Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Jelzések - Minden lélegzettel / Jelzések 2011 / Cikkek / A környezetszennyezés jelentette kihívás

A környezetszennyezés jelentette kihívás

Nyelv megváltoztatása

 Image © Associated Press

„A kerteket és az utcákat mintegy 15 cm vastagon borította a vörösiszap. Az emberek szappannal és vízzel próbálták lemosni házaikról és értéktárgyaikról. Mások egyszerűen összecsomagoltak. Én megpróbáltam aznap este lemosni az iszapot a gumicsizmámról, de nem sikerült. A vörös egyszerűen nem jött le róla” – mondta Figeczky Gábor, a Természetvédelmi Világalap magyarországi megbízott igazgatója.

2010. október 4-én az elmúlt évek egyik legsúlyosabb európai mérgezőanyag-kiömlése történt a Veszprém megyei Ajka közelében, Budapesttől körülbelül 160 kilométerre délnyugatra. Az alumíniumgyártó üzem tározójának gátja átszakadt, aminek következtében lúgos iszap árasztott el egy széles területet, beleértve három falut. Az eset hosszú távú következményei egyelőre nem ismertek (EEA, 2010).

Ez csupán egy példa az ipari tevékenységekből származó szennyezés tekintetében előttünk álló kihívásokra. A Mexikói-öbölben történt olajkiömlés, amely 2010 áprilisában kezdődött, ugyanezen év egy további, jól dokumentált környezetszennyezési epizódját képviseli. Ezek drámai példák, azonban legtöbbünk mindennapi élete során ki van téve a szennyezés valamilyen formájának.

Street flower A Föld és mechanizmusainak alakítása

Az ember által a környezetre gyakorolt hatások folyamatosan fokozódnak. Korábban ezek a hatások elsősorban helyi szinten voltak érezhetőek. Az elmúlt néhány évtizedben azonban régiókon átnyúló hatásoknak is tanúi lehettünk – gondoljunk csak a savas esőre. Ma pedig az olyan jelenségek, mint az éghajlatváltozás, globális szinten fejtik ki hatásaikat.

Az „antropocén” szó a görög „antroposz,” azaz „ember” szóból ered, és jelen korunkra szokták használni. Ennek az az oka, hogy az ember általi erőforrás-használat és az annak eredményeként keletkező, összetett szennyezőanyag-mix meghatározó hajtóereje lett a Föld és szabályozó mechanizmusainak alakításában.

Hozzánk hasonlóan a környezet is sebezhető a szennyezéssel szemben. Sokszor képes elnyelni tevékenységeink nem kívánt melléktermékeit – azaz a szennyezőanyagokat és a hulladékot –, idővel ártalmatlanítva azokat. A szennyezőanyagok elnyelésének és átalakításának képessége valójában egyike az egészséges ökoszisztémák által az emberiség számára nyújtott, létfontosságú szolgáltatásoknak. Az ökoszisztémák ilyen irányú kapacitása azonban korlátozott. Ha túlterheljük azokat, akkor károsodásukat, illetve az azokban élő fajok – köztük saját magunk – károsodását kockáztatjuk.

Három szennyező anyag közelebbről

Elég mindössze három szennyezőanyagtípust alaposabban megvizsgálnunk ahhoz, hogy némi betekintést nyerjünk az általunk a bolygónkra gyakorolt súlyos hatásokba. Ezek a szálló por, a nitrogén és a talajközeli ózon. Ezek a szennyező anyagok különös figyelmet érdemelnek az ökoszisztémák működésére, az éghajlat-szabályozásra és az emberi egészségre gyakorolt összetett és potenciálisan kiterjedt hatásaik miatt. Ezenkívül nagyrészt ugyanazok a hajtóerők állnak a hátterükben, például az iparosodás, a globalizáció és a fogyasztás növekedése.

Az elmúlt évtizedek során Európában számos szennyező anyag kibocsátása esett vissza jelentős mértékben, a levegőpolitika pedig az EU környezetvédelmi törekvéseinek egyik komoly sikertörténete. Ez különösen abban nyilvánul meg, hogy a politika eredményeként a „savas eső” fő alkotóelemét jelentő kén kibocsátása drasztikusan lecsökkent.

Egyre összetettebb szennyezőanyagterhelésnek tesszük azonban ki továbbra is a környezetet, miközben ennek a népesség egészségére és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásairól keveset tudunk. A kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma a becslések szerint 70 000 és 100 000 között van, és ez a szám rohamosan emelkedik. A kérdéses anyagok közül csaknem 5 000-et gyártanak nagyobb, évi egymillió tonnát meghaladó mennyiségben.

  • A szálló por kifejezést különböző, apró szemcsékre használják, amelyek például járművek kipufogóin keresztül és háztartási tűzhelyekből kerülnek a környezetbe, és a tüdőre fejtik ki hatásukat. A hosszú távú és csúcskitettség különböző egészségi következményekkel járhat, amelyek a légutak enyhe ingerlésétől a korai halálig terjedhetnek.
  • A nitrogénszennyezés a felszín alatti vizek minőségét érinti, és az édesvízi és tengeri ökoszisztémák eutrofizációjához vezet. A szerves trágya és a műtrágyák mezőgazdasági termőföldekre történő kiszórása után a fölösleges tápanyagok a levegőbe kerülhetnek, vagy nitrát formájában beszivároghatnak a talajvízbe, illetve a felszíni vizekbe folyhatnak el. Ez az édesvízi szennyezőanyag-terhelés végül a part menti vizekbe kerül, ahol komoly következményekkel járhat.
  • Magasan a földfelszín felett ugyan védőrétegként szolgál, azonban az ózon (O3) káros is lehet. A „talajközeli ózon” a földfelszín közelében lévő levegőben előforduló ózont jelenti. Kibocsátása nem közvetlenül a levegőbe történik – az ózon más anyagok keveredése során keletkezik. A talajközeli ózonnak való kitettség az emberekre nézve súlyos egészségügyi következményekkel járhat, továbbá csökkentheti a terméshozamokat. Megváltoztathatja a természetes élőhelyek termőképességét és fajösszetételét, és ezáltal veszélyezteti a biológiai sokféleséget.

Innováció: az energia példája

„Mintha tűt kerestünk volna a szénakazalban” – így jellemzi az Ocean Nutrition Canada az algákban megbúvó, a bioüzemanyag-termelés alapjául szolgáló triacilglicerol-olajat az eddig alkalmazott algáknál hatvanszor gyorsabb ütemben előállítani képes mikroorganizmusok felfedezését.

A szén-dioxid és a napfény lipidekké (zsírsavakká) és olajokká történő átalakításával egyes algafajták hektáronként akár hússzor több üzemanyagot is képesek előállítani, mint a hagyományos haszonnövények.

Ez a projekt csak egy példa a világszerte új üzemanyagforrások azonosítása érdekében zajló kutatások közül. Az egysejtű mikroalgák a növényi bioüzemanyagként korábban már sikeresen alkalmazott növényi olajokhoz hasonló olajokat tartalmaznak. Ez az algaolaj pedig könnyen lehet, hogy a rendelkezésünkre álló legzöldebb megoldás arra, hogy csökkentsük azt a szénlábnyomot, amelyet magunk után hagyunk, ahányszor csak autóba ülünk, távolról behozott gyümölcsöt vásárolunk vagy repülőn utazunk.

A szenet felszabadító fosszilis tüzelőanyagokkal szemben a mikroalgák növekedésük során a légkörben található szén-dioxidot (CO2) fogyasztják, így az algákból előállított üzemanyag nem növeli a nettó szén-dioxid-kibocsátást.

A többi bioüzemanyag-forrással, például a kukoricával ellentétben a mikroalgák termesztéséhez nincs szükség termőterületek élelmiszer-termelés alól történő kivonására. Sőt, a kutatás e területén vezető szerepet betöltő Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács (National Research Council of Canada) szerint az ideális forgatókönyv az volna, ha a mikroalgákat a műtrágyákban – például ammóniában és foszfátokban – gazdag kommunális szennyvízben termesztenénk. A szénforrásként szolgáló szén-dioxidot ipari gyárkéményekből lehetne odavezetni. Egyetlen más bioüzemanyag-forrást sem lehet ehhez hasonló módon termeszteni.

Az Ocean Nutrition Canada egyébként egy élelmiszer-kiegészítőket előállító társaság, amely hozzávalók után kutatott, amikor megtette ezt a felfedezést. Ez a realitás tökéletesen szemlélteti a jövőben előttünk álló lehetőségeket és konfliktusokat egyaránt. A haszonnövényeket és az erőforrásokat élelmezésre vagy inkább üzemanyag-termelésre használjuk? Képesek leszünk-e az innováció révén előrelépéseket elérni?

Szemmel tartva a Földet

Az egyre összetettebb szennyezési kihívás összefüggésében a tájékoztatásnak létfontosságú szerepe van a tudományos és politikaalkotási célok szempontjából. Az EEA azonban a lényeges, időszerű és közérthető környezeti információk lakosság számára történő rendelkezésre bocsátása mellett is elkötelezte magát. Leegyszerűsítve, az embereket be szeretnénk vonni a párbeszédbe, és súlyt szeretnénk adni a véleményüknek.

A legtöbb felhasználó számára a nyers adatok természetesen többé-kevésbé értelmetlenek. A lényeg, hogy elérhető és releváns formában tegyük azokat hozzáférhetővé. A Microsofttal együttműködve az EEA ezeket az elképzeléseket átülteti a gyakorlatba. Az új információs és kommunikációs technológiák azt jelentik, hogy ma már képesek vagyunk egy helyen összegyűjteni, rendszerezni és elérni különböző típusú, akár számtalan forrásból származó adatot is.

Az új, „Eye on Earth” elnevezésű platform helyi fürdővíz- és levegőminőségi információkat szolgáltat a megfigyelőállomásoktól kapott, közel valós idejű adatok és számítógépes modellezés segítségével. A meglehetősen „száraz”, bonyolult tudományos adatokat releváns és közérthető formában tálalja több mint 500 millió uniós polgár számára, 25 nyelven.

Water Watch nevű szolgáltatása például 27 európai ország fürdőhelyein elhelyezett 21 000 megfigyelőállomás szolgáltatta vízminőség-értékelést tesz könnyen elérhetővé a felhasználók számára. A számítási felhő technológiáját használva a felhasználók Európa online térképén ráközelíthetnek egy kiválasztott területre, vagy beírhatják a keresett strand nevét a keresőmezőbe.

Az Eye on Earth továbbá lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy véleményt nyilvánítson a strand-, víz- és levegőminőséggel kapcsolatban, ezzel kiegészítve és megerősítve (vagy esetleg megcáfolva) a hivatalos információkat. Ez a kétirányú kommunikáció kulcsfontosságú lépés annak érdekében, hogy bevonjuk egymást a folyamatokba és erőt kölcsönözzünk különböző közösségeknek.

Az elkövetkező évek során újfajta információkkal szeretnénk gazdagítani a szolgáltatást, amelyek mind tudományos megfigyelésekből, mind pedig más forrásokból, például a helyi vagy őshonos lakosság nézőpontjából származnának majd.

Európa újít

A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés kulcskérdés a világ minden része számára. Különösen igaz ez a globális energiaszükséglet összefüggésében, melyben a fosszilis üzemanyagok fokozódó szűkössége a belföldön elérhető energiaforrások felé történő elmozdulást ösztönözhet.

Az új energiaforrásokra való átállás következményekkel járhat Európa környezetére nézve. A lehetséges hatások között van a területhasználat bioüzemanyagok előállításához kapcsolódó megnövekedése, az ökoszisztémák új vízenergia-kapacitások általi megzavarása, a szélerőművek okozta zaj- és vizuális szennyezés, valamint az olajpala-kitermelés okozta szennyezés és üvegházgázkibocsátás. Az atomenergia-kapacitás bővítése nyilvános vitákat fog kiváltani a hulladéktárolással és a biztonsági kockázatokkal kapcsolatban.

Európának folytatnia kell az innovációt, és olyan piaci réseket kell találnia, amelyek csökkenthetik az általános ásvány-, fémés energiaszükségletét, és mindeközben új technológiákat és megoldásokat kell kifejlesztenie.

 

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 33081 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100