekből állhatnak, és összetételüktől függ az egészségünkre és a környezetre gyakorolt hatásuk. A finom részecskés anyagban megtalálhatók bizonyos nehézfémek is, például arzén, kadmium, higany és nikkel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik nemrég közzétett tanulmánya kimutatja, hogy a finom részecskés szennyezés (PM2,5 vagyis a 2,5 mikronnál nem nagyobb átmérőjű részecskékből álló por) nagyobb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint azt korábban feltételeztük. A WHO-nak a „Review of evidence on health aspects of air pollution” (A légszennyezés egészségügyi vonatkozásaira vonatkozó bizonyítékok áttekintése) című tanulmánya szerint a finom részecskéknek való hosszú távú expozíció érelmeszesedést, kedvezőtlen szülési kimenetelt és gyermekkori légzőszervi megbetegedéseket válthat ki. A tanulmány utal továbbá az idegrendszer fejlődésével, a kognitív funkciókkal és a cukorbetegséggel fennálló lehetséges összefüggésre, és megerősíti a PM2.5 és a szív‑érrendszeri és légzőszervi halálesetek közötti okozati összefüggést.

Kémiai összetételüktől függően a részecskék a Föld melegítése vagy hűtése révén a globális éghajlatra is hatással lehetnek. Például a korom, ami a (2,5 mikron átmérőjűnél kisebb) finom részecskékben általában megtalálható korom egyik gyakori összetevője, a tüzelőanyagok nem tökéletes égéséből ered, a fosszilis tüzelőanyagok és a fa égéséből egyaránt. A városi területeken a koromkibocsátást főként a közúti közlekedés okozza, különösen a dízelmotorok. Egészségügyi hatásain kívül a finom részecskés anyagban található korom a Napból származó hő elnyelésével és a légkör felmelegítésével hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

ImaginAIR: Price of comfort

(c) Andrzej Bochenski, ImaginAIR/EEA

Ózon: amikor három oxigénatom összekapcsolódik

Az ózon az oxigén különleges, nagyon reakcióképes formája, amely három oxigénatomból áll. A légkör egyik felsőbb rétegében, a sztratoszférában az ózon véd minket a Nap veszélyes ultraibolya sugárzásától. A légkör legalsó rétegében, a troposzférában azonban az ózon valójában jelentős szennyezőanyag, amely hatással van a közegészségre és a természetre.

A földfelszínhez közeli levegőrétegben található ózon bizonyos prekurzor gázok, így a nitrogén‑oxidok és a nem-metán illékony szerves vegyületek részvételével zajló kémiai reakciók eredményeként jön létre. Keletkezésében a metán és a szén-monoxid is szerepet játszik.

Az ózon erős és agresszív anyag. A magas ózonszint korrodálja az anyagokat, az épületeket és az élő szöveteket. Csökkenti a növények fotoszintézis folytatására való képességét és gátolja szén-dioxid felvételüket. Gátolja továbbá a növények reprodukcióját és növekedését, ami alacsonyabb terméshozamokhoz és az erdők kisebb mértékű növekedéséhez vezet. Az emberi testben gyulladást okoz a tüdőben és a hörgőkben.

Ha ózonnak vagyunk kitéve, testünk megpróbálja megakadályozni, hogy az a tüdőnkbe jusson. Ez a reflex csökkenti az oxigén mennyiségét, amit belélegzünk. Ha kevesebb oxigént lélegzünk be, ez keményebb munkára készteti a szívünket. Így a már szív-érrendszeri betegségben vagy légzőszervi megbetegedésben, például asztmában szenvedő emberek számára a magas ózonszintnek való kitettséggel járó helyzetek súlyosak, akár halálosak is lehetnek.

Mi van még benne?

Nem az ózon és a finom részecskés anyag az egyetlen aggodalomra okot adó légszennyező anyag Európában. Autóinknak, teherautóinknak, erőműveinknek és más ipari létesítményeinknek mind energiára van szüksége. Szinte minden jármű és létesítmény használ valamilyen fajta tüzelőanyagot, amelyet eléget, hogy energiára tegyen szert.

A tüzelőanyag elégetése általában sok anyag formáját megváltoztatja, így a nitrogénét is, amely a légkörünkben legnagyobb mennyiségben jelen lévő gáz. Amikor a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, a levegőben nitrogén-oxidok keletkeznek (beleértve a nitrogén-dioxidot is, NO2). Amikor a nitrogén reakcióba lép a hidrogénatomokkal, ammóniát (NH3) hoz létre, ami az emberi egészségre és a természetre súlyos kedvezőtlen hatásokkal járó másik légszennyező anyag.

