Klímamegállapodás: egy alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 01. 22. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
A Párizsban 195 ország által elfogadott klímamegállapodás a maga nemében a valaha volt első univerzális és jogilag kötelező érvényű megállapodás. A párizsi megállapodás sok évi előkészület, párbeszéd, valamint az éghajlatváltozás aktuális és lehetséges hatásai kezelésére vonatkozó igény növekvő tudatosulásának eredménye. Ez fontos és ígéretes lépés egy alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé. Világosan jelzi a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára azt is, hogy szakadjanak el a fosszilis üzemanyagoktól, és fektessenek a tiszta energiába és az alkalmazkodást célzó intézkedésekbe.

 Image © Leyla Emektar, Picture2050/EEA

Az elmúlt évtizedekben az egyre több tudományos bizonyíték azt igazolta, hogy az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátása a globális átlagos hőmérséklet növekedését okozza. Ez a globális felmelegedés növeli a szélsőséges időjárási jelenségek súlyosságát és gyakoriságát, a tengerszint növekedését okozza, soha nem látott mértékű nyomást gyakorol a természeti környezetre, a társadalomra és az emberek egészségére. A nyilvánosság növekvő tudatosságára és mobilizációjára épülő párizsi megállapodás globális cselekvési tervet tartalmaz, amely azáltal, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2 °C alatt korlátozza, hozzájárul a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy a hőmérsékletemelkedést még szigorúbban, az iparosodás előttinél 1,5 °C-kal magasabb szinten korlátozza.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

A párizsi konferenciát megelőzően az országok előterjesztették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulási Szándékukat (Intended Nationally Determined Contribution, INDC), amelyben vázolták elkötelezettségüket az éghajlatváltozás kezelésére. A 186 fél által benyújtott INDC-k azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést az évszázad végéig 2 °C alatt tartsuk. Egyértelmű, hogy a hosszú távú célok eléréséhez sokkal többet kell tenni mind globálisan, mind Európában. A párizsi megállapodás elismeri a további erőfeszítés szükségességét. Ebből a célból a kormányok megegyeztek abban, hogy ötévenként találkoznak, hogy ambiciózusabb célokat tűzzenek ki, ahogy a tudomány azt szükségessé teszi.

Az országok arról is megállapodtak, hogy beszámolnak a célkitűzéseik megvalósításában elért eredményeikről, és hogy biztosítják az átláthatóságot és a felügyeletet. Erős átláthatósági és elszámoltathatósági rendszer fogja nyomon követni az előrehaladást a hosszú távú célkitűzés felé. A párizsi megállapodás hangsúlyozza a szolidaritást is az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Unió és más fejlett országok folytatják az éghajlat-politika támogatását a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló-képesség kialakítása érdekében a sebezhető fejlődő országokban.

Az EU tagállamainak legutóbbi előrejelzései, amelyek a „Tendenciák és előrejelzések Európában 2015-ben" beszámolónkban szerepelnek, azt mutatják, hogy az Európai Unió a jelenleg érvényben lévő intézkedések segítségével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 24%-os csökkentését célozza 2020-ig, és 25%-os csökkentését olyan további intézkedésekkel, amelyek tervezése a tagállamokban már folyamatban van. Elemzésünk azonban azt is megmutatja, hogy a 40%-os csökkentési célkitűzés 2030-ig történő eléréséhez új szakpolitikai intézkedéseket kell biztosítani.

Európának fokoznia kell az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseit is. Uniós szinten már elfogadtak egy alkalmazkodási stratégiát, amelynek célja, hogy segítsen az országoknak a saját alkalmazkodási tevékenységeik megtervezésében, és több mint 20 ország már el is fogadta nemzeti alkalmazkodási stratégiáját. Egy nemrégiben készült EEA beszámoló szerint a legtöbb ország kijelentette, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek alkalmazkodási válaszlépésekre késztették őket. A nemzeti alkalmazkodási politikák kidolgozásának második leggyakrabban megnevezett okaként az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást integráló európai uniós szakpolitikák szerepelnek, amelyet a kárösszegek és a tudományos kutatás követ. Egy, az idén közzétett EEA beszámoló azt mutatja, hogy körülbelül 14 ország rendelkezik, vagy jelenleg dolgozik a nemzeti alkalmazkodási szakpolitikák megfigyeléséhez, értékeléséhez és az arról szóló beszámolók elkészítéséhez szükséges helyi rendszereken.

Beruházás környezetbarát megoldásokba

A párizsi megállapodás kulcsfontosságú eleme az áttérés a tiszta energiára, amely világszerte, és Európában is szükségessé teszi a beruházások átcsoportosítását a szennyező fosszilis üzemanyagokról a tiszta energiaforrásokra. Ez nem csupán az országok, de a városok, vállalkozások és a civil társadalom erőteljes bevonását is igényli.

A széndioxid-mentes energiarendszer természetesen a sarokköve lenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására és csökkentésére irányuló globális erőfeszítéseknek. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a bolygónk korlátainak összefüggésben kell szemlélni. A 7. környezetvédelmi cselekvési programjában az Európai Unió meghatározza hosszú távú célkitűzését: „2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk olyan innovatív, körkörös gazdaságból ered, ahol semmit sem pazarolnak el, ahol a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodnak, és ahol olyan módon védik, becsülik és állítják helyre a biológiai sokféleséget, amely növeli társadalmunk ellenálló-képességét. Az alacsony széndioxid-kibocsátással járó növekedés már régen elvált az erőforrások felhasználásától, megteremtve egy biztonságos és fenntartható globális társadalom lehetőségét."

A fenntarthatóság kérdésének kezelése rendszeralapú megközelítést igényel, amely a kulcsfontosságú rendszereket, például az élelmiszert, az energiát, a közlekedést és a lakhatást, mint egy egymással összefüggő egész részeit vizsgálja. Ennek megvalósításához a legjobb megoldás természetesen a zöld, körkörös gazdaság.

Hans Bruyninckx
EEA ügyvezető Igazgató

A vezércikk az EEA hírlevelének 2015/4. számában jelent meg, 2015 decemberében.

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Kapcsolódó kiadványok

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100