Hulladék Grönlandon

Nyelv megváltoztatása

A honlapnak korlátozott funkcionalitása van kikapcsolt javascriptel. Kérjük, győződjön meg róla, hogy a JavaScript a böngészőjében engedélyezve van.

Publikálva / Megjelentetve: 2012. 06. 05. Utolsó módosítás: 2012. június 28., 11:54

Topics: Hulladék és nyersanyag-erőforrások ,

Bárhol éljünk is, sűrűn lakott nagyvárosban vagy távoli településen, hulladékot termelünk. Élelmiszer-maradékok, elektronikus hulladék, elemek, papír, műanyag palackok, ruhák, régi bútorok — minddel kezdenünk kell valamit. A hulladék egy részét újrahasznosítjuk vagy felhasználjuk, más részét energiatermelés céljából elégetjük vagy hulladéktelepre szállítjuk. Nincs egységes megoldás a hulladékkezelésre, amely mindenhol működne. Figyelembe kell vennünk a helyi körülményeket, hiszen a hulladék először mindig helyi problémaként jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Grönland kormánya miként közelíti meg az ország hulladékainak kérdését, figyelemmel a lakosság szórványosságára, a települések közötti jelentős távolságokra, valamint a közúti infrastruktúra hiányára.

Waste in Greenland Image © EEA/Ace&Ace

Interjú Per Ravn Hermansennel

Per Ravn Hermansen Dániából költözött Nuukba, Grönland fővárosába, hogy a helyi Belügyi, Természeti és Környezetvédelmi Minisztériumban dolgozzon.

Milyen az élet Grönlandon?

„Az élet Nuukban nem sokban különbözik bármely más közepes méretű és a dán városokhoz igen hasonló város életétől. Ugyanolyan jellegű üzletek és létesítmények vannak itt is. Mintegy 15 000 ember él Nuukban, ahol sokan beszélik a grönlandi és a dán nyelvet is. A kisebb településeken szinte kizárólag a grönlandi nyelvet beszélik.

1999 óta élek itt, és úgy gondolom, az emberek a világ többi részén jellemző termékekhez hasonló jellegű termékeket vásárolnak itt is, például számítógépeket és mobiltelefonokat. Azt is gondolom, hogy az emberek egyre inkább tudatában vannak a hulladékkal kapcsolatos problémáknak.”

Mi teszi különlegessé a grönlandi hulladékhelyzetet?

Greenland nature „Mintegy 55 000 ember él Grönlandon, és — a világ más részeihez hasonlóan — az emberek hulladékot termelnek. Grönland „hulladékproblémája” sok tekintetben általánosnak mondható. A grönlandi vállalkozások és háztartások különféle hulladékokat termelnek, amely hulladékokat a környezet károsítása nélkül kell kezelnünk.

Más tekintetben a grönlandi hulladékprobléma sajátosnak tekinthető a mérete — pontosabban a települések elszórtsága — miatt. Grönlandon hat viszonylag nagy város, 11 kisebb város és mintegy hatvan, egyenként 30-300 lakossal rendelkező település található a part mentén szórványosan. A népesség többsége a nyugati parton él, de a keleti parton is találhatóak kisebb települések és városok.

Mindössze hat városban van hulladékégető telep, ami nem elegendő az elégethető hulladék környezetbarát kezeléséhez. Ugyanakkor nincsenek a városokat és településeket egymással összekötő utak, azaz nem könnyű a hulladékot eljuttatni a hulladékégetőkbe. Az árukat főleg tengeren szállítják.

Jelenleg csupán durva becsléseink vannak a Grönlandon keletkező települési hulladék mennyiségével kapcsolatban, de a mennyiség szerintünk növekedőben van. A települések felében található zárt égési terű égető, a többi esetben a hulladékot nyílt térben égetik el vagy hulladéklerakóban helyezik el.

Végső soron úgy vélem, minden hulladékproblémának vannak közös elemei, ugyanakkor minden eset egyedi. A hulladék valójában szélesebb következményekkel járó helyi kérdés. A megoldásoknak pedig figyelembe kell venniük ezt a kettősséget.”

Mi a helyzet a veszélyes és az elektronikus hulladékkal?

„A legnagyobb városokban található létesítményekben bontják az e-hulladékot és kezelik a veszélyes hulladékot, amelyet aztán helyben tárolnak, végül pedig Dániába szállítanak. Grönlandra mindenféle árukat importálnak — például élelmiszert, ruházati cikkeket és autókat —, főleg Aalborgból. A veszélyes és e-hulladékot a Dániába visszainduló hajókra rakodják be a visszaút előtt.”

Az elmúlt években a bányászati ágazatban tevékenykedő multinacionális vállalatok kiaknázatlan olajmezők és ásványtartalékok után kezdtek kutatni. Mi történik a bányászat során keletkező hulladékkal?

„Grönland egyablakos ügyintézési rendszere lehetővé teszi a bányavállalatok számára, hogy minden szükséges engedélyt ugyanattól a hatóságtól szerezzenek be. Ez annyit jelent, hogy a bányavállalatoknak az Ásvány- és Petróleumügyi Hivatalhoz kell benyújtaniuk a tevékenységük valamennyi tényezőjére — többek között a hulladékra is — kiterjedő kérelmeiket.

A vállalatok szinte minden tevékenységüket a városoktól és településektől távol folytatják. Az égetésre alkalmas hulladék esetében a vállalkozások megállapodhatnak a helyi önkormányzatokkal az égetőtelepek használatáról. Az égetés iránt ilyen módon jelentkező kereslet további teherként nehezedik a helyi égetők kapacitására.”

Hogyan közelítik meg ezt a problémát?

„A jelenleg vizsgált egyik lehetőség regionális égetőtelepek létrehozása és a hulladék szállítása. Egyértelmű, hogy nem építhetünk hulladékkezelő telepeket minden városban. Vizsgáljuk továbbá a hőtermelésre irányuló lehetőségeket — vagyis hulladékégetéssel fűtenénk a háztartásokban.

Nekiláttunk, hogy az e-hulladékot szétbontó és a veszélyes hulladékot kezelő létesítményeket hozzunk létre a kisebb városokban. A kisebb településeken az elektronikus és veszélyes hulladékoknak szánt gyűjtőket helyezünk el, amelyeket aztán a városi létesítményekbe szállítunk.

Jelenleg két, az égetésre alkalmas hulladék égetőteleppel rendelkező városokba történő szállítására irányuló kísérleti projekt megvalósításán dolgozunk. A grönlandi kormány országos hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki, amely kiterjed a fent bemutatott tevékenységek mindegyikére.”