Személyes eszközök

következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Jóllétünk és a környezet / Jelzések 2013 / Cikkek / A tudomány, a politika és a nyilvánosság összekapcsolása

A tudomány, a politika és a nyilvánosság összekapcsolása

Nyelv megváltoztatása
A légkör, az időjárási viszonyok és az évszakok váltakozása már régóta lenyűgözi az embereket, és régóta végeznek ezekre vonatkozó megfigyeléseket. Az i.e. 4. században Arisztotelész Meteorológia című műve összefoglalta a nagy filozófus megfigyeléseit nem csupán az időjárási viszonyokról, hanem általában a földtudományokról is. A 17. századig a levegő a „semmit” jelképezte. Amíg Galileo Galilei tudományosan be nem bizonyította az ellenkezőjét, úgy gondolták, hogy a levegőnek nincs súlya.
ImaginAIR: A változás szele

ImaginAIR: A változás szele  Image © Tamas Parkanyi

Az ipari forradalom óta az emberi tevékenység egyre nagyobb és egyre súlyosabb hatással van a Föld ökoszisztémájára. Ennek az egyik következménye a légszennyezés.

Párkányi Tamás, Magyarország (ImaginAIR)

Ma már sokkal átfogóbb tudással rendelkezünk légkörünkről, és sokkal jobban megértjük. A levegőminőséget vizsgáló állomásokat állíthatunk fel, és perceken belül láthatjuk a levegő kémiai összetételét e helyszíneken, és azt, hogy ez hogyan viszonyul a hosszú távú tendenciákhoz. Sokkal világosabb áttekintéssel rendelkezünk az Európát érintő levegőszennyezés forrásairól is. Meg tudjuk becsülni az egyes ipari létesítmények által a levegőbe bocsátott szennyezőanyagok mennyiségét. Előre tudjuk jelezni és nyomon tudjuk követni a légmozgásokat, és azonnali és ingyenes hozzáférést biztosítunk ezekhez az információkhoz. A légkör és a benne zajló kémiai folyamatok megértése terén kétségkívül nagy utat tettünk meg Arisztotelész óta.

A légkör összetett és dinamikus. A levegő mozog a világ körül, csakúgy, mint a szennyezőanyagok, amelyeket tartalmaz. A gépkocsik kipufogógázaiból eredő kibocsátások a városi területeken, a mezőgazdaság által kibocsátott ammónia, a széntüzelésű erőművek szerte a bolygón, sőt, még a vulkánkitörések is hatással vannak a levegő minőségére, amelyet belélegzünk. Néha a szennyezés forrásai több ezer kilométerre vannak attól a helytől, ahol a kár bekövetkezik.

Azt is tudjuk, hogy a rossz levegőminőség drámai hatással lehet egészségünkre és jólétünkre, valamint a környezetre is. A légszennyezés légúti megbetegedéseket okozhat és súlyosbíthatja azokat, ezenkívül károsíthatja az erdőket, elsavasíthatja a talajokat és a vizeket, csökkentheti a terméshozamokat és korrodálhatja az épületeket. Látjuk továbbá, hogy a számos légszennyező anyag hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, maga az éghajlatváltozás pedig a jövőben hatással lesz majd a levegőminőségre.

Corn

(c) Gülçin Karadeniz

A szakpolitikák javították a levegő minőségét, de ...

Az egyre több tudományos bizonyíték, a nyilvánosság követelései és jogszabályok sorának eredményeként Európa levegőminősége lényegesen javult az elmúlt 60 évben. Számos légszennyező anyag, így többek között a kén‑dioxid, a szén-monoxid és a benzol koncentrációja jelentősen csökkent. Az ólom koncentrációja is meredeken csökkent, és most már a jogszabályokban meghatározott határértékek alatt van.

Ezen eredmények ellenére azonban Európa még nem érte el azt a levegőminőséget, amelyet jogszabályai előírnak és amelyet állampolgárai kívánnak. Ma Európában a levegőben terjedő finom részecskés anyag és az ózon az a két legfontosabb szennyezőanyag, amelyek komoly kockázatot jelentenek az emberi egészségre és a környezetre.

A jelenlegi törvények és levegőminőségre vonatkozó intézkedések bizonyos ágazatokat, folyamatokat, tüzelőanyagokat és szennyezőanyagokat vesznek célba. E törvények és intézkedések egy része korlátozza, hogy az országok mennyi szennyezőanyagot bocsáthatnak a légkörbe. Más intézkedések célja az, hogy a magas koncentrációk (egy bizonyos szennyezőanyag mennyisége a levegőben egy adott helyen, egy adott időpontban) korlátozása révén csökkentsék a lakosság kitettségét a szennyezőanyagok egészségtelen szintjeinek.

Számos uniós országnak nem sikerül elérnie a jogszabályokban előírt kibocsátási célkitűzéseket egy vagy több szennyezőanyagra (különösen a nitrogén-oxidokra) vonatkozóan. A koncentrációk szintén kihívást jelentenek. Sok városi terület küzd azzal, hogy a levegőben terjedő finom részecskés anyag, a nitrogén-dioxid és a földfelszínhez közeli levegőrétegben található ózon szintje magasabb a jogszabályokban előírt határértékeknél.

