Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Jóllétünk és a környezet / Jelzések 2012 / Cikkek / Környezetbarátabb gazdaság

Környezetbarátabb gazdaság

Nyelv megváltoztatása
Legtöbben a pénzügyi válság, a japán földrengés/szökőár/nukleáris katasztrófa, az európai országok megmentése és az arab tavaszhoz kapcsolódó tömeges tüntetések, az Occupy Wall Street mozgalom, valamint a spanyol Indignados éveként emlékeznek majd 2011-re. Néhányan emlékeznek majd csak arra, hogy ez volt az az év, amikor a tudósok több mint 18 000 új fajt fedeztek fel a bolygónkon. Még ennél is kevesebben tudnak majd megnevezni akár egyetlen kihaltnak nyilvánított fajt is.
Indian farmer

Indian farmer  Image © EEA/John McConnico

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a veszélyeztetett fajokat világok választják el a gazdaságtól. Közelebbről vizsgálva a helyzetet azonban elkezdjük megérteni a kettő közötti kapcsolatot. A természeti rendszerek „jó egészsége” előfeltétele a társadalmi és gazdasági rendszerek „jó egészségének”. Tekinthetünk-e virágzónak egy társadalmat akkor, ha az levegő- és vízszennyezésnek van kitéve és egészségügyi problémákkal küzd? Hasonlóképpen, „működhet-e” egy társadalom, ha annak jelentős része munkanélküli és nem képes fedezni a kiadásait?

Ismereteink hiányosságai és bizonytalanságaink ellenére jól látjuk, hogy világunk változóban van. 10 000 évnyi viszonylagos stabilitás után emelkedni kezdett a globális hőmérséklet. Bár az Európai Unióban csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a fosszilis üzemanyagok több üvegházhatást okozó gázt bocsátanak az atmoszférába, mint amennyit a szárazföld és az óceánok el képesek nyelni. Egyes régiók sérülékenyebbek az éghajlatváltozás lehetséges hatásaival szemben — e régiókban pedig gyakran az új éghajlati feltételekhez legkevésbé alkalmazkodni képes országok találhatók.

Most, hogy már hétmilliárdnál is több ember él bolygónkon, nyilvánvaló, hogy az emberiség vezető szerepet játszik e változások irányításában és felgyorsításában. Jelenlegi fogyasztási és termelési szintjeink már olyan mértékű környezeti károkat okozhatnak, hogy szembe kell néznünk annak veszélyével, hogy otthonunk számos faj számára — köztük az emberiség számára is — lakhatatlanná válhat. A fejlődő országokban sokan próbálnak a fejlett országokban élő emberekéhez hasonló életstílust folytatni, ami további nyomást jelenthet természeti rendszereink számára.

A történelem során soha nem látott ütemben csökken a globális biológiai sokféleség. A korábbi ütemnél akár 1 000 szer magasabb lehet a kihalási ráta. Ennek egyik oka az élőhelyek elpusztítása.

Noha az elmúlt évtizedek folyamán az erdős területek teljes nagysága növekedett Európában, globális tekintetben más a helyzet. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslései szerint világszerte évente 13 millió hektárnyi (megközelítőleg Görögország területének megfelelő) erdős terület fáit vágják ki, és alakítják a földet más célú felhasználásra, például állattartásra, bányászatra, mezőgazdasági termelésre vagy városfejlesztésre. Ugyanakkor nem az erdők az egyetlen veszélyeztetett ökológiai rendszerek. Az emberi tevékenységek számos más természetes élőhelyet is veszélybe sodortak.

Az előre vezető út: inkluzív környezetbarát gazdaság

Amikor több milliárd ember legfontosabb napi problémája az, hogy ételt tegyen az asztalra és a jobb jövő reményében iskolába járassa a gyermekeit, szinte lehetetlennek tűnik a rövid távú megoldások alkalmazásának elkerülése. Hacsak nem kínálnak számukra más és jobb lehetőségeket...

Egyértelmű, hogy gazdasági tevékenységeinkhez természeti erőforrásokra van szükség. Ami azonban dilemmának — a környezet megóvása és a gazdaság fejlesztése közötti választásnak — tűnhet, az valójában félrevezető. Hosszú távon a gazdasági és társadalmi fejlődéshez elengedhetetlen a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás.

2011 végén minden tizedik ember munkanélküli volt az Európai Unióban. A fiatalok közül minden ötödik volt munkanélküli. A munkanélküliség súlyos nehézségeket állít az egyének, családok és a társadalom egésze elé. Az EU népességének mintegy negyedét a szegénység és társadalmi kirekesztés veszélye fenyegette 2010-ben. A globális szegénységi ráta pedig még ennél is magasabb.