Az égési folyamatok számos más légszennyező anyagot is kibocsátanak, a kén-dioxidtól és a benzoltól a szén-monoxidig és a nehézfémekig. E szennyezőanyagok egy része rövidtávú hatást fejt ki az emberi egészségre. Mások, így néhány nehézfém és le nem bomló szerves szennyezőanyag, felhalmozódnak a környezetben. Ennek következtében bekerülnek a táplálékláncunkba, és végül tányérunkon kötnek ki.

Más szennyezőanyagok, mint például a benzol, károsíthatják sejtjeink genetikai anyagát, és hosszú távú expozíció esetén rákot okozhatnak. Mivel a benzolt a benzinhez adott adalékanyagként használják, Európában a légkörbe kibocsátott benzol körülbelül 80%-a a gépjárművek által használt üzemanyag égéséből származik.

Egy másik ismert rákkeltő szennyezőanyag, a benzo(a)pirén (BaP) főként akkor szabadul fel, amikor háztartási tűzhelyekben fát vagy szenet égetnek el. A gépkocsik, különösen a dízelmeghajtásúak kipufogógázai jelentik a benzopirén egy másik forrását. Rákkeltő hatása mellett a benzopirén irritálhatja a szemet, az orrot, a torkot és a légcsöveket. A finom részecskékben általában megtalálható a benzopirén.

A légszennyezés egészségügyi hatásai

Az emberi egészségre gyakorolt hatás mérése

Bár a légszennyezés mindenkit érint, nem mindenkit érint ugyanolyan mértékben és ugyanolyan módon. A magas népsűrűség miatt a legtöbb ember a városi területeken van kitéve légszennyezésnek. Egyes csoportok érzékenyebbek, ideértve a szív- és érrendszeri és légzőszervi megbetegedésben szenvedőket, a reaktív légutakkal rendelkezőket, azokat, akiknek légúti allergiái vannak, az időseket és a kisgyermekeket.

„A légszennyezés mindenkit érint, a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt”, mondja Marie-Eve Héroux, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális irodájának munkatársa. „A népesség jelentős része még mindig, még Európában is a levegőminőségi iránymutatásokra vonatkozó ajánlásainkat meghaladó szinteknek van kitéve.”

Nem könnyű megbecsülni annak a kárnak a teljes mértékét, amelyet a légszennyezés egészségünkben és a környezetben okoz. Számos tanulmány létezik azonban különböző ágazatokról vagy szennyezési forrásokról.

Az Európai Bizottság által társfinanszírozott Aphekom projekt szerint a légszennyezés Európában egyénenként körülbelül 8,6 hónappal csökkenti a várható élettartamot.

Bizonyos gazdasági modellek felhasználhatók a légszennyezés költségeinek megbecsülésére. Ezek a modellek általában tartalmazzák a légszennyezés egészségügyi költségeit (termelékenységcsökkenés, többlet orvosi költségek stb.), valamint az alacsonyabb terméshozamokból és a bizonyos anyagok károsodásából származó költségeket. A modellek nem tartalmazzák azonban a légszennyezés által a társadalomnak okozott összes költséget.

Ugyanakkor korlátaik ellenére az ilyen költségbecslések jelzéssel szolgálnak a kár nagyságrendjére nézve. Európa-szerte közel 10 000 ipari létesítmény jelenti az általa a légkörbe kibocsátott különböző szennyezőanyagok mennyiségét az Európai Szennyezőanyag‑kibocsátási és -Transzfer Nyilvántartásba (E-PRTR). E nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján az EEA úgy becsülte, hogy Európában a 10 000 legnagyobb szennyező létesítmény okozta légszennyezés 2009-ben 102 és 169 milliárd euró közötti összegbe került az európaiaknak. Ami még fontosabb, a teljes kárösszeg feléért csupán 191 létesítmény volt felelős.

Olyan tanulmányok is készültek, amelyek a levegőminőség javításával elérhető lehetséges nyereségeket becsülik meg. Az Aphekom‑tanulmány például azt jósolja, hogy a várható élettartam konkrét emelkedéséhez vezetne, ha a PM2.5 éves átlagos szintjét az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásainak megfelelő szintre csökkentenénk. Csupán ennek a célnak az elérése Bukarestben várhatóan egyénenként átlagosan 22 hónaptól, Budapesten 19 hónaptól, Malagában 2 hónapig, Dublinban pedig kevesebb mint fél hónapig terjedő időszakkal növelné a várható élettartamot.