A helyzetnek tovább kell javulnia

Az újabb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európai lakosság egyértelműen aggódik a levegő minősége miatt. Majdnem minden ötödik európai azt mondja, légzőszervi problémái vannak, bár ez nem mind feltétlenül a rossz levegőminőséggel függ össze. Az európaiak négyötöde úgy gondolja, hogy az EU-nak további intézkedéseket kellene javasolnia a levegőminőséggel kapcsolatos európai problémák megoldása érdekében.

Háromötödük pedig nem tartja magát tájékozottnak országa levegőminőséggel kapcsolatos problémái terén. Az elmúlt évtizedekben elért jelentős javulás ellenére valójában az európaiak kevesebb mint 20%‑a gondolja úgy, hogy Európában javult a levegő minősége. Az európaiak több mint fele úgy véli, az elmúlt 10 évben romlott a levegő minősége.

A levegőminőséggel kapcsolatos kérdésekben alapvető jelentőségű a kommunikáció. Ez nem csupán elősegíthetné Európa levegője mai állapotának megértését, de hozzájárulhatna ahhoz is, hogy csökkentsük a magas szintű légszennyezésnek való kitettség hatásait. Azok számára, akiknek családtagjai légzőszervi vagy szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvednek, a legfontosabb napi prioritások között lehetne városuk légszennyezési szintjeinek ismerete vagy a pontos és aktuális információkhoz való hozzáférés.

People on the street

(c) Valerie Potapova | Shutterstock

A cselekvéssel jelentős előnyöket lehet elérni

Az Európai Unió ebben az évben megkezdi a levegőre vonatkozó jövőbeli szakpolitikájának felvázolását. Ez nem könnyű feladat. Egyrészt minimalizálni kell a légszennyezés közegészségre és környezetre gyakorolt hatását. E hatások becsült költségei meglepően magasak.

Másrészt viszont nincs könnyű és gyors megoldás az európai levegőminőség javítására. Ehhez számos eltérő forrásból származó, különböző szennyezőanyaggal kell hosszú távon foglalkozni. Emellett gazdaságunkban strukturálisabb jellegű elmozdulást tesz szükségessé a zöldebb fogyasztási szokások és gyártási módszerek felé.

A tudomány azt mutatja, hogy – különösen a sűrűn lakott területeken – még a levegőminőség nagyon kis mértékű javulásai is kedvező egészségi hatásokkal járnak, és gazdasági megtakarításhoz vezetnek. Ilyen előnyök többek között a jobb életminőség a polgárok számára, akik kevesebbet szenvednek a szennyezéssel összefüggő betegségektől, továbbá a nagyobb termelékenység a kevesebb betegszabadság következtében, valamint alacsonyabb egészségügyi költségek a társadalom számára.

A tudomány arra is rávilágít számunkra, hogy a légszennyezéssel szembeni fellépés többszörös előnnyel is járhat. Bizonyos üvegházhatású gázok például egyben gyakori légszennyező anyagok is. Ha biztosítjuk, hogy az éghajlatváltozással és a levegővel kapcsolatos szakpolitikák kölcsönösen előnyösek legyenek, ez segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és egyidejűleg hozzájárulhat a levegőminőség javulásához is.

A levegővel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának javítása további lehetőséget kínál a levegőminőség javítására. Sok esetben a helyi és regionális hatóságok azok, akik megvalósítják a szakpolitikákat és megküzdenek a rossz levegőminőségből eredő napi szintű kihívásokkal. Gyakran ezek azok a hatóságok, amelyek a legközelebb vannak a légszennyezéssel érintett emberekhez. Ezek közül a helyi hatóságok nagy mennyiségű információval és konkrét megoldásokkal rendelkeznek a területükön mutatkozó légszennyezés kezelésére. Döntő fontosságú, hogy összehozzuk e helyi hatóságokat, hogy megosszák egymással kihívásaikat, ötleteiket és megoldásaikat. Ez új eszközöket biztosít nekik a jogszabályokban előírt célkitűzések eléréséhez, polgáraik jobb tájékoztatásához és végső soron a légszennyezés egészségre gyakorolt hatásainak csökkentéséhez.

Most új kihívásokkal nézünk szembe a tekintetben, hogy a levegőre vonatkozó bővülő ismereteinket hogyan váltsuk továbbra is jobb szakpolitikai és egészségügyi eredményekre. Milyen lépéseket tehetünk, hogy csökkentsük a légszennyezés egészségünkre és a környezetre gyakorolt hatásait? Melyek az elérhető legjobb lehetőségek? És hogyan jutunk el odáig?

Éppen az ilyen pillanatokban kell a tudósoknak, a politikaformálóknak és a polgároknak együtt dolgozniuk e kérdések megoldása érdekében, hogy tovább javíthassuk a levegőminőséget Európában.

Prof. Jacqueline McGlade
ügyvezető igazgató

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100