Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Minden lélegzettel / Jelzések 2012 / Interjú / Európai álláspont a fenntarthatóságról

Európai álláspont a fenntarthatóságról

Nyelv megváltoztatása
Az EU politikai döntéshozói egy sor jogalkotási intézkedés révén próbálják meg Európát még inkább „erőforrás-hatékonnyá” tenni. Hogyan teremthet Európa egyensúlyt a gazdaság és a természet között? A Rio+20 konferencia fényében mit jelent a fenntarthatóság az EU-ban és a fejlődő országokban? Az alábbiakban bemutatunk egy álláspontot ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.
City bicycles

City bicycles  Image © Istock

Interjú Gerben-Jan Gerbrandyvel

Gerben-Jan Gerbrandy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért európai parlamenti képviselőcsoport tagja 2009 óta. A „Demokraták 66” holland liberális párt politikusa.

Mi a környezet előtt álló legnagyobb kihívás? Hogyan birkózhatunk meg ezzel?

„A legnagyobb kihívást a természeti erőforrások túlzott mértékű kiaknázása jelenti. Az emberi fogyasztás nem ismeri bolygónk természetes határait. Életmódunk — pontosabban gazdaságunk működtetésének módja — egészen egyszerűen fenntarthatatlan.

A világ népessége néhány évtizeden belül eléri a kilencmilliárd főt, és 70 %-kal több élelmiszerre lesz szükségünk. A második kihívás ezért az, hogy megoldást találjunk a növekvő népesség élelmiszer-ellátására, miközben már most is szembe kell néznünk számos erőforrás szűkösségével.

E kihívások kezelése érdekében át kell alakítanunk gazdaságunk alapjait. Gazdaságunk például nem tulajdonít gazdasági értéket számos adottságnak, amelyeket ingyenesen kapunk meg. Az erdők értékét akkor vesszük csak figyelembe, amikor szálfát készítünk belőle, de figyelmen kívül hagyjuk az érintetlenül hagyott erdők értékét. A természeti erőforrások értékét valamilyen módon meg kell jeleníteni a gazdaságban is.”

Tényleg át tudjuk alakítani gazdaságunk alapjait?

„E cél elérésén dolgozunk. Úgy gondolom, igen közel vagyunk ahhoz, hogy kidolgozzuk a megfelelő módjait annak, hogy a természeti erőforrások értékét a gazdaságban is megjelenítsük.

Ennél is fontosabb azonban, hogy három tényező is lényegesen magasabb fokú erőforrás-hatékonyságra kényszeríti az ipart. Először is, az erőforrások szűkössége. Ezekben az időkben zajlik az általam „zöld ipari forradalomnak” nevezett folyamat. Az erőforrások szűkössége az erőforrások visszanyerésére és újbóli felhasználására irányuló folyamatok kialakítására, illetve az erőforrások hatékony felhasználását lehetővé tevő új lehetőségek kutatására kényszeríti a vállalkozásokat.

A fogyasztói nyomás másik katalizátort jelent. Vegyük például a reklámokat! A nagyobb autógyártó vállalatok már nem az autók gyorsaságáról, hanem azok környezeti teljesítményéről beszélnek. Ráadásul az emberek is egyre inkább tudatában vannak az őket foglalkoztató társaságok imázsa fontosságának.

A harmadik tényező a jogalkotás. Folyamatosan javítanunk kell a környezetvédelmi jogszabályainkat, mivel nem érhető el minden kizárólag a piaci nyomások, az erőforrások szűkössége és a fogyasztói nyomás révén.”

Mi a fogyasztói döntéseket meghatározó legfontosabb tényező?

Copyright: Thinkstock„Határozottan az ár. A társadalom jelentős része számára luxust jelent, hogy a döntések során az áron kívül más tényezőt is tekintetbe vegyen. Ugyanakkor lehetséges a szezonális vagy helyi élelmiszertermékek vagy friss termékek fogyasztása mellett dönteni, ráadásul azok gyakran olcsóbbak is. Egyértelműek az egészségügyi előnyök mind az egyének, mind pedig a társadalom egésze vonatkozásában.

A fenntarthatóbb lehetőségek választása az infrastruktúrától, valamint attól függ, hogy az emberek tudatában legyenek a környezetre gyakorolt hatásukkal. Tömegközlekedési infrastruktúra nélkül nem várhatjuk el senkitől, hogy ne autóval járjon dolgozni.

Vagy vegyük a jogalkotás helyzetét: ha nem tudjuk elmagyarázni az egyes szabályok vagy jogszabályok értékét, szinte lehetetlen lesz érvényre juttatni azokat. Be kell vonnunk az embereket, és meg kell győznünk őket.

E cél eléréséhez gyakran arra van szükség, hogy — nemcsak a polgárok, hanem a politikai döntéshozók érdekében is — a tudományos ismereteket lefordítsuk közérthető nyelvre.”

Mitől lehetne „sikeres” a Rio+20 konferencia?

„Kézzelfogható eredményekre — például az új intézményi keretrendszerre vonatkozó megállapodásra vagy a környezetbarát gazdaságra vonatkozó konkrét célokra — van szükség. Ugyanakkor a konferencia kézzelfogható eredmények nélkül is igen nagy befolyást gyakorolhat.

Határozottan támogatom, hogy létrehozzunk egy, a környezet ellen elkövetett bűncselekmények alapján eljáró nemzetközi bíróságot vagy egy intézményi struktúrát, amely megakadályozná a környezetvédelmi tárgyalások korábbi fordulói során tapasztalt patthelyzetek kialakulását.

Függetlenül az ilyen intézmények létrehozása folyamatában elért előrehaladástól, pusztán az a tény hatalmas előrelépést jelent, hogy tárgyalunk és közös megoldásokat próbálunk találni. Egészen a közelmúltig a környezetvédelmi tárgyalások két táborra osztották a világot: a fejlett, illetve a fejlődő országok táborára.

Úgy gondolom, sikerül elmozdulnunk ettől a bipoláris megközelítéstől. A természeti erőforrásoktól való nagyobb mértékű gazdasági függésük miatt a fejlődő országok jelentős részét az elsők között fogja érinteni az erőforrások globális szűkössége. Már akkor is sikeresnek tartom majd a riói konferenciát, ha sikerül számos ilyen országot meggyőzni arról, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat vezessenek be.”

E tekintetben segíthet-e Európa a fejlődő világnak?

„A környezetbarát gazdaság koncepciója nem csak a fejlett országok számára fontos; lényegesen szélesebb távú perspektíváról van szó. Jelenleg számos fejlődő ország rendkívül alacsony áron értékesíti a természeti erőforrásait. A rövid távú lehetőségek csábítóak, ugyanakkor azt is jelenthetik, hogy ezek az országok valójában a jövőbeli jólétüket és növekedésüket váltják aprópénzre.

Azt gondolom azonban, hogy megváltozik a helyzet. A kormányok egyre nagyobb gondot fordítanak erőforrásaik kivitelének hosszú távú következményeire. A fejlődő országok iparában is megindultak a fenntarthatóságot előmozdító beruházások.

A fejlett országok iparához hasonlóan ezek a gazdaságok is szembesülnek az erőforrások szűkösségével, ami rendkívül erős pénzügyi ösztönzést jelent a vállalkozások számára világszerte.

Úgy gondolom, azzal segíthetnénk, ha megnyitnánk a mezőgazdasági termékek piacait, és lehetővé tennénk az ilyen országok számára, hogy még több hozzáadott értéket állítsanak elő. Ma lényegében az történik, hogy jönnek a külföldi vállalatok és a helyi lakosság igen alacsony gazdasági hozzájárulása mellett vonják ki az erőforrásokat.

A mezőgazdaság általánosságban véve kulcsfontosságú. Ha a globális élelmiszer-termesztéssel kapcsolatos kihívásokat nézzük, egyértelmű, hogy több élelmiszerre van szükségünk, amihez fokozott termelési hatékonyságra van szükség a fejlődő országokban. A fejlődő országok mezőgazdasági termelékenységének növelése egyúttal csökkentené az ilyen országok élelmiszerbehozatalát is.”

Önnek mint európai polgárnak mit jelent a „fenntartható életmód”?

„Számos apró dolgot jelent, például azt, hogy a radiátor feltekerése helyett inkább vegyek fel egy pulóvert, autó helyett használjam a tömegközlekedést, és lehetőleg ne utazzak repülővel. Azt is jelenti, hogy elmagyarázzam a gyermekeimnek és másoknak a fenntarthatóság jelentését és a hétköznapi döntéseik hatásait.

A helyzetemre tekintettel nem állítom, hogy minden esetben elkerülhető lenne, hogy repülővel utazzak. Éppen ezért kell jelentősen fenntarthatóbbá tennünk — számos más fenntarthatatlan fogyasztási szokásunk mellett — a légi közlekedést is. Ez a környezetbarát gazdaság előtt álló kihívás.”

Gerben-Jan GerbrandyGerben-Jan Gerbrandy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért európai parlamenti

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Felvéve:

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 32988 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100