Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Minden lélegzettel / Jelzések 2013 / Cikkek / Beltéri levegőminőség

Beltéri levegőminőség

Nyelv megváltoztatása
Sokan közülünk akár napjuk 90%-át is bent töltik – otthon, munkában vagy iskolában. A levegő minősége, amit bent belélegzünk, szintén közvetlen hatással van egészségünkre. Mi határozza meg a beltéri levegőminőséget? Van-e különbség a kültéri és beltéri légszennyező anyagok között? Hogyan tudjuk javítani a beltéri levegőminőséget?

 Image © Jose AS Reyes | Shutterstock

Sokunkat meglepetésként érhet, hogy egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a nappalinkban. Újabb tanulmányok arra utalnak, hogy egyes ártalmas légszennyező anyagok belső terekben magasabb koncentrációkban lehetnek jelen, mint kint. A múltban a beltéri légszennyezés lényegesen kevesebb figyelmet kapott, mint a kültéri légszennyezés, különösen az ipari és közlekedési kibocsátásokból eredő kültéri légszennyezés. Az elmúlt években azonban nyilvánvalóbbá váltak a beltéri légszennyezésnek való kitettség jelentette veszélyek.

Képzeljen el egy frissen festett házat, új bútorokkal ... Vagy egy munkahelyet, amelyet eltölt a tisztítószerek intenzív szaga ... Az otthonaink, munkahelyeink vagy más nyilvános helyek levegőjének minősége jelentős eltéréseket mutat az építéséhez vagy tisztításához felhasznált anyagoktól, valamint a szoba rendeltetésétől és attól függően, hogyan használjuk és hogyan szellőztetjük.

A gyenge beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet a sebezhető csoportok, mint a gyermekek, az idősek és a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például asztmával küzdők számára.

A főbb beltéri légszennyező anyagok között szerepel a radon (egy radioaktív gáz, amely a talajban keletkezik), a dohányfüst, a tüzelőanyagok égéséből eredő gázok vagy részecskék, a vegyi anyagok és az allergének. A szén-monoxid, a nitrogén-dioxidok, a részecskék és az illékony szerves vegyületek kint és bent egyaránt megtalálhatók.

A szakpolitikai intézkedések segíthetnek

Egyes beltéri légszennyező anyagok és egészségre gyakorolt hatásaik ismertebbek és nagyobb figyelmet kapnak, mint mások. Az egyik ilyen a dohányzási tilalom a nyilvános helyeken.

A különböző nyilvános helyeken érvényesített dohányzási tilalom sok országban viszonylag ellentmondásos kérdés volt a vonatkozó jogszabályok bevezetése előtt. Például Spanyolországban 2006 januárjában, a dohányzási tilalom hatályba lépését követően napokon belül növekvő mozgalom bontakozott ki annak védelmében, amit sokak a beltéri nyilvános helyeken történő dohányzáshoz való joguknak véltek. A tilalom ugyanakkor a lakosság nagyobb tudatosságához is vezetett. A hatályba lépését követő napokban 25 000 spanyol kért orvosi tanácsot arról, hogyan szokjon le a dohányzásról.

A közmegítélés lényegesen megváltozott a nyilvános helyeken és tömegközlekedési eszközökön való dohányzást illetően. Sok légitársaság az 1980-as években kezdte megtiltani a dohányzást a rövidtávú járatokon, majd az 1990-es években a hosszú távú járatokon is. Európában most már elképzelhetetlen, hogy a tömegközlekedési eszközökön a nemdohányzókat másodlagos dohányfüstnek tegyük ki.

Ma számos ország, ideértve az összes EEA‑országot is, rendelkezik valamilyen jogszabállyal a beltéri nyilvános helyeken való dohányzás korlátozására vagy tiltására. Egy sor nem kötelező állásfoglalás és ajánlás után az Európai Unió 2009‑ben elfogadott egy állásfoglalást is, amelyben felhívta az uniós tagállamokat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre a polgáraikat a környezeti dohányfüstnek való expozíciótól teljes mértékben védő törvényeket.

Úgy tűnik, hogy a dohányzási tilalmak javították a beltéri levegőminőséget. A környezeti dohányfüst jelentette szennyezőanyagok mennyisége csökken a nyilvános helyeken. Az Ír Köztársaságban például a dublini nyilvános helyeken a légszennyező anyagokra vonatkozó, a dohányzási tilalom bevezetése előtti és utáni mérések a környezeti dohányfüstben található bizonyos légszennyező anyagok 88%-ig terjedő csökkenését mutatták.

A kültéri szennyezőanyagokhoz hasonlóan a beltéri légszennyező anyagok hatásai nem korlátozódnak az egészségünkre. Magas gazdasági költségekkel is járnak. Önmagában az uniós munkahelyeken a környezeti dohányfüstnek való kitettség 2008‑ban a becslések szerint több mint 1,3 milliárd euró közvetlen egészségügyi költséget és több mint 1,1 milliárd eurónyi, a termelékenységben bekövetkezett veszteséghez köthető közvetett költséget okozott.

Beltéri légszennyezés

A beltéri szennyezés sokkal több, mint a dohányfüst

Nem a dohányzás a beltéri légszennyezés egyetlen forrása. Erik Lebret, a hollandiai Nemzeti Közegészségügyi és Környezeti Intézet (RIVM) munkatársa szerint „A légszennyezés nem áll meg a küszöbünknél. A legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol otthonainkba, ahol időnk nagy részét töltjük. A beltéri levegő minőségét számos más tényező is befolyásolja, így a főzés, a fatüzelésű tűzhelyek, a gyertyák vagy füstölők égetése, a viaszokhoz és fényezőanyagokhoz hasonló fogyasztói termékek használata felületek takarításához, építőanyagok, mint a formaldehid a furnérlemezekben, és a számos anyagban megtalálható égésgátlók. Emellett ott a talajokból és az építőanyagokból származó radon is.”

Az európai országok megpróbálnak néhányat kezelni a beltéri légszennyezés e forrásai közül. Lebret szerint „megpróbáljuk a mérgezőbb anyagokat kevésbé mérgező anyagokkal helyettesíteni, vagy olyan eljárásokat találni, amelyek csökkentik a kibocsátásokat, mint a furnérlemezek formaldehid-kibocsátása esetében. Egy másik példát láthatunk egyes radont kibocsátó, falépítéshez használt anyagok korlátozása esetében. Ezeket az anyagokat a múltban használták, de használatukat azóta korlátozták.”

A törvényhozás nem az egyetlen módja annak, hogy javítsuk a belélegzett levegő minőségét: mindannyian tehetünk lépéseket a beltéri levegőben szálló részecskék és vegyi anyagok ellenőrzése és csökkentése érdekében.

Kis lépések, mint a zárt helyiségek szellőztetése, segíthetnek javítani a körülöttünk levő levegő minőségét. Bizonyos jó szándékú lépéseink viszont akár ellentétes hatással is járhatnak. Lebret azt ajánlja: „Szellőztessünk, de ne szellőztessünk túl, mivel ez jelentős energiaveszteséget jelent. Emiatt többet fűtünk, ami több fosszilis tüzelőanyag felhasználásához vezet, ez pedig több légszennyezést jelent. Gondoljunk erre úgy, mint erőforrásaink ésszerűbb felhasználására általában.”

További információk

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 32957 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100