Jelenlegi gazdasági modelljeink nem tükröznek számos, az egészséges környezet által számunkra biztosított előnyt. A bruttó hazai termék (GDP) — az egyes országok fejlettségi szintjének, életszínvonalának és más országokhoz viszonyított helyzetének kifejezésére leggyakrabban használt gazdasági indikátor — a gazdasági termelés eredményén alapul. A GDP azonban nem foglalja magában a gazdasági tevékenységek mellékhatásaiért — például a levegőszennyezésért — fizetett társadalmi és emberi költségeket. Éppen ellenkezőleg, még a légzőszervi megbetegedésektől szenvedők számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások is a GDP alakulásához pozitívan hozzájáruló tényezőként szerepelnek ebben.

Arra kell rájönnünk, hogy miként alakíthatnánk át gazdasági modelljeinket úgy, hogy a környezet károsítása nélkül érhessünk el növekedést és javíthassuk az életminőséget világszerte, védelmezve ugyanakkor a jövő generációinak érdekeit. A megoldást „környezetbarát gazdaságnak” nevezik.

Bár egyszerű koncepciónak tűnhet, az elgondolás valóra váltása már lényegesen összetettebb feladat. Egyértelmű, hogy műszaki innovációra van szükség. Ehhez azonban számos más változásra is szükség van — változtatnunk kell a vállalkozások megszervezésének módját; a várostervezés módjait; az emberek és áruk szállításának módját; lényegében az egész életmódunkat.

Ha üzleti kifejezésekkel akarunk fogalmazni: biztosítanunk kell a jólét megteremtését eredményező valamennyi terület — a természeti tőke, emberi tőke, társadalmi tőke, a gyártásból eredő tőke és a pénzügyi tőke — hosszú távú fenntarthatóságát. A környezetbarát gazdaság koncepcióját e különálló, de egymással összekapcsolódó tőkék fogalmával is meg lehet fogalmazni.

Döntéseink költségeinek és előnyeinek értékelése során valamennyi tőkeállományra gyakorolt hatást figyelembe kell vennünk. Az utakba és gyárakba történő beruházások növelhetik a gyártásból eredő tőkénket, ugyanakkor összességében alááshatják általános jólétünket, ha a beruházások során elpusztítjuk a (természeti tőkénk részét képező) erdeinket, vagy károsítjuk az (emberi tőkénk részét képező) közegészséget.

Az előttünk álló lehetőségek

Életmódunk, termelési és fogyasztási szokásaink megváltoztatása valójában egy lehetőségekkel teli új világ kapuját tárja fel előttünk. A „Jelzések 2012” (Signals 2012) áttekintést nyújt a jelenlegi, az 1992-ben Brazíliában, Rio de Janeiróban tartott Föld-csúcstalálkozó után pontosan 20 évvel kialakult helyzetünkről. Szemlélteti, hogy miként kapcsolódik egymáshoz a gazdaság és a környezet, és hogy miért is kell környezetbaráttá tennünk gazdaságunkat. A „Jelzések 2012” bepillantást enged az előttünk álló változatos lehetőségekbe is.

A gyors átállás előmozdítására nincs egyetlen vagy mindenki számára megfelelő megoldás. A hatékony hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános célok mellett Grönland hulladékgazdálkodásának egészen más valósággal kell szembenézni, mint például a luxembourgi hulladékgazdálkodásnak.

Az időzítés kulcsfontosságú szerepet tölt be. Manapság a környezeti problémákat, a jelenleg rendelkezésre álló technológiák felhasználásával kezelő megoldásokra van szükségünk. Eközben szem előtt kell tartanunk azt hogy politikáinkat és üzleti döntéseinket folyamatosan javítanunk és alakítanunk kell, hogy megfeleljenek a környezetre vonatkozó növekvő ismereteinknek és a műszaki fejlődésnek. Ugyanakkor már ma is számos megoldás rendelkezésünkre áll, és számtalan újabb megoldás válik rövidesen elérhetővé.

Minden a döntéseken múlik

Copyright: Gülcin KaradenizVégső soron minden a döntéseken múlik — politikai döntéseken, üzleti döntéseken és fogyasztói döntéseken. De hogyan választhatjuk ki a legjobb lehetőséget?

Rendelkezésünkre állnak-e a megfelelő politikák kialakításához szükséges információk és eszközök? „Helyes” szinten kezeljük-e az adott problémát? „Helyes” ösztönzőket vagy piaci jelzéseket használunk-e a megújuló energiákba történő beruházások ösztönzésére? Megjelennek-e a „helyes” információk vagy címkék a megvásárolható árukon, hogy a fogyasztók a környezetbarátabb terméket választhassák?

Mai tudásunk és az, hogy mikor szerezzük meg ezt a tudást, kulcsfontosságú szerepet játszik majd abban, hogy segítsünk a különböző közösségeknek a „helyes” döntések meghozatalában. A tudás végső soron lehetővé teszi majd számunkra, hogy kidolgozzuk megoldásainkat, és új lehetőségeket teremt majd számunkra, hogy megoldásainkat megoszthassuk másokkal is.

Professor Jacqueline Mcglade,
vezérigazgató

További információk

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Felvéve:

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 33016 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100