Az európai erdők jó állapotának kulcsa a fenntartható gazdálkodás

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 04. 11. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
Az európai erdők alapvető szolgáltatásokat nyújtanak: tiszta levegőt, tiszta vizet, természetes úton megkötik a szén-dioxidot, emellett pedig fát, élelmiszert és egyéb termékeket biztosítanak. Számos fajnak és élőhelynek adnak otthont. Az európai erdők előtt álló kihívásokról Annemarie Bastrup-Birkkel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség erdészeti és környezetvédelmi szakértőjével beszélgettünk.

 Image © Juan Carlos Farias Pardo, Environment & Me /EEA

Miért olyan fontosak az erdők környezetünk egészsége szempontjából?

Az erdők sok alapvető ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak a környezet és az éghajlat számára. Segítséget nyújtanak például az éghajlat szabályozásában és a vízgyűjtő területek fenntartásában, amelyek tiszta vízzel látnak el minket. Tisztán tartják az általunk belélegzett levegőt is. Az erdőállomány növekedése segítséget nyújt a légkörben lévő nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésében. Segít megőrizni és megvédeni a biodiverzitást is, mivel sok faj él az erdőkben és függ tőlük. Egyben fontos gazdasági erőforrást is jelent, nemcsak a faanyagok előállításában, hanem a gyógyszerekben és egyéb termékekben használt erőforrásként is. Az erdőknek fontos szerepük van az ember jóllétében és szabadidős tevékenységeiben is.

Európában az erdőkkel borított összterület tulajdonképpen növekszik, főként az erdőtelepítési politikának és az elhagyott mezőgazdasági területek erdőkké alakításának köszönhetően. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 33 tagországa és hat együttműködő országa teljes szárazföldi területének több mint 40%-át borítják erdők.

Az erdők egészségi állapota azonban globális kérdés, és világszerte csökken az erdők összterülete. Európaiként pedig igenis képesek vagyunk befolyásolni a globális erdőirtást. Olyan agrártermékeket és fatermékeket importálunk, amelyek a fő okai az elsősorban a trópusi és északi erdőket sújtó globális erdőirtásnak.

Az erdőkkel borított összterület nem az egyedüli mutató, amelyet figyelembe kell venni.

Milyen kihívásokkal szembesülnek az európai erdők?

Az európai erdők előtt számos kihívás áll, köztük az élőhelyek elvesztése, valamint az invazív fajokhoz, szennyezéshez és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó egyre nagyobb kockázatok. A legkülönbözőbb tevékenységekhez történő emberi felhasználás növekedése, a közlekedési hálózatok építése és a városok terjeszkedése is nyomás alá helyezi az erdőket. A széttagolódás, amikor a nagy erdőségek végül mezőgazdasági területek és a városfejlesztési projektek közé ékelődő sok kisebb darabokra tagolódnak fel, szintén egyértelműen negatív hatást gyakorol az erdőkre és az erdőktől függő fajokra.

Ezeket a kérdéseket elemezzük az európai erdők ökoszisztémáinak állapotáról és tendenciáiról szóló következő jelentésünkben. A jelentés megerősíti, hogy meg kell védeni erdőinket, és biztosítani kell az erdők ökoszisztémáinak fenntartható kezelését, nemcsak a fatermékek előállítása tekintetében, hanem akkor is, amikor egyéb alapvető ökoszisztéma-szolgáltatások céljából használjuk az erdőket, amelyek elengedhetetlenek jóllétünkhöz.

Miért olyan fontos erdőink megőrzése és védelme?

Történetileg az erdők természetes élőhelyek Európa nagy része számára, és alapvető szolgáltatásokat nyújtanak környezetünknek és jóllétünkhöz. Nagyon gazdag a biodiverzitásuk, és alapvető szerepük van az európai természetes élőhelyek megőrzésére irányuló erőfeszítéseinkben.

Az elmúlt években egyre jobban tudatosult az erdők fontossága a különböző szakpolitikai vitákban, különösen most, a COP 21 párizsi megállapodásának elfogadása után, ahol az erdők szerves részét alkották az éghajlatról folyó tárgyalásoknak. A szénmegkötés és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése terén az erdők talán az egyetlen olyan természetes eszközök, amelyeket kezelni tudunk. Telepíthetünk és kivághatunk erdőket. Az óceánok felett például nincs ilyen befolyásunk.

Milyen mértékben fenyegeti az éghajlatváltozás az erdőinket?

Tudjuk, hogy az éghajlat változása hatással van az erdőkre, azt azonban nem, hogy pontosan hogyan és milyen mértékben. Az éghajlatváltozásnak pozitív és negatív hatásai is lehetnek. Melegebb éghajlaton valószínűleg több fa nő, ami a faanyagok gyártása szempontjából pozitív kimenetelű lehet. Érintheti az erdővonalat is, amely immár nagyobb magasságban és északabbra húzódhat. Ugyanakkor az erdők több fenyegetésnek lehetnek kitéve, például kórokozóknak, betegségeknek, károsítóknak és még több invazív fajnak.

Például a melegebb és szárazabb tavaszi és nyári időszakok miatt a betűzőszú (Ips typographus) kifejlődési időszaka rövidebb, így az évszak alatt többször is képes a reprodukcióra, ami a számuk növekedéséhez vezet.

Az éghajlati körülmények változása miatt az erdők sérülékenyebbek lehetnek és szélsőségesebbé válhat az időjárás. A csapadékeloszlás változásai miatt (nedvesebb vagy szárazabb) a jelenlegi fafajokat más fajok válthatják fel, amelyek az új éghajlati feltételek közepette alkalmasabbak a túlélésre és a növekedésre.

Bár az erdőtüzek többségét Európában az emberek okozzák, a szélsőséges aszályok és szárazság növelhetik az erdőtüzek kockázatát, különösen Dél-Európában. Ezek a tüzek pedig pusztító hatásúak lehetnek az erdők ökoszisztémájában.

Mit tesz az EU és az EGT e kihívások kezelése érdekében?

Az erdőgazdálkodás továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik. Kibontakozóban van viszont egy európai folyamat, amely bizonyos kritériumokat és iránymutatásokat határoz meg arra vonatkozóan, hogyan lehet a legjobban gondoskodni az európai erdőkről. Bár nincs uniós erdészeti politika, az Európai Unió (EU) támogatni akarja és szeretné megvalósítani a fenntartható erdőgazdálkodást Európában, és meg kívánja védeni és őrizni az erdők többszörös funkcióját. E célból az EU elfogadta az új erdőgazdálkodási stratégiát, amely 2013 szeptemberében jelent meg. A stratégia megpróbálja előmozdítani az összes érintett érdekelt fél közötti jobb koordinációt.

Az Ügynökség értékeléseket készít, hogy hozzájáruljon az európai erdőkkel kapcsolatos tudásbázishoz, és a jövőbeli kilátások felvázolása mellett felhívja a figyelmet az erdők előtt álló kihívásokra. E célból szorosan együttműködünk az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával (European Commission’s Joint Research Centre) és az Eurostattal. Együttműködünk a Copernicus Föld-megfigyelési programmal is, amely a földterületek megfigyelésére irányuló szolgáltatása részeként feltérképezi az erdőket és az erdőtípusokat is. Emellett az adatmegosztás céljából összehangoljuk tevékenységeinket az ENSZ hivatalaival és más nemzetközi szervezetekkel is. Széles körű környezetvédelmi szakértelmünknek és partnereinknek köszönhetően össze tudjuk kapcsolni az erdőket más környezeti kérdésekkel is, mint amilyen az éghajlat, a mezőgazdaság, a közlekedés és a biológiai sokféleség, és így jobb és átfogóbb képet kapunk az erdők ökoszisztémáira nyomást gyakorló tényezőkről.

Annemarie Bastrup-Birk

Az interjú az EEA hírlevelének 2016/1. számában jelent meg, 2016 márciusában.

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Felvéve:
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100