Cikkek

Nyelv megváltoztatása

Az európai erdők jó állapotának kulcsa a fenntartható gazdálkodás

Az európai erdők alapvető szolgáltatásokat nyújtanak: tiszta levegőt, tiszta vizet, természetes úton megkötik a szén-dioxidot, emellett pedig fát, élelmiszert és egyéb termékeket biztosítanak. Számos fajnak és élőhelynek adnak otthont. Az európai erdők előtt álló kihívásokról Annemarie Bastrup-Birkkel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség erdészeti és környezetvédelmi szakértőjével beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Túllépni a hulladékgazdálkodáson egy zöldgazdaság felé

Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.

Olvasson bővebben

Klímamegállapodás: egy alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé

A Párizsban 195 ország által elfogadott klímamegállapodás a maga nemében a valaha volt első univerzális és jogilag kötelező érvényű megállapodás. A párizsi megállapodás sok évi előkészület, párbeszéd, valamint az éghajlatváltozás aktuális és lehetséges hatásai kezelésére vonatkozó igény növekvő tudatosulásának eredménye. Ez fontos és ígéretes lépés egy alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé. Világosan jelzi a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára azt is, hogy szakadjanak el a fosszilis üzemanyagoktól, és fektessenek a tiszta energiába és az alkalmazkodást célzó intézkedésekbe.

Olvasson bővebben

Összeegyeztethető-e a közlekedés a környezetre gyakorolt hatásával (TERM jelentés)?

Az EEA 2015-re vonatkozó éves közlekedési és környezeti jelentéstételi mechanizmusának (Transport and Environment Reporting Mechanism, TERM) nemrégiben történt közzétételével, valamint a jelenlegi, a járművek kibocsátásával kapcsolatos, nemzetközi figyelmet kapott botránnyal kapcsolatban az EEA TERM-koordinátorával, Alfredo Sánchez Vicente-vel beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Zöld infrastruktúra: jobb élet, természetes megoldásokkal

A zöld infrastruktúra vonzó megoldásokat kínál a környezeti, társadalmi és gazdasági problémákra, ezért szervesen be kell épülnie a különféle szakpolitikai területekbe. Mivel az EEA hamarosan jelentést ad ki a környezetbarát infrastruktúra szerepéről az időjárási és éghajlat-változási vonatkozású természeti veszélyek hatásának enyhítésében, erről beszéltünk Gorm Dige vezető szerzővel, területi környezeti, szakpolitikai és gazdasági elemzésért felelős projektvezetővel.

Olvasson bővebben

A globális fenntarthatóság felé

2015 szeptemberében több mint 190 országnak sikerült megállapodnia az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célokról (Sustainable Development Golas, SDGs). A Fenntartható Fejlesztési Célok elődeikkel ellentétben ezúttal a fejlődő és a fejlett országokra egyaránt vonatkoznak, és a fenntartható fejlődés témaköreinek szélesebb körét fedik le. A 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok a környezetre, az erőforrások felhasználására és az éghajlatváltozásra vonatkozik.

Olvasson bővebben

Az emberi tevékenységek miatt fogyóban a földterület és a talaj

A föld és a talaj létfontosságú a természeti rendszerek és az emberi társadalom számára, az emberi tevékenységek azonban a teljes földkészlet és így a talaj működését is veszélybe sodorják. Mi áll ennek a hátterében? Mit tesz Európa a megelőzésére? Mivel 2015 a talajok nemzetközi éve, kérdéseinkkel Geertrui Louwagie-hez, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség talajvizsgálatért és -adatszolgáltatásért felelős projektvezetőjéhez fordultunk.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás és az emberi egészség

Az éghajlatváltozás már most hatással van az egészségünkre Európában, és ez a jövőben is így lesz. Hogyan érinti ez az európaiakat napjainkban? Mi fog történni a jövőben? Ezeket a kérdéseket tettük fel a WHO európai regionális irodájánál dolgozó Bettina Menne-nek.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás és a városok

Napjainkban a legtöbb európai városokban él, ezért a városi infrastruktúrával kapcsolatos döntéseink nagy hatással lesznek az éghajlatváltozással szemben folytatott küzdelmünkre. A gyakoribb esőzések, áradások és hőhullámok valószínűleg azon kihívások közé tartoznak, amelyekkel az éghajlatváltozásból adódóan az európai városoknak szembe kell nézniük. Holger Robrecht-et, az ICLEI regionális igazgatóhelyettesét kérdeztük arról, mit tesznek a városok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.

Olvasson bővebben

A talaj és az éghajlatváltozás

A talaj az éghajlati rendszer fontos – és gyakran elhanyagolt – eleme. A talaj az óceánokat követően a második legnagyobb széndioxid-tároló. Az éghajlatváltozás következtében régiónként eltérő, hogy a növényzet növekedése miatt a növények és a talaj több széndioxidot tárolnak, vagy több szén-dioxid kerül a légkörbe. A legfontosabb szárazföldi ökoszisztémák helyreállítása és a fenntartható földhasználat a városi és vidéki területeken segítheti az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást.

Olvasson bővebben

Felkészültünk az éghajlatváltozásra?

Az éghajlatváltozás sokféle hatást gyakorol az egészségünkre, az ökoszisztémákra és a gazdaságra. A következő évtizedekben ezek a hatások feltehetőleg súlyosbodni fognak. Ha nem foglalkozunk ezekkel, az óriási költségekkel járhat a megromlott egészségi állapot, az ökoszisztémákat érintő káros hatások, valamint az anyagi és infrastrukturális veszteségek miatt. Már sok olyan alkalmazkodási projekt van folyamatban Európaszerte, amely a változó éghajlatra való felkészülést célozza.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás és a tengerek

Az éghajlatváltozás következtében melegebbek az óceánok, savasodik a tengeri környezet, és változik a csapadék eloszlása. Ezek a tényezők együttesen gyakran súlyosbítják az emberi tevékenységek tengerekre gyakorolt hatásait, ami az óceánok biológiai sokféleségének (biodiverzitás) csökkenéséhez vezet. Sok ember megélhetése függ a tengeri biodiverzitástól és ökoszisztémáktól, ezért sürgős lépéseket kell tenni az óceánok felmelegedésének korlátozására.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás mérséklése

2014 a mérések kezdete óta a legforróbb év volt, és egy újabb év az egyre melegebb évtizedek sorozatában. Annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest ne haladja meg a 2°C-ot, és az éghajlatváltozás hatásait minimalizálni lehessen, a üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátását jelentősen mérsékelni kell. A kormányok kijelölhetnek célokat, de végeredményben az iparnak, az üzleti világnak, a helyi hatóságoknak és a háztartásoknak kell lépéseket tenniük. Ennek során azt kell kitűzni célul, hogy a kibocsátás csökkenjen, a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációja stabilizálódjon, a hőmérséklet ne emelkedjen tovább, és az éghajlatváltozás hatásai mérséklődjenek.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás és a befektetések

Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket gyakran költségesnek tekintik, amelyek további terhet rónak a gazdaságra. Az európai országok azonban már most is közpénzekből és magánforrásokból finanszírozzák a kutatás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, a városfejlesztés, a szociális védelem, az egészségügy és a természetvédelem területét. El tudjuk érni, hogy a már meglévő kiadásokat ezeken a területeken éghajlatbarát és fenntartható lehetőségekre fordítsák, amelyek segítségével új munkahelyek teremthetők.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás korában élünk

Az éghajlatunk változik. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a globális átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás pedig eltolódik. A bizonyítékok azt is jelzik, hogy olvadnak a gleccserek, a Jeges-tenger jéghegyei és a grönlandi jégtakaró. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület Ötödik Értékelő Jelentése szerint a 20. század közepe óta tartó felmelegedés oka döntően az, hogy az emberi tevékenységekből származó kibocsátások következtében az üvegházhatású gázok koncentrációja megnövekedett. A fosszilis tüzelőanyagok égetése és a földhasználat változása nagymértékben felelős ezért a növekedésért.

Olvasson bővebben

A mezőgazdaság és az éghajlatváltozás

A mezőgazdaság hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ugyanakkor az éghajlatváltozás is befolyásolja a mezőgazdaságot. Az EU-nak csökkentenie kell a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását, és az élelmiszer-előállítási rendszerét az éghajlatváltozáshoz kell igazítania. Az éghajlatváltozás mellett azonban számos más nyomás is nehezedik a mezőgazdaságra. A növekvő globális kereslet és az erőforrások iránti fokozódó verseny miatt az uniós élelmiszer-előállítást és -fogyasztást tágabb összefüggésben, a mezőgazdaságot, az energiát és az élelmezésbiztonságot összekapcsolva kell vizsgálni.

Olvasson bővebben

Hulladék: probléma vagy erőforrás?

A hulladék nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági veszteség is. Az európaiak évente átlagosan 481 kilogramm települési hulladékot termelnek. Ezt egyre növekvő arányban hasznosítják újra vagy komposztálják, és egyre kevesebb kerül a hulladéklerakókba. Hogyan változtathatjuk meg termelésünk és fogyasztásunk módját úgy, hogy egyre kevesebb hulladék keletkezzen, miközben minden hulladékot erőforrásként használunk fel?

Olvasson bővebben

A gyártástól a hulladékig: az élelmiszerrendszer

Egyre több természeti erőforrást használunk a népességnövekedés, az életstílus változása és a növekvő személyes fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy megbirkózzunk fenntarthatatlan fogyasztásunkkal, a teljes erőforrásrendszerrel foglalkoznunk kell, beleértve a termelési módszereket, a kereslet jellemzőit és az ellátási láncokat is. Ezúttal az élelmiszerrel foglalkozunk közelebbről.

Olvasson bővebben

A gazdaság: erőforrás-hatékony, zöld és körkörös

Jóllétünk a természeti erőforrások használatától függ. Az erőforrásokat élelemmé, épületekké, bútorokká, elektronikai készülékekké, ruhákká stb. alakítjuk. Az erőforrások kiaknázásának mértéke azonban meghaladja a környezet képességét, hogy újratermelje azokat és gondoskodni tudjon rólunk. Hogyan biztosíthatjuk társadalmunk hosszú távú jóllétét? Gazdaságunk zölddé tétele minden bizonnyal segíthet ebben.

Olvasson bővebben

Áttérés a zöld gazdaságra

Életminőségünk, egészségünk és munkánk mind-mind a környezettől függ. A természeti erőforrások kiaknázásának jelenlegi módja és mértéke azonban veszélyeztetheti jóllétünket és ezzel együtt a természet arra való képességét, hogy gondoskodni tudjon rólunk. Alapjaiban kell átalakítanunk termelési, fogyasztási szokásainkat és életvitelünket. Zölddé kell tennünk gazdaságunkat, és a változásnak már ma el kell kezdődnie.

Olvasson bővebben

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100