Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Minden lélegzettel / Jelzések 2012 / Közelről / Üzleti szempontból érdemes?

Üzleti szempontból érdemes?

Nyelv megváltoztatása
A kisvállalkozásoktól a multinacionális vállalatokig számos vállalkozás piaci részesedésének megtartására vagy növelésére irányuló megoldások után kutat. A kiélezett globális verseny korában a fenntarthatóságra törekvés többet jelent a környezetbarátabb vállalati imázs kialakításánál és a termelési költségek csökkentésénél. Akár új vállalkozási megközelítéseket is jelenthet.
Production line

Production line  Image © Stockbyte

Az Unilever valószínűleg nem említi a legfontosabb üzleti kockázatai között a majominvázió veszélyét, pedig volt már rá példa. 2008. április 21-én az Unilever londoni központját, valamint merseyside-i, római és rotterdami létesítményeit orángutánnak öltözött Greenpeace-aktivisták szállták meg. Az aktivisták, az Unilever számos termékében használt pálmaolaj gyártása során, az indonéz trópusi esőerdőkben okozott károk ellen tiltakoztak. Röviddel a „támadás” után a társaság bejelentette, hogy 2015-re teljes pálmaolaj-szükségletét „fenntartható” forrásokból elégíti majd ki. Az azóta eltelt idő alatt a társaság új üzleti tervet vázolt fel, amely az üzleti folyamatai középpontjába állítja a fenntarthatóságot.

Számos különböző indok ösztönözheti a multinacionális vállalatokat, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat vezessenek be. Az indokok kapcsolódhatnak a társaság vállalati imázsához, vagy éppen márkáinak imázsához. A fenntarthatóságot elvárhatják a társaság befektetői is, akik elfordulhatnak a környezeti változás kockázataival nem törődő vagy az ökoinnováció vívmányai iránt nem érdeklődő vállalkozásoktól.

Karen Hamilton, az Unilever fenntarthatósági alelnöke szerint „nem tapasztalunk semmilyen ellentmondást a növekedés és a fenntarthatóság között. Sőt, a fogyasztóink egyre inkább elvárják.”

Másfelől előfordulhat, hogy a fenntartható gyakorlatok bevezetése egyszerűen üzleti szempontból megéri. A vállalkozások versenyelőnyre tehetnek szert, és növelhetik a piaci részesedésüket. Ugyanakkor új üzleti lehetőségeket is kínálhat a környezetbarát termékek iránti kereslet növekedésére reagáló innovatív ökovállalkozók számára.

„A fenntarthatóság költségmegtakarítást is jelent. Ha csökkenteni tudjuk a csomagolás árát, lenyomhatjuk a gyárakban használt energia mennyiségét, amivel spórolni tudunk, és növeljük a nyereséget” — tette hozzá Karen.

Hol keressünk ötleteket?

Ha a multinacionális vállalatok belefognak a környezetbarátabb gyakorlatok bevezetésébe, lépéseik — a vállalatok méreténél fogva — jelentős változásokat hozhatnak magukkal. A vállalkozások gyakran partnereiket is felszólítják hasonló gyakorlatok bevezetésére. Az 1992-es riói csúcs éjszakáján a magánszektor érdekeinek képviselete céljából létrehozott Fenntartható Fejlődés Világtanácsa (FFV) fórumot biztosít a fenntarthatóság eszméjének előmozdítására a magánszektorban.

Az FFV által — vezető vezérigazgatók és szakértők segítségével — kiadott „Jövőkép 2050” című jelentés ismerteti a globális fenntarthatóság elérése céljából a magánszektor által a következő évtizedekben végrehajtandó elengedhetetlen lépéseket. Másként fogalmazva, a dokumentum a szektoron belülről eredő fenntarthatóságra szólít fel.

Az FFV által azonosított elengedhetetlen lépések a politikai döntéshozók számos célkitűzését tükrözik: a piaci árak megfelelő alakítása, hogy azok tükrözzék a környezeti károk költségeit is; az élelmiszer-termelés fokozására irányuló és további föld- és vízhasználattal nem járó hatékony megoldások azonosítása; az erdőirtás megfékezése; a szénkibocsátás csökkentése világszerte a környezetbarát energiára történő átállás révén; valamint az energiahatékonyság szem előtt tartása mindenhol, így a közlekedési ágazatban is.

A Carbon Disclosure Project (CDP) egy másik, a magánszektorban a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezés. A CDP nonprofit szervezet, célja pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésének, valamint a vállalkozások és városok vízfogyasztása csökkentésének elérése. A CDP támogatást nyújt továbbá a befektetők számára a környezethez kapcsolódó kockázatok — például éghajlatváltozás, vízhiány, áradás, szennyezés vagy egyszerűen nyersanyaghiány — értékelésében. Különösen a jelenlegi pénzügyi válságra tekintettel a befektetők jelentős mértékben befolyásolhatják, hogy mely vállalkozások maradnak fenn.

Copyright: Thinkstock

Univerzális megoldás nem létezik

Marad tehát a kérdés: a vállalkozások hogyan ültethetik át a fenntarthatóságot az üzletvezetésbe? Univerzális megoldás ugyan nem létezik, de temérdek tanács és támogatás vehető igénybe.

A Fenntartható Fejlődés Világtanácsához és a Carbon Disclosure Projecthez hasonló fenntartható üzleti fórumok útmutatást nyújtanak a magukat az élvonalba pozícionáló vállalkozások számára. Számos célzott ajánlás — például az OECD nemzetközi befektetésről és multinacionális vállalatokról szóló nyilatkozatához fűzött multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások — is született már. E dokumentumok a felelős vállalati magatartásra vonatkozó önkéntes elvekkel és normákkal szolgálnak a nyilatkozathoz csatlakozó országokban működő multinacionális vállalatok számára.

A jelenlegi rendszerek többsége azonban az önkéntesség alapján működik, és azokkal a vállalati társadalmi felelősség szélesebb összefüggéseiben foglalkoznak.

Nem csak a különböző vállalkozások felsővezetői irányítják a fenntartható gyakorlatokra való átállást. A kormányok és általában a hatóságok a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító környezet kialakítása és ösztönzők biztosítása révén segíthetik a vállalkozásokat. Nem feltétlenül szükséges minden alkalommal orángutánjelmezt ölteni, mivel a fogyasztók és a civil társadalom határozott jelzést küldhetnek a magánszektor felé pusztán azzal, hogy érdeklődést mutatnak a környezetbarát termékek iránt.

Karen is úgy gondolja, hogy „[a] kormányoknak és a civil társadalomnak együtt kell működnie. A vállalkozások magatartása és — természetesen — az általuk megszólított fogyasztók széles köre különösen sokat számít a határokon átnyúló ellátási láncok tekintetében”.

További információk

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 33064 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100