A globális aeroszolok portréja

A Szaharából származó „afrikai por” a levegőben terjedő finom részecskés anyag egyik természetes forrása. A Szaharában a rendkívül száraz és forró körülmények következtében örvénylések alakulnak ki, amelyek a port 4–5 km magasságig is felemelhetik. A részecskék hetekig vagy hónapokig is megmaradhatnak e magasságokban, és a szél gyakran átfújja őket Európa fölé.

Olvasson bővebben

Dublin megbirkózik a légszennyezés egészségügyi hatásaival

Martin Fitzpatrick környezeti egészségügyi főtisztviselő a dublini városi tanács levegőminőség-megfigyelési és zajügyi egységénél Írországban. Emellett ő a dublini kapcsolattartó az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága és az EEA egyik kísérleti projektjében, amelynek célja a levegővel kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának javítása. Megkérdeztük tőle, hogyan kezeli Dublin a rossz levegőminőséggel összefüggő egészségügyi problémákat.

Olvasson bővebben

Minden a kémiáról szól

Légkörünk kémiája összetett. A légkör különböző sűrűségű és kémiai összetételű rétegeket tartalmaz. A légszennyező anyagokról és a légkörünkben zajló, az egészségünkre és környezetre ható kémiai folyamatokról kérdeztük David Fowler professzort az egyesült királyságbeli Centre for Ecology & Hydrology of the Natural Environment Research Counciltól (a Természeti Környezeti Kutatási Tanács Ökológiai és Hidrológiai Központja).

Olvasson bővebben

A levegővel foglalkozó jogszabályok Európában

A légszennyezés nem mindenütt egyforma. Számos különböző forrásból különböző szennyezőanyagok jutnak a légkörbe. Amint a légkörbe jutottak, új szennyezőanyagokká alakulnak, és szétterjednek szerte a világon. Ezeket az összetett helyzetet kezelő szakpolitikákat kidolgozni és végrehajtani nem könnyű feladat. Az alábbiakban az Európai Unió levegővel kapcsolatos jogszabályait tekintjük át.

Olvasson bővebben

A levegőről való tudásunk bővítése

Évről évre egyre többet tudunk a légszennyezésről, és egyre jobban értjük. Monitoring állomások egyre bővülő hálózata szolgáltat adatokat a légszennyező anyagok széles köréről, amit kiegészítenek a levegőminőségi modellek eredményei. Most azt kell biztosítanunk, hogy a tudományos tudás és a szakpolitika kéz a kézben fejlődjön tovább.

Olvasson bővebben

Beltéri levegőminőség

Sokan közülünk akár napjuk 90%-át is bent töltik – otthon, munkában vagy iskolában. A levegő minősége, amit bent belélegzünk, szintén közvetlen hatással van egészségünkre. Mi határozza meg a beltéri levegőminőséget? Van-e különbség a kültéri és beltéri légszennyező anyagok között? Hogyan tudjuk javítani a beltéri levegőminőséget?

Olvasson bővebben

Éghajlatváltozás és levegő

Éghajlatunk változik. Az éghajlatváltozást okozó sok gáz egyben elterjedt légszennyező anyag is, amely hatással van egészségünkre és a környezetre. A levegőminőség javítása számos módon alátámaszthatja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvéseket is, és ez fordítva is igaz, bár nem mindig. Az előttünk álló kihívás annak biztosításában rejlik, hogy az éghajlattal és a levegővel foglalkozó szakpolitikák a mindkét terület számára előnyös forgatókönyveket helyezzék előtérbe.

Olvasson bővebben

Európa levegője ma

Európa levegője ma

2013. 06. 05.

Az elmúlt évtizedekben javult Európa levegőjének minősége. Számos szennyezőanyag kibocsátását sikeresen visszafogtuk, de különösen a finom részecskés anyag és az ózon jelentette szennyezés továbbra is súlyos kockázatot jelent az európaiak egészségére nézve.

Olvasson bővebben

Minden lélegzettel

Minden lélegzettel

2013. 06. 05.

Születésünk pillanatától a halálunkig lélegzünk. Ez létfontosságú és állandó szükséglet, nem csak nekünk, de a Földön minden életforma számára. A rossz levegőminőség mindenkit érint: árt az egészségünknek és a környezet egészségének, ami gazdasági veszteségekhez vezet. De miből áll a levegő, amit belélegzünk, és honnan jönnek a különböző légszennyező anyagok?

Olvasson bővebben

A tudomány, a politika és a nyilvánosság összekapcsolása

A légkör, az időjárási viszonyok és az évszakok váltakozása már régóta lenyűgözi az embereket, és régóta végeznek ezekre vonatkozó megfigyeléseket. Az i.e. 4. században Arisztotelész Meteorológia című műve összefoglalta a nagy filozófus megfigyeléseit nem csupán az időjárási viszonyokról, hanem általában a földtudományokról is. A 17. századig a levegő a „semmit” jelképezte. Amíg Galileo Galilei tudományosan be nem bizonyította az ellenkezőjét, úgy gondolták, hogy a levegőnek nincs súlya.

Olvasson bővebben

Városi vizek

Városi vizek

2012. 12. 17.

A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?

Olvasson bővebben

Mezőgazdasági vízfelhasználás

Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.

Olvasson bővebben

Helyi és globális szintek

A vízhez és földhöz hasonló létfontosságú erőforrások szűkösségével vagy az azokra nehezedő nyomás növekedésével szembesülve a döntéshozó személyére vonatkozó kérdés épp olyan fontos lehet, mint az, hogy a természeti erőforrásokat hogyan kezeljük és használjuk. Bár a globális szintű koordináció gyakran elengedhetetlen, a helyi szintű támogatás és részvétel nélkül érdemi változást nem lehet elérni.

Olvasson bővebben

Hulladék Grönlandon

Hulladék Grönlandon

2012. 06. 21.

Bárhol éljünk is, sűrűn lakott nagyvárosban vagy távoli településen, hulladékot termelünk. Élelmiszer-maradékok, elektronikus hulladék, elemek, papír, műanyag palackok, ruhák, régi bútorok — minddel kezdenünk kell valamit. A hulladék egy részét újrahasznosítjuk vagy felhasználjuk, más részét energiatermelés céljából elégetjük vagy hulladéktelepre szállítjuk. Nincs egységes megoldás a hulladékkezelésre, amely mindenhol működne. Figyelembe kell vennünk a helyi körülményeket, hiszen a hulladék először mindig helyi problémaként jelentkezik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Grönland kormánya miként közelíti meg az ország hulladékainak kérdését, figyelemmel a lakosság szórványosságára, a települések közötti jelentős távolságokra, valamint a közúti infrastruktúra hiányára.

Olvasson bővebben

Üzleti szempontból érdemes?

A kisvállalkozásoktól a multinacionális vállalatokig számos vállalkozás piaci részesedésének megtartására vagy növelésére irányuló megoldások után kutat. A kiélezett globális verseny korában a fenntarthatóságra törekvés többet jelent a környezetbarátabb vállalati imázs kialakításánál és a termelési költségek csökkentésénél. Akár új vállalkozási megközelítéseket is jelenthet.

Olvasson bővebben

Környezetbarátabb gazdaság

Legtöbben a pénzügyi válság, a japán földrengés/szökőár/nukleáris katasztrófa, az európai országok megmentése és az arab tavaszhoz kapcsolódó tömeges tüntetések, az Occupy Wall Street mozgalom, valamint a spanyol Indignados éveként emlékeznek majd 2011-re. Néhányan emlékeznek majd csak arra, hogy ez volt az az év, amikor a tudósok több mint 18 000 új fajt fedeztek fel a bolygónkon. Még ennél is kevesebben tudnak majd megnevezni akár egyetlen kihaltnak nyilvánított fajt is.

Olvasson bővebben

A globális fenntarthatósághoz vezető út

A környezetvédelmi irányítás négy évtizede segített abban, hogy jobban megértsük és kezeljük a környezetvédelmi problémákat. Húsz évvel az 1992-es Föld-csúcstalálkozót követően a világ vezetői ismét összegyűlnek Rio de Janeiróban, hogy megújítsák a környezetbarát gazdaság iránti globális elköteleződést és javítsák a globális irányítást.

Olvasson bővebben

Az árak „helyes” kialakítása

Számos fejlődő ország gazdasága a természeti erőforrások kiaknázása révén törekszik kiemelni a lakosságot a szegénységből, amivel egyúttal károsíthatják a természeti rendszereket, amelyektől függenek. A rövid távú megoldások gyakran aláássák a népesség hosszú távú jólétét. Segíthetnek-e a kormányok a piacoknak a természeti szolgáltatások „helyes” árának kialakításában és befolyásolhatják-e gazdasági döntéseiket? A következő részben bemutatjuk, hogy Burkina Fasóban mit is jelent a gyapottermesztési célú vízhasználat.

Olvasson bővebben

Európai álláspont a fenntarthatóságról

Az EU politikai döntéshozói egy sor jogalkotási intézkedés révén próbálják meg Európát még inkább „erőforrás-hatékonnyá” tenni. Hogyan teremthet Európa egyensúlyt a gazdaság és a természet között? A Rio+20 konferencia fényében mit jelent a fenntarthatóság az EU-ban és a fejlődő országokban? Az alábbiakban bemutatunk egy álláspontot ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.

Olvasson bővebben

Élet a fogyasztói társadalomban

A viszonylag egyenletes európai fejlődés évtizedei megváltoztatták életmódunkat. Több árut és több szolgáltatást állítunk elő, illetve fogyasztunk. Többet utazunk és tovább élünk. Ugyanakkor gazdasági tevékenységeink saját országunkban és külföldön tapasztalható környezeti hatásai is egyre nagyobb léptékűvé és jobban érezhetővé váltak. A környezetvédelmi jogszabályok — ha gondosan végrehajtják azokat — kézzelfogható eredményeket hoznak. Az elmúlt húsz év változásaira visszatekintve azonban elmondhatjuk-e, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt?

Olvasson bővebben

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100