Környezetvédelmi ismeretek a jövőben

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 07. 27. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
Az elmúlt négy évtizedben az európai környezetvédelmi adatok köre jelentősen megváltozott. A környezetkárosodás összetettsége rendszerszintűbb elemzést kíván meg, amelyet megfelelő adatokkal kell alátámasztani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az elmúlt években végzett munkája során egyre több rendszerszintű elemzést végzett el. Az EEA továbbra is folytatja a felmerülő problémák azonosítását, és segíteni fogja Európa környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítését.

 Image © Kép © ESA, ESA által feldolgozott Copernicus Sentinel adatok

Az Európai Unióban (EU) az első környezetvédelmi jogszabályok több, mint négy évtizede léptek hatályba. Azóta az EU tagállamok rendszeresen gyűjtöttek és bocsátottak rendelkezésre összehasonlítható adatokat egy sor környezetvédelmi kérdéskörben, a városi óránkénti szennyezőanyag koncentrációtól a fürdővíz minőségének szezonális méréséig. Ezen felül nyomon követik az üvegházhatású gázkibocsátásukat, energiafogyasztásukat, az ipari létesítmények által kibocsátott szennyezőanyagokat, a védett területek méretét és elhelyezkedését, stb. Ezek az adatszolgáltatások alapvető fontosságúak a fejlődés nyomon követéséhez és biztosítják a környezetvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtását is.

Ebben az időszakban a környezetvédelmi adatok gyűjtése, rendelkezésre bocsátása és elemzése során alkalmazott technológia jelentős fejlődésen ment át. Ma már nagyobb mennyiségű adat gyűjtésére, tárolására és kezelésére vagyunk képesek. Egyes adatszolgáltatásokat össze is kapcsolhatunk, amelynek révén még pontosabb elemzést végezhetünk az eseményekről és azok kiváltó okairól. A légszennyezés hatásait megbecsülhetjük modellek segítségével, amelyek az egyes helyeken a légszennyező anyagok koncentrációját a népsűrűséggel összehasonlítva ábrázolják. Műholdas megfigyelésből, ideértve az EU Copernicus elnevezésű Föld-megfigyelési programjából származó adatokat a szárazföldi és tengeri ellenőrző berendezésektől kapott adatokkal egészíthetjük ki. Meg tudjuk becsülni a környezetkárosodás és a klímaváltozás jelenlegi és jövőbeni hatásait.

A közös európai uniós szabályok biztosítják az adatok kompatibilitását és Európa-szerte megkönnyítik az adat- és információcserét. Mindazonáltal a környezetvédelmi trendek megértéséhez alapvető fontosságú, hogy az együttműködés ne csupán az Európai Unión belül, hanem szélesebb európai és nemzetközi szinten is megvalósuljon. Az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózatának (Eionet), valamint európai és nemzetközi partnereinek köszönhetően az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egyedülálló helyzetben van a környezetvédelmi adatok kezelése és a jövőben szükséges ismeretek előrejelzése terén.

Rendszerszintűbb elemzés szükségessége

A bizonyos területeken felfedezhető hiányok ellenére a környezetvédelemmel kapcsolatos jelenlegi tudás lenyűgöző. Az egyes kérdéskörökkel kapcsolatos ismereteink bővültek az idők során. Mindazonáltal ez a megnövekedett ismeret rámutatott arra is, hogy „szélesebb körben” kell gondolkodnunk — rendszerszintűbb elemzésekre van szükség, amelyek teljes rendszerekre vonatkoznak, mint például a mobilitási rendszerre és az élelmezési rendszerre. A légszennyező anyagok koncentrációjának nyomon követésével csak egy bizonyos pontig juthatunk el. A légszennyezést nem elemezhetjük és kezelhetjük anélkül, hogy ne vennénk figyelembe a közlekedést, a járműállomány dízelüzeművé válását, a mezőgazdaságot, a városi terjeszkedést és a fogyasztási szokásokat. A környezet összetett jelenség és a tudásbázisunknak figyelembe kell vennie ezt a komplexitást. Világossá vált, hogy a jövőben egyre inkább szükségünk lesz rendszerszintűbb és átfogóbb ismeretekre.

A rendszerszintű elemzés az EEA legutóbbi, Az európai környezet – Állapot és előretekintés 2015 című jelentésének központi elemét képezi. A globális megatrendekkel kapcsolatban végzett munkánk révén megpróbáltuk felmérni a globális trendek Európa környezetére gyakorolt hatását és fordítva. Az EEA tematikus jelentéseiben egy átfogóbb rendszerszintű elemzés keretén belül próbál foglalkozni a szóban forgó kérdéssel.

Az ilyen típusú elemzéshez másfajta adatszolgáltatásra és adatkezelésre van szükség, amely a társadalmi és gazdasági adatokat szorosan összekapcsolja a környezetvédelmi adatokkal. Ezen felül az állampolgárok és a magántulajdonban lévő társaságok is egyre több adatot gyűjtenek. Ezért az is előfordulhat, hogy új adatszolgáltatási partnerségeket kell létrehoznunk a közjogi és magánjogi, helyi és globális adattulajdonosok és adatgyűjtők között.

Környezetvédelmi adatok tudássá alakítása

Az adattulajdonosi és adatkezelési kérdéseken felül az adatok nagy száma egy másik kihívás elé is állít bennünket: hogyan nyerjünk tudást, különösen politikailag releváns tudást a nagy mennyiségű adatból? Mit kell tudnunk ahhoz, hogy a környezetet továbbfejlesszük? Előfordulhat, hogy e gondolatnak köszönhetően új nyomon követendő területeket azonosítunk, miközben mások nyomon követését mérsékeljük vagy azzal felhagyunk. Szükségessé válhat az adatállományok új módokon történő összekapcsolása is. Ezenfelül egy várostervező tudásigénye eltérhet az európai politikai döntéshozók tudásigényétől. Hogyan járulhat hozzá a környezetvédelmi tudás összetett rendszerek, mint például városok irányításához?

Az EEA a partnereivel szorosan együttműködve rendszerszintű, integrált és tematikus felmérésekkel gazdagítja Európa környezetvédelmi tudásbázisát. Nem csupán a múltbéli trendekre és a jelenlegi állapotra koncentrálunk, hanem figyelembe vesszük a felmerülő problémákat és a jövőbeni tudásigényt is.

Végül az ismeretek hatása attól is függ, hogy azokat felhasználják-e és ha igen, akkor miként. A környezetvédelem fejlődéséhez az ismereteknek hozzáférhetőeknek és relevánsaknak kell lenniük. Ezeket az ismereteket azoknak is ismerniük és használniuk kell, akik befolyást gyakorolhatnak a döntéshozatalra. Az EEA elkötelezett a napjainkban és a jövőben szükséges környezetvédelmi ismeretek alkalmazása, létrehozása és tájékoztatása iránt.

 

Hans Bruyninckx

EEA ügyvezető igazgató

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100