Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Minden lélegzettel / Jelzések 2012 / Közelről / Élelmiszer-hulladék

Élelmiszer-hulladék

Nyelv megváltoztatása
A világszerte előállított teljes élelmiszermennyiség mintegy egyharmada elvész vagy hulladékká válik. Amikor a világon több mint egymilliárd ember hajtja álomra éhesen a fejét, lehetetlen nem megkérdezni, hogy mit tehetnénk. Az élelmiszer pazarlása azonban nemcsak az éhezők táplálására való lehetőség elmulasztását, hanem jelentős mennyiségű egyéb erőforrások — például föld, víz, energia — és munka elvesztegetését is jelenti.
Food waste

Food waste  Image © Istock

Akár szegények vagy gazdagok, fiatalok vagy idősek vagyunk, mindannyiunknak szükségünk van élelmiszerre, ami lényegesen többet jelent, mint tápanyagokat és a szánkban érzett legkülönbözőbb ízeket. Több mint 4 milliárd ember függ három fő terménytől: a rizstől, a kukoricától és a búzától. E három termény biztosítja energiabevitelünk kétharmadát. Figyelemmel arra, hogy 50 000-nél is több ehető növényfajt ismerünk, a napi étrendünk meglehetősen egysíkúnak tűnik, hiszen alig néhány száz fajt használunk fel élelmiszer-ellátásra.

Mivel több milliárd ember függ csupán néhány terménytől, az élelmiszerárak 2006 és 2008 közötti emelkedését az egész világ megérezte. Noha a fejlett országoknak általában sikerült élelmiszert biztosítaniuk a lakosság számára, Afrika egyes részein az emberek az éhínséggel küzdöttek. Mindez nemcsak a piac kudarcának tudható be.

Az éghajlatváltozás tovább növeli az élelmiszer-biztonságra nehezedő nyomást, a terheket pedig egyes térségek másoknál jobban megérzik. A szárazságok, tüzek vagy árvizek közvetlenül károsítják a termelési kapacitást. Az éghajlatváltozás sajnos sok esetben a sérülékenyebb és alkalmazkodni kevésbé képes országokat érinti.

Bizonyos értelemben az élelmiszer csupán „jószág”. Előállításához erőforrásokra — például földre és vízre — van szükség. A piacon elérhető más termékekhez hasonlóan az élelmiszert is elfogyasztjuk, felhasználjuk, és el is pazarolhatjuk. Jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolunk el — különösen a fejlett országokban —, ami egyúttal az élelmiszer előállítására felhasznált erőforrások elvesztegetését is jelenti.

Az élelmiszer-ágazat és az élelmiszerhulladék az Európai Bizottságnak „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című 2011. szeptemberi dokumentumában kiemelt kulcsfontosságú területek közé tartozik. Bár széles körben ismert, hogy az általunk előállított élelmiszer egy részét elvesztegetjük, meglehetősen nehéz e tekintetben pontos becslést adni. Az Európai Bizottság számításai szerint csak az EU-ban évente 90 millió tonna — vagyis fejenként 180 kg — élelmiszert pazarolunk el, amelynek jelentős része alkalmas emberi fogyasztásra.

Nem csak az élelmiszerről van szó

Copyright: Gülcin KaradenizAz élelmiszer-hulladék környezeti hatásai nem korlátozódnak a föld- és vízhasználatra. Az Európai Bizottság ütemterve szerint az Európai Unióban az élelmiszerek és az ivóvíz értéklánca felelős közvetlen üvegházhatású gázkibocsátásunk 17 %-áért és anyagfelhasználásunk 28 %-áért.

Tristram Stuart — író és a „Feeding the 5k” kezdeményezés (amely kezdeményezés célja, hogy a londoni Trafalgar Square-en 5 000 embernek biztosítsanak élelmiszert) egyik legfontosabb szervezője — szerint a legtöbb gazdag ország a teljes élelmiszerkészletük mintegy harmadát/felét pazarolja el.

„Az élelmiszer-hulladékok nem csak a gazdag világban jelentenek problémát. Egyes fejlődő országokban majdnem ugyanannyi élelmiszert pazarolnak el, mint a gazdag országokban, de egészen más okok miatt. Esetükben leginkább a megfelelő mezőgazdasági infrastruktúra — például a betakarítást követően alkalmazott technológiák — hiányát lehet hibáztatni. Becslések szerint a világon előállított teljes élelmiszer-mennyiség egyharmada hulladékként végzi” — állítja Tristaram.

Élelmiszer-hulladék a termelési és ellátási lánc valamennyi szakaszában, valamint a fogyasztói szakaszban is keletkezik. Ennek különböző okai lehetnek. Az élelmiszer-hulladék egy része a — gyakran az emberi egészség védelmére elfogadott — jogszabályok miatt keletkezik. Más része a fogyasztói preferenciákhoz és szokásokhoz köthető. Minden egyes állomást és indokot elemeznünk kell, és célzott eszközökkel kell fellépnünk az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése érdekében.

Az Európai Bizottság ütemterve — „erőforrás-hatékony termelési módszerek és fenntartható élelmiszer-fogyasztási szokások” révén — közös erőfeszítésre szólítja fel „a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeripart, a kiskereskedelmet és a fogyasztókat”. Az európai célkitűzés egyértelmű: az Unióban a fogyasztható élelmiszer-hulladék mennyiségét 2020-ra a felére kell csökkenteni. Sőt, egyes európai parlamenti képviselők arra szólítottak fel, hogy 2013-at nyilvánítsák az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem európai évének.

„A bölcsek köve nem létezik. Minden különböző problémára eltérő megoldás kell” — mondja Tristram, aki szerint „a jó hír az, hogy módunkban áll csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásunkat, és erre nem áldozatként kell gondolnunk. Nem kell, hogy az emberek kevesebbet repüljenek, kevesebb húst egyenek, vagy kevesebbet járjanak autóval — ami egyébként a későbbiekben szintén szükségessé válhat. Valójában lehetőséget kaptunk. Annyit kell tennünk, hogy az ennivalót ne eldobjuk, hanem élvezzük inkább.”

További információk

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Felvéve:

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 33126 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100