Személyes eszközök

következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Jóllétünk és a környezet / Jelzések 2013 / Cikkek / A levegővel foglalkozó jogszabályok Európában

A levegővel foglalkozó jogszabályok Európában

Nyelv megváltoztatása
A légszennyezés nem mindenütt egyforma. Számos különböző forrásból különböző szennyezőanyagok jutnak a légkörbe. Amint a légkörbe jutottak, új szennyezőanyagokká alakulnak, és szétterjednek szerte a világon. Ezeket az összetett helyzetet kezelő szakpolitikákat kidolgozni és végrehajtani nem könnyű feladat. Az alábbiakban az Európai Unió levegővel kapcsolatos jogszabályait tekintjük át.
ImaginAIR: NO2 okozta légkörszennyezés

ImaginAIR: NO2 okozta légkörszennyezés  Image © Jean-Jacques Poirault

A fényképek a Montparnasse torony tetejéről készültek egy légszennyezéses időszakban, amikor a határértékeket meghaladó NO2 szinteket mértek 1997-98 telén.

Jean-Jacques Poirault, Franciaország (ImaginAIR)

Az általunk belélegzett levegőbe kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége nagymértékben csökkent, mióta az EU az 1970-es években a levegőminőségre vonatkozó szakpolitikákat és intézkedéseket vezetett be. Jelenleg a légszennyezést okozó kibocsátások számos főbb forrását szabályozzák, ideértve a közlekedést, az ipart és az energiatermelést, és e kibocsátások általában csökkennek, bár nem mindig a tervezett mértékben.

Szennyezőanyagok célbavétele

Ezt a javulást az EU többek között úgy érte el, hogy az Unió egészére jogilag kötelező, valamint nem kötelező korlátokat állapított meg egyes levegőben terjedő szennyezőanyagokra vonatkozóan. Az EU kibocsátási előírásokat rögzített a bizonyos méretű finom részecskés anyag, az ózon, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ólom és más szennyezőanyagok esetében, amelyek ártalmasak lehetnek az emberi egészségre vagy az ökoszisztémákra. A legfontosabb jogszabályok, amelyek Európa-szerte szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket állapítanak meg, a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008-as (2008/50/EK) irányelv és a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996-os (96/62/EK) keretirányelv.

A levegőminőség javítását célzó jogalkotás egy másik megközelítése az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó éves nemzeti kibocsátási határértékek megállapítása. Ezekben az esetekben a szükséges intézkedések bevezetéséért felelős országoknak kell biztosítaniuk, hogy kibocsátási szintjeik az adott szennyezőanyagra előírt határérték alatt maradnak.

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményéhez csatolt Göteborgi Jegyzőkönyv, valamint az EU nemzeti kibocsátási határértékekről szóló (2001/81/EK) irányelve egyaránt éves kibocsátási határértékeket állapít meg az európai országok számára a légszennyező anyagokra vonatkozóan, ideértve a savasodásért és az eutrofizálódásért, valamint a földfelszínhez közeli levegőrétegben jelen levő ózonszennyezésért felelős szennyezőanyagokat. A Göteborgi Jegyzőkönyvet 2012-ben átdolgozták, a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv felülvizsgálatára és átdolgozására pedig 2013-ban fog sor kerülni.

Ágazatok célbavétele

Az egyes szennyezőanyagokat célba vevő levegőminőségi előírások és az országos szintű éves kibocsátási határértékek elfogadása mellett egyes európai jogszabályok konkrét ágazatokat is célba vesznek, amelyek a légszennyezés forrásául szolgálnak.

A légszennyező anyagok iparból származó kibocsátását többek között az ipari kibocsátásokról szóló 2010-es (2010/75/EU) irányelv és a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001-es (2001/80/EK) irányelv szabályozza.

A gépjárművek kibocsátását egy sor, teljesítményre és üzemanyagra vonatkozó előíráson keresztül szabályozzák, ideértve a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 1998-as (98/70/EK) irányelvet és az Euro-szabványokként ismert gépjármű-kibocsátási szabványokat.

Az Euro 5-ös és 6-os szabvány a könnyűgépjárművekből eredő kibocsátásokra vonatkozik, ideértve a személygépjárműveket, a teherautókat és haszongépjárműveket is. Az Euro 5-ös szabvány 2011. január 1-jén lépett hatályba, és megköveteli, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó minden új gépjármű az előírt határértékeknél kevesebb részecskét és nitrogén‑oxidokat bocsásson ki. Az Euro 6, amely 2015-ben fog hatályba lépni, szigorúbb határértékeket fog előírni a dízelmotorok által kibocsátott nitrogén-oxidokra vonatkozóan.

Emellett a szállításon kívüli területeken nemzetközi egyezmények is foglalkoznak légszennyező anyagok kibocsátásával, így például a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 1973. évi, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló egyezménye (MARPOL-egyezmény) és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, amelyek a hajózásból eredő kén-dioxid-kibocsátást szabályozzák.

ImaginAIR: Contamination

(c) Javier Arcenillas, ImaginAIR/EEA

"Bár szerencsére még vannak szinte vad és látványos helyek Romániában, ahol az ember keze még nem hagyott nyomot a természeten, a városiasodottabb területeken nyilvánvalóan ökológiai problémáról beszélhetünk."
Javier Arcenillas, Spanyolország

A részek összeillesztése

Egy-egy szennyezőanyagot általában egynél több jogszabály szabályoz. A finom részecskés anyaggal közvetlenül például három európai jogszabály foglalkozik (a környezeti levegő minőségéről és a légszennyező anyagok kibocsátásáról szóló irányelvek és a közúti járművek kibocsátásaira vonatkozó Euro korlátok) és két nemzetközi egyezmény (a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény és a MARPOL-egyezmény). A finom részecskés anyag egyes prekurzoraival más jogi intézkedések foglalkoznak.

E jogszabályok végrehajtására szintén bizonyos időszak alatt, szakaszosan kerül sor. A finom részecskékre vonatkozóan a levegőminőségi irányelv „célértékként” 25 μg/m3-t állapít meg, amelyet 2010. január 1-jéig kell elérni. Ugyanez a küszöb 2015-re további kötelezettségekkel járó „határértékké” válik.

Egyes ágazatok esetében előfordulhat, hogy a levegővel kapcsolatos szakpolitikák először bizonyos szennyezőanyagokra terjednek ki Európa meghatározott részein. 2012 szeptemberében az Európai Parlament elfogadta azokat a módosításokat, amelyek összhangba hozták a hajók általi kénkibocsátásra vonatkozó uniós előírásokat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2008. évi előírásaival. 2020-ra a kén határértéke 0,5% lesz az EU-t körülvevő valamennyi tengerben.

Az Európai Parlament a Balti-tenger, az Északi‑tenger és a La Manche csatorna esetében úgynevezett „kénkibocsátás-ellenőrzési területeken” a kénre még szigorúbb, 0,1%-os korlátot állapított meg, amelyet 2015-re kell elérni. Tekintettel arra, hogy az általános tengeri üzemanyag 2700‑szor több ként tartalmaz, mint a gépkocsikba szánt hagyományos dízel, egyértelmű, hogy ez a jogszabály nyomós okot ad a hajózási ágazatnak, hogy tisztább üzemanyagokat fejlesszen ki és használjon.

Végrehajtás a helyszínen

A jelenlegi európai levegőminőségi jogszabályok azon az elven alapulnak, hogy az uniós tagállamok több ellenőrzési övezetre osztják fel területüket, amelyeken belül az országoknak mérési vagy modellezési megközelítések alkalmazásával értékelniük kell a levegőminőséget. A legtöbb nagyvárost ilyen övezetté minősítették. Ha egy övezetben túllépik a levegőminőségi előírásokat, a tagállamnak jelentést kell tennie az Európai Bizottsághoz, és meg kell magyaráznia ennek indokait.

Az országoknak ezt követően helyi vagy regionális terveket kell kidolgozniuk, amelyekben leírják, hogyan kívánják javítani a levegőminőséget. Létrehozhatnak például úgynevezett alacsony kibocsátási övezeteket, amelyekben korlátozzák a szennyezőbb gépjármüvek használatát. A városok emellett ösztönözhetik a kevésbé szennyező közlekedési módokra, így a gyaloglásra, a kerékpározásra és a tömegközlekedésre való átállást. Biztosíthatják továbbá, hogy az ipari és kereskedelmi tüzelőberendezések a legújabb, legjobb elérhető technológiának megfelelő kibocsátás-szabályozó berendezésekkel legyenek felszerelve.

A kutatás szintén kulcsfontosságú. Nem csak új technológiákat kínál nekünk, hanem emellett bővíti is ismereteinket a légszennyező anyagokról és azok egészségünkre és az ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásairól. Ha a legújabb ismereteket beépítjük jogszabályainkba és cselekvéseinkbe, ez segíteni fogja Európa levegőjének további javítását.

King's Park Copenhagen

(c) Gülçin Karadeniz

További információk

Geographic coverage

Europe
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100