A nitrogén hatása a természetre

A légszennyezés nem csak az emberi egészségre van hatással. A különböző légszennyező anyagok az ökoszisztémák széles körére gyakorolnak különböző hatásokat. A túl sok nitrogén azonban különös kockázatot jelent.

A nitrogén a környezetben megtalálható egyik kulcsfontosságú tápanyag, amelyre a növényeknek szükségük van az egészséges növekedéshez és a túléléshez. Vízben oldódó, így a növények gyökérrendszereiken keresztül szívják fel. Mivel a növények nagy mennyiségű nitrogént használnak fel és kimerítik a talajban fellelhető mennyiségeket, a gazdálkodók és kertészek általában trágyát használnak, hogy tápanyagokat, többek között nitrogént adjanak a talajhoz a termelékenység növelése érdekében.

A levegőben szálló nitrogén hasonló hatással jár. Amikor lerakódik a vizekben vagy a talajban, a többlet nitrogén kedvezhet bizonyos fajoknak a korlátozott tápanyagmennyiség jellemezte ökoszisztémákban, így az egyedülálló flórával és faunával rendelkező úgynevezett érzékeny ökoszisztémákban. Ezekben az ökoszisztémákban a rendelkezésre álló tápanyagtöbblet teljesen megváltoztathatja a fajok közötti egyensúlyt, és az érintett területen a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. Az édesvízi és part menti ökoszisztémákban ezenkívül hozzájárulhat az algavirágzáshoz.

Az ökoszisztémáknak a túlzott nitrogénlerakódásra adott válaszát eutrofizálódásnak nevezzük. Az elmúlt két évtizedben csak kis mértékben csökkent az EU-ban az eutrofizálódás által érintett érzékeny ökoszisztémák területe. Ma pedig a becslések szerint az érzékeny ökoszisztémaként meghatározott teljes terület közel felét eutrofizálódás fenyegeti.

A nitrogénvegyületek emellett hozzájárulnak az édesvizek és az erdei talajok savasodásához, ami érinti az ezektől az ökoszisztémáktól függő fajokat. Az eutrofizálódás hatásaihoz hasonlóan az új létfeltételek bizonyos fajoknak kedvezhetnek, más fajok kárára.

Az EU-nak sikerült jelentősen csökkentenie a savasodással érintett érzékeny ökoszisztémák területét, főként a kén-dioxid kibocsátás erőteljes csökkentésének köszönhetően. Az EU-ban csak néhány hollandiai és németországi terület küzd savasodással kapcsolatos problémákkal.

ImaginAIR: Forests in the Czech Republic still affected by air pollution

(c) Leona Matoušková, ImaginAIR/EEA

"A Cseh Köztársaság északi részén található Jizerske hory hegyi tájvédelmi körzet ahhoz a régióhoz tartozik, amelyet régen a »fekete háromszögként« emlegettek az ottani súlyos légszennyezés miatt."
Leona Matoušková, Cseh Köztársaság

Szennyezés határok nélkül

Bár néhány területet és országot másoknál súlyosabban érinthetnek a légszennyezés közegészségügyre vagy környezetre gyakorolt hatásai, a légszennyezés globális probléma.

Mivel a szelek az egész Földre kiterjednek, a légszennyező anyagok is körbeutazzák a világot. Az Európában található légszennyező anyagok és prekurzoraik egy részét Ázsiában és Észak‑Amerikában bocsátják ki. Hasonlóképpen, az Európában a levegőbe kibocsátott szennyezőanyagok egy része eljut más régiókba és kontinensekre is.

Ugyanez kisebb léptékben is igaz. A városi területek levegőminőségére általában hatással van a környező vidéki területek levegőminősége, és viszont.

„Mindig lélegzünk, és ki vagyunk téve a légszennyezésnek – akár bent, akár kint”, mondja Erik Lebret, a hollandiai Nemzeti Közegészségügyi és Környezeti Intézet (RIVM) munkatársa. „Bármerre járunk, olyan levegőt lélegzünk be, amely számos különféle szennyezőanyagot tartalmaz olyan szinteken, amelyek mellett néha már kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal lehet számolni. Sajnos nincs olyan hely, ahol csak tiszta levegőt lélegezhetnénk be.”

További információk

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 32983 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100