Túllépni a hulladékgazdálkodáson egy zöldgazdaság felé

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 04. 01. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.

 Image © © Nikolaos Kalkounos, Picture2050 /EEA

Az Európai Bizottság 2015. december 2-án egy új jogalkotási csomagra tett javaslatot a körforgásos gazdaságról. A csomag felöleli a termékek kibővített életciklusának különböző szakaszait, a termeléstől és fogyasztástól kezdve a hulladékgazdálkodásig és a másodnyersanyagok piacáig. A javasolt intézkedéseket úgy alakították ki, hogy a környezetet és a gazdaságot is szolgálják, és minden nyersanyagból, termékből és hulladékból a maximális értéket nyerjék ki, teljes körűen hasznosítsák azokat. Eközben javítják az energia megtakarítást, és csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A környezetvédelmi jogszabályok az elmúlt évtizedben a problémaspecifikus reakcióktól az integráltabb és rendszerszintűbb válaszok felé mozdultak el. A körkörös gazdaságról szóló jogalkotási csomag az egyik legújabb példája ennek az integrált szakpolitikai válasznak, és mindenképpen egy fontos lépés az Európai Unió azon célkitűzése felé, hogy „jóllétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva” éljünk.

Az európai környezet: Állapot és előretekintés 2015 című jelentésünk (SOER2015) kiemeli a napjainkban előttünk álló fenntarthatósági kihívásokat. Európában és világszerte is több erőforrást használunk fel és termelünk ki, mint amit bolygónk egy adott időn belül reprodukálni képes. A gazdasági tevékenységek egyrészt hozzájárulnak az emberek jólétéhez és a szegénység csökkentéséhez. Másrészről szennyezik a környezetet, globális felmelegedést okoznak és károsítják az emberi egészséget, miközben gyengítik a Föld azon képességét, hogy kiszolgáljon minket. Az éghajlatváltozás és az előrevetített népességnövekedés még sürgetőbbé teszi az átfogó és azonnali cselekvést.

Bár eddig még egy országnak sem sikerült elérnie azt, hogy jólétben, bolygónk természetes határait tiszteletben tartva éljen, van néhány biztató jel. Az Európai Unió elkezdte megtörni a gazdasági növekedés és az energia- és nyersanyagfogyasztás közötti összefüggést. Az európaiak nagyobb arányban hasznosítják újra a kommunális hulladékot, és kevesebbet küldenek a hulladéklerakókba. Az ökológiai iparág (pl. a megújuló energia, a szennyvízkezelés, a légszennyezés csökkentése stb. terén működő ágazatok) jelentősen növekedett azt elmúlt évtizedben, és az utóbbi évek recessziója ellenére munkahelyeket hozott létre.

A nyersanyagoktól való függés csökkentése

A körforgásos gazdaság arra törekszik, hogy csökkentse az új erőforrások, különösen a nem megújuló erőforrások „beáramlását”, és a lehetséges mértékig felhasználja, újrahasznosítsa és valorizálja az erőforrásokat a gazdaságban, valamint minimalizálja a kibocsátások és a hulladék „kiáramlását”.

Az üzenet egyértelmű: a hulladékcsökkentésben rejlő lehetőségek jelentős hasznot hoznak a gazdaság és az emberi egészség számára. A már kitermelt erőforrások további felhasználása nemcsak a (belföldön kitermelt vagy importált) nyersanyagoktól való függőséget csökkenti, hanem a környezetre nehezedő nyomás csökkentése mellett fellendíti a versenyképességet is. Az EEA által készített előzetes elemzés azt mutatja, hogy az európai országok már tesznek intézkedéseket az erőforrás-hatékonyságuk javítása érdekében, elsősorban az erőforrásoktól való függőséghez kapcsolódó aggodalmaik miatt.

A hulladékmegelőzés, újrahasznosítás és általában a jobb hulladékgazdálkodás mindenképpen döntő jelentőségű a gazdaságba beáramló és onnan kiáramló nyersanyagok minimalizálásában. Azonban önmagában az anyagkörforgás megvalósítása nem elégséges a környezetet, valamint az emberi egészséget és jólétet érintő további hatások megakadályozásához. A körforgásos gazdaság megközelítéseinek túl kell lépniük a hulladékgazdálkodáson, és elő kell segíteniük az átmenetet a zöldgazdaságba. Újra kell gondolnunk, hogy miként állítjuk elő, használjuk fel és ártalmatlanítjuk a termékeket.

A környezettudatos tervezésben rejlő lehetőségek kibontakoztatása

Először is a környezettudatos tervezés elengedhetetlen az újrahasznosíthatóság növeléséhez és a termékek élettartamának kiterjesztéséhez. Megtervezhetjük úgy a termékeket, hogy könnyen javíthatók legyenek, csak az elromlott darabokat kelljen cserélni, az alkatrészeik pedig könnyedén szétválogathatók legyenek az optimális újrahasznosításhoz.

Mérlegelnünk kell a termékeinkben használt anyagok egészségügyi és környezeti szempontjait is. A környezettudatos tervezés ugyanúgy segíthet abban is, hogy a nagy környezeti hatású anyagokat jobb alternatívákkal váltsuk fel. Világos például, hogy a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség komoly egészségügyi kockázatot hordoz. Olyan tiszta anyagciklusokat vezethetünk be, amelyek megakadályozzák, hogy az emberek veszélyes anyagoknak legyenek kitéve, továbbá védik az ökoszisztémákat a vegyi szennyezéssel szemben.

Bioalapú anyagokat – például fát, növényeket vagy rostokat – termékek széles köréhez, illetve energetikai célokra is fel lehet használni. Mindazonáltal a bioalapú anyagokra való átállásban rejlő lehetőségeket a kapcsolódó ökoszisztéma- és egészségügyi hatások figyelembevételével elemezni kell. Korlátokat szab ez elé például az erdők hasznosíthatósága, az energiatermelési célú faégetés pedig ronthatja a levegőminőséget.

Beruházások az innováció ösztönzése érdekében

A körforgásos gazdaságra való átálláshoz elengedhetetlen az ökoinnováció és az innovatív megoldásokat előmozdító kutatás. Az innováció nem szorítkozik a termelési folyamatokra: új üzleti modelleket is lehet bátorítani és támogatni. Már most is sok példa van olyan innovatív megoldásokra, amelyek termékértékesítés helyett szolgáltatást nyújtanak: nincs például szükség saját autóra ahhoz, hogy közlekedni tudjunk. Ezek a megosztáson alapuló, szolgáltatásnyújtásra összpontosító üzleti modellek kihasználhatják az új finanszírozási mechanizmusokat, hiszen a befektetés és a profit időbeli lefutása eltérő.

Állami forrásokból már Európa-szerte támogatják az ökoinnovációt, azonban e források a jelenleginél még erőteljesebb szerepet tölthetnek be. Az infrastrukturális, kutatási és városfejlesztési befektetéseket ki lehet úgy alakítani, hogy elősegítsék a zöldgazdaságba való átmenetet. A fenntarthatóság melletti határozott elkötelezettség egyértelmű pénzügyi és szabályozási keretrendszerrel alátámasztva világos jelzést küld valamennyi érdekelt fél felé.

Világos, hogy a körforgásos zöldgazdaság felé való elmozdulás néhány csoportot ás ágazatot előnyös helyzetbe hoz, míg másokat nyomás alá helyez. A politikai döntéshozóknak Európában és globális szinten is figyelembe kell venniük a méltányossággal kapcsolatos megfontolásokat, és támogatási intézkedéseket kell felkínálniuk a szükséges társadalmi-gazdasági átalakulás elősegítésére és irányítására.

 

Hans Bruyninckx

EEA ügyvezető Igazgató

A vezércikk az EEA hírlevelének 2016/1. számában jelent meg, 2016. márciusában.

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Felvéve:
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100