Élelmiszer-hulladék

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2012. 06. 05. Utolsó módosítás 2016. április 22., 11:04
A világszerte előállított teljes élelmiszermennyiség mintegy egyharmada elvész vagy hulladékká válik. Amikor a világon több mint egymilliárd ember hajtja álomra éhesen a fejét, lehetetlen nem megkérdezni, hogy mit tehetnénk. Az élelmiszer pazarlása azonban nemcsak az éhezők táplálására való lehetőség elmulasztását, hanem jelentős mennyiségű egyéb erőforrások — például föld, víz, energia — és munka elvesztegetését is jelenti.
Food waste

Food waste  Image © Istock

Akár szegények vagy gazdagok, fiatalok vagy idősek vagyunk, mindannyiunknak szükségünk van élelmiszerre, ami lényegesen többet jelent, mint tápanyagokat és a szánkban érzett legkülönbözőbb ízeket. Több mint 4 milliárd ember függ három fő terménytől: a rizstől, a kukoricától és a búzától. E három termény biztosítja energiabevitelünk kétharmadát. Figyelemmel arra, hogy 50 000-nél is több ehető növényfajt ismerünk, a napi étrendünk meglehetősen egysíkúnak tűnik, hiszen alig néhány száz fajt használunk fel élelmiszer-ellátásra.

Mivel több milliárd ember függ csupán néhány terménytől, az élelmiszerárak 2006 és 2008 közötti emelkedését az egész világ megérezte. Noha a fejlett országoknak általában sikerült élelmiszert biztosítaniuk a lakosság számára, Afrika egyes részein az emberek az éhínséggel küzdöttek. Mindez nemcsak a piac kudarcának tudható be.

Az éghajlatváltozás tovább növeli az élelmiszer-biztonságra nehezedő nyomást, a terheket pedig egyes térségek másoknál jobban megérzik. A szárazságok, tüzek vagy árvizek közvetlenül károsítják a termelési kapacitást. Az éghajlatváltozás sajnos sok esetben a sérülékenyebb és alkalmazkodni kevésbé képes országokat érinti.

Bizonyos értelemben az élelmiszer csupán „jószág”. Előállításához erőforrásokra — például földre és vízre — van szükség. A piacon elérhető más termékekhez hasonlóan az élelmiszert is elfogyasztjuk, felhasználjuk, és el is pazarolhatjuk. Jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolunk el — különösen a fejlett országokban —, ami egyúttal az élelmiszer előállítására felhasznált erőforrások elvesztegetését is jelenti.

Az élelmiszer-ágazat és az élelmiszerhulladék az Európai Bizottságnak „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című 2011. szeptemberi dokumentumában kiemelt kulcsfontosságú területek közé tartozik. Bár széles körben ismert, hogy az általunk előállított élelmiszer egy részét elvesztegetjük, meglehetősen nehéz e tekintetben pontos becslést adni. Az Európai Bizottság számításai szerint csak az EU-ban évente 90 millió tonna — vagyis fejenként 180 kg — élelmiszert pazarolunk el, amelynek jelentős része alkalmas emberi fogyasztásra.

Nem csak az élelmiszerről van szó

Copyright: Gülcin KaradenizAz élelmiszer-hulladék környezeti hatásai nem korlátozódnak a föld- és vízhasználatra. Az Európai Bizottság ütemterve szerint az Európai Unióban az élelmiszerek és az ivóvíz értéklánca felelős közvetlen üvegházhatású gázkibocsátásunk 17 %-áért és anyagfelhasználásunk 28 %-áért.

Tristram Stuart — író és a „Feeding the 5k” kezdeményezés (amely kezdeményezés célja, hogy a londoni Trafalgar Square-en 5 000 embernek biztosítsanak élelmiszert) egyik legfontosabb szervezője — szerint a legtöbb gazdag ország a teljes élelmiszerkészletük mintegy harmadát/felét pazarolja el.

„Az élelmiszer-hulladékok nem csak a gazdag világban jelentenek problémát. Egyes fejlődő országokban majdnem ugyanannyi élelmiszert pazarolnak el, mint a gazdag országokban, de egészen más okok miatt. Esetükben leginkább a megfelelő mezőgazdasági infrastruktúra — például a betakarítást követően alkalmazott technológiák — hiányát lehet hibáztatni. Becslések szerint a világon előállított teljes élelmiszer-mennyiség egyharmada hulladékként végzi” — állítja Tristaram.

Élelmiszer-hulladék a termelési és ellátási lánc valamennyi szakaszában, valamint a fogyasztói szakaszban is keletkezik. Ennek különböző okai lehetnek. Az élelmiszer-hulladék egy része a — gyakran az emberi egészség védelmére elfogadott — jogszabályok miatt keletkezik. Más része a fogyasztói preferenciákhoz és szokásokhoz köthető. Minden egyes állomást és indokot elemeznünk kell, és célzott eszközökkel kell fellépnünk az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése érdekében.

Az Európai Bizottság ütemterve — „erőforrás-hatékony termelési módszerek és fenntartható élelmiszer-fogyasztási szokások” révén — közös erőfeszítésre szólítja fel „a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeripart, a kiskereskedelmet és a fogyasztókat”. Az európai célkitűzés egyértelmű: az Unióban a fogyasztható élelmiszer-hulladék mennyiségét 2020-ra a felére kell csökkenteni. Sőt, egyes európai parlamenti képviselők arra szólítottak fel, hogy 2013-at nyilvánítsák az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem európai évének.

„A bölcsek köve nem létezik. Minden különböző problémára eltérő megoldás kell” — mondja Tristram, aki szerint „a jó hír az, hogy módunkban áll csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásunkat, és erre nem áldozatként kell gondolnunk. Nem kell, hogy az emberek kevesebbet repüljenek, kevesebb húst egyenek, vagy kevesebbet járjanak autóval — ami egyébként a későbbiekben szintén szükségessé válhat. Valójában lehetőséget kaptunk. Annyit kell tennünk, hogy az ennivalót ne eldobjuk, hanem élvezzük inkább.”

További információk

Kapcsolódó tartalom

Related briefings

Geographic coverage

Europe
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Felvéve:
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100