Személyes eszközök

következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Cikkek / Az Északi-sark — Miért törődjek én az Északi-sarkkal?

Az Északi-sark — Miért törődjek én az Északi-sarkkal?

Nyelv megváltoztatása

Dines Mikaelsen puskáját a lágyan ringatózó hajó orrára támasztja, a lövedéket a töltényűrbe helyezte és jelzi a társainak, hogy maradjanak csendben. Az inuit vadász már egy párszor elvétette. Meghúzza a ravaszt. Hangos csattanás visszhangzik a jéghegyeken és egy futballpályányival odébb egy fóka elterül.

Dines négy társa - turisták - meg vannak döbbenve. Ez az, amit itt látni akartak, de egy kicsit mégis sokkolja őket. Dines és a turisták, akiktől most Dines a keresetét illetően jelentősen függ, még csak nemrég mutatkoztak be egymásnak. Míg más kultúrák csaknem kizárólag celofánba csomagolt takaros hússzeleteken élnek, a vadászat és az állattartás tradicionális formái még ma is a sarkvidéki kultúrák középpontjában állnak.

A sarkvidéki kultúrát és a tájat - csakúgy, mint Dines kis idegenforgalmi üzletét - két hatalmas erő alakítja: a globalizáció és a klímaváltozás. A globalizáció hozta az MTV-t, az iPod-ot, a korszerű navigációs berendezéseket és a külső világnak való nagyobb kitettséget. A klímaváltozás átalakítja a fagyos tájat, megolvasztja a gleccsereket és megnyitja a tengeri utakat. Ez bizonyos új lehetőségeket nyújt. Először mutatkoztak tengerjáró hajók Tasiilaq-nál, Dines falujánál, ami az Ammassalik szigeten található, Grönland kietlen keleti partvidékén. 2006-ban négy tengerjáró hajó érkezett, a következő évben már nyolc.

„Öt évvel ezelőtt egy darab légy nem volt található észak-Grönlandon. Ma már van nekik. Ide a legyek egy hónappal korábban érkeznek, mint szoktak” - mondja Dines. Észrevehetően melegebb van. A nyári hőmérséklet Tasiilaq-ban nem kevesebb, mint 22 fok mostanában - megdöntve minden korábbi rekordot.

Mi az Északi-sark

Az Északi-sark hatalmas terület, a szárazföld egyhatodán nyúlik el; 24 időzóna és több, mint 30 millió km². Az Északi-sark jelentős részét óceán borítja, helyenként 4 km a mélysége, de hatalmas szárazföldi területek is találhatók ott.

Az Északi-sarkon több mint 4 millió ember él, 30 bennszülött nép. Nyolc államnak (Kanada, Dánia/Grönland, Finnország, Izland, Norvégia, az Orosz Föderáció, Svédország és az Egyesült Államok) vannak területei az Északi Sarkvidéken. Ezek közül öt tagja az Európai Környezeti Ügynökségnek, ezek közül három az EU tagállama.

Mi történik az Északi-sarkon?

A klímaváltozás erősebb hatást gyakorol az Északi-sarkon, mint másutt. Az Északi-sarkon a hőmérséklet a világ átlagánál kétszer gyorsabban nőtt az utóbbi 50 évben.(19) A Catlin Északi-sark Vizsgálat során - 2009 tavaszán - 280 mérföldnyi útvonalon vizsgáltak meg az Északi-sark északi partszakaszánál lévő Beaufort tenger jegét. A jég átlagosan hat láb vastag volt és csak egyéves. A régebbi, vastagabb és stabilabb tengeri jég eltűnőben van. 2008-ban az észak-nyugati és észak-keleti átjárónak nevezett, az Északi-sarkon át vezető hajózási útvonalak történetük során először voltak járhatóak a nyári időszakban kishajóval.

Ezek a hatások azzal fenyegetnek, hogy lerombolják az Északi-sark ökoszisztémáinak kényes hálózatát, ami máris gyorsan változik. A jég és alatta a tenger az élet szövetének otthonául szolgál - és mindezt kockáztatja a globális felmelegedés.

A jegesmedvék éhen halnak, mert a tengerhez legközelebb eső jég - a fókák kedvenc pihenőhelye - túl vékony ahhoz, hogy megtartsa a medvék súlyát. A vándorló madarak, amelyek az Északi-sarkon töltik a nyarat elveszítik a legbőségesebb tavaszi virágzás hónapjait, mert ez érkezésük előtt három hónappal már lezajlik.

Szennyezés és szoptatás (18)

Sok veszélyes szennyezőanyag - beleértve mezőgazdasági vegyszereket, gyulladásgátlókat, nehézfémeket és radioaktív anyagokat - hatott az Északi Sarkvidékre és az emberekre, akik ott élnek évtizedek óta.

A szennyezést más vidékről a szél és a tenger hurcolja az Északi Sarkvidékre. Az alacsony hőmérséklet miatt a szennyező anyagok, például a DDT, nem bomlanak le hanem megmaradnak a vízben. Ha bejutnak a zsírszövetbe - ilyen a fókahús - ezek a vegyszerek eljutnak a helyi lakosokhoz. Az Északi Sarkvidék egyes részein ezért azt ajánlják a szoptatós anyáknak, hogy a babákat tejporból készült tejjel táplálják, hogy csökkentsék a veszélyