Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Jóllétünk és a környezet / Jelzések 2013 / Cikkek / A levegőről való tudásunk bővítése

A levegőről való tudásunk bővítése

Nyelv megváltoztatása
Évről évre egyre többet tudunk a légszennyezésről, és egyre jobban értjük. Monitoring állomások egyre bővülő hálózata szolgáltat adatokat a légszennyező anyagok széles köréről, amit kiegészítenek a levegőminőségi modellek eredményei. Most azt kell biztosítanunk, hogy a tudományos tudás és a szakpolitika kéz a kézben fejlődjön tovább.

 Image © Gülcin Karadeniz

Fontos tudni, hogy mi történik a városban, az országban és a világban, amelyben élünk.

Bianca Tabacaru, Románia (ImaginAIR)

A városi területeken főként forgalmas utak közelében vagy közparkokban elhelyezett levegőminőségi monitoring állomások gyakran észrevétlenek maradnak. Ezek a jelentéktelen kinézetű dobozok azonban olyan berendezéseket tartalmaznak, amelyek rendszeresen mintát vesznek a levegőből az adott helyen, mérik a főbb légszennyező anyagok, mint az ózon és a finom részecskés anyag pontos koncentrációjának szintjét, és automatikusan továbbítják az adatokat egy adatbázisba. Ezek az információk sok esetben a mintavétel után perceken belül már hozzáférhetők az interneten.

Európa levegőjének figyelése

A főbb légszennyező anyagokkal európai és nemzeti törvények foglalkoznak. E szennyezőanyagok esetében kiterjedt monitoring hálózatokat állítottak fel egész Európában, hogy ellenőrizzék, a levegőminőség az egyes helyszíneken megfelel‑e a különböző jogi előírásoknak és egészségügyi iránymutatásoknak. Ezek az állomások a légszennyező anyagok széles körére, így kén‑dioxidra, nitrogén-dioxidra, ólomra, ózonra, finom részecskés anyagra, szén-monoxidra, benzolra, illékony szerves vegyületekre és policiklusos aromás szénhidrogénre vonatkozó méréseket rögzítenek és továbbítanak változó gyakorisággal.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség több mint 7500 európai monitoring állomás levegőminőségi méréseinek adatait gyűjti össze az AirBase levegőminőségi adatbázisban. Az AirBase tárolja az elmúlt évek levegőminőségi adatait (történeti adatok).

Egyes monitoring állomások mérik és rövid késéssel jelentik a legújabb adatokat (közel valós idejű adatok). 2010-ben például közel 2000 állomás mérte folyamatosan az ózon koncentrációját a földfelszínhez közeli levegőrétegben, és óránként jelentette az adatokat. Az ilyen közel valós idejű mérések jelentős szennyezési események esetén felhasználhatók figyelmeztetési és riasztási rendszerekhez.

Az európai monitoring állomások száma az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt, különösen azoké, amelyek egyes főbb szennyezőanyagokat mérnek. 2001-ben valamivel több mint 200 állomás jelentett nitrogén-dioxid-méréseket, míg 2010‑ben 37 európai országban közel 3300 állomás tesz jelentést. Ugyanebben az időszakban a PM10-et jelentő állomások száma majdnem megháromszorozódott, így 38 országban több mint 3000 állomás működik.

A monitoring hálózat növekedése hozzájárul Európa levegőjéről való tudásunkhoz és megértésünkhöz. Mivel egy új monitoring állomás felállítása, annak csúcstechnológiát képviselő berendezéseivel, viszonylag költséges, tudásunk egy része más forrásokból származik, például műholdas képekből, nagy ipari létesítmények kibocsátási becsléseiből, levegőminőségi modellekből, valamint egyes régiókról, ágazatokról vagy szennyezőanyagokról készített részletes tanulmányokból.

32 európai országban körülbelül 28 000 ipari létesítmény jelenti az európai PRTR-be, az egész Európára kiterjedő szennyezőanyag-nyilvántartásba, hogy különböző szennyezőanyagokból mennyit bocsát ki a vízbe, a talajba és a levegőbe. Mindezek az információk online elérhetők, és egyaránt hozzáférhetők a nyilvánosság és a politikaformálók számára.

Road transport

(c) Artens|Shutterstock

Levegőminőségi információk összeállítása és elérése

Az e különböző forrásokból összegyűjtött információk összehozása kihívást jelentő feladat. A monitoring állomások mérései adott helyszínre és időpontra vonatkoznak. Az időjárási tendenciák, a táj jellemzői, a napszak vagy az évszak és a kibocsátási forrásoktól való távolság mind szerepet játszik a szennyezőanyagokra vonatkozó mérésekben. Egyes esetekben, például az utak menti monitoring állomásoknál, még néhány méteres távolság is hatással lehet a mérésekre.

Ezenkívül ugyanazt a szennyezőanyagot különböző módszerekkel követik nyomon és mérik. Más tényezők is szerepet játszanak. A forgalom élénkülése vagy a forgalomeltérések például eltérő méréseket eredményeznek, mint amit ugyanabban az utcában egy évvel korábban rögzítettek.

A monitoring állomásokon túli területek levegőminőségének értékelése modellezésre vagy a modellezés és a mérések kombinációjára támaszkodik, a műholdas megfigyeléseket is ideértve. A levegőminőség modellezése gyakran némi bizonytalansággal jár, mivel a modellek nem tudják reprodukálni a szennyezőanyagok keletkezéséhez, terjedéséhez és ülepedéséhez kapcsolódó összes komplex tényezőt.

A bizonytalanság sokkal nagyobb, ha a szennyezőanyagoknak egy adott helyszínen való kitettség okozta egészségügyi hatásokat kívánjuk értékelni. A monitoring állomások általában a finom részecskés anyag tömegét mérik a levegő térfogatában, de nem feltétlenül mérik a részecskék kémiai összetételét. Az autók kipufogógázaiból eredő kibocsátásokból például kormot tartalmazó részecskék szabadulnak fel közvetlenül a levegőbe, emellett gázok, például nitrogén-dioxid is. Annak megállapításához azonban, hogy ez milyen hatással lehet a közegészségre, tudnunk kell, hogy mi a levegőben jelen levő pontos keverék.

A technológiának nagy része van abban, hogy bővítsük tudásunkat a levegőről, amit belélegzünk. Nélkülözhetetlen eleme a monitoring és jelentési folyamatnak. Az információtechnológiai ágazatban a közelmúltban bekövetkezett fejlődés lehetővé tették a kutatók és politikusok számára, hogy hatalmas adatmennyiségeket másodpercek alatt feldolgozzanak. Sok hatóság a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat, vagy saját honlapjukon, mint Madrid városa, vagy független egyesületeken keresztül, mint az Airparif Párizs és a tágabb Ile-de-France régió esetében.

Az EEA a levegőminőséggel és a légszennyezéssel foglalkozó tájékoztató portálokat tart fenn. Az AirBase-ben tárolt történeti adatok megtekinthetők térképen, szűrhetők szennyező anyag és év szerint, és le is tölthetők.

A főbb szennyezőanyagokra, például a PM10-re, az ózonra, a nitrogén-dioxidra és a kén-dioxidra vonatkozó közel valós idejű adatok (amennyiben rendelkezésre állnak) hozzáférhetők az Eye on Earth Airwatch portálon keresztül. A felhasználók a megtekintő eszközben hozzáadhatják személyes értékeléseiket és megfigyeléseiket is.

Jobb minőségű elemzés

A technológia nem csak azt tette lehetővé számunkra, hogy nagyobb mennyiségű adatot dolgozzunk fel, de segített javítani az elemzéseink minőségét és pontosságát is. Most már tudjuk egyszerre elemezni az időjárási információkat, a közúti közlekedési infrastruktúrát, a népsűrűséget és az egyes konkrét ipari létesítményekből eredő szennyezőanyag-kibocsátásokat, a monitoring állomások méréseivel és a levegőminőségi modellek eredményeivel együtt. Bizonyos régiók esetében lehetővé vált a szív- és érrendszeri és légzőszervi megbetegedések okozta korai elhalálozások és a légszennyezési szintek összevetése. E változók nagy részét meg tudjuk jeleníteni Európa térképén, és pontosabb modelleket tudunk létrehozni.

A levegőre vonatkozó kutatás nem korlátozódik a fent említett tényezőkre. Marie-Eve Héroux, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális irodájának munkatársa szerint „A kutatói közösség azt is vizsgálja, hogy különböző intézkedések hogyan hatnak a légszennyezésre. Ezek esetében nagyon tág típusú beavatkozásokról van szó, a szabályozási intézkedésektől az energiafogyasztási minták és források változásáig, vagy a közlekedési módok változásairól és az emberek magatartásáról.”

Héroux hozzáteszi, hogy „Mindezt már tanulmányozták, és a következtetések egyértelműek: vannak olyan intézkedések, amelyek csökkenteni tudják a szennyezés szintjét, különösen a finom részecskés anyag szintjét. Ez megmutatja nekünk, hogyan csökkenthetjük valóban a légszennyezésnek tulajdonítható halálozási arányt.”

A légszennyező anyagok egészségügyi és környezeti hatásainak jobb megértése ezt követően beépül a politikaformálási folyamatba. Új szennyezőanyagokat, szennyezési forrásokat és a szennyezés elleni küzdelemben felhasználható lehetséges intézkedéseket azonosítanak, és ezeket jogszabályba foglalják. Ez új szennyezőanyagok nyomon követését teheti szükségessé. Az ennek következtében gyűjtött adatok segítenek tovább bővíteni tudásunkat.

2004-ben például, bár helyi és nemzeti szinteken voltak mérések, nem volt olyan monitoring állomás, amely közvetlenül jelentette volna az AirBase‑be az illékony szerves vegyületek, a nehézfémek vagy a policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációját Európában. 2010-ben több mint 450, 750, illetve 550 ilyen állomás volt.

ImaginAIR: Pollution in my city

(c) Bianca Tabacaru, ImaginAIR/EEA

Tisztább kép bontakozik ki

A levegőre vonatkozó jogszabályok általában célkitűzéseket rögzítenek, amelyeket meghatározott időn belül kell elérni. Emellett rendelkeznek az előrehaladás nyomon követésének módjáról, valamint arról, hogyan kell ellenőrizni, hogy a célkitűzéseket a megadott időn belül elérték-e.

Az egy évtizede rögzített szakpolitikai célkitűzések esetében két különböző kép bontakozhat ki attól függően, hogy milyen eszközöket használunk. Az EEA megvizsgálta a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló, 2001-ben elfogadott irányelvet, amelynek célja az volt, hogy 2010-re korlátozza négy légszennyező anyag kibocsátását, és értékelte, hogy az irányelvben megfogalmazott, az eutrofizálódással és a savasodással kapcsolatos célkitűzések teljesültek-e.

Az irányelv elfogadásakor meglévő ismereteink alapján úgy tűnt, hogy az eutrofizálódással kapcsolatos célkitűzés teljesült, és a savasodási kockázat jelentősen csökkent. Jelenlegi tudásunk alapján és naprakészebb eszközök felhasználásával azonban a kép nem ilyen rózsás. A légszennyezés okozta eutrofizálódás még mindig az egyik fő környezetvédelmi probléma, és számos olyan terület van, amely nem teljesítette a savasodással kapcsolatos célkitűzést.

Az Európai Unió ebben az évben tervezi felülvizsgálni a levegővel kapcsolatos szakpolitikáját, amely új célkitűzéseket, valamint 2020-ig és azon túli határidőket fog megállapítani. A levegővel kapcsolatos fejlődő politikája mellett Európa továbbra is be fog fektetni a tudásbázisába.

További információk

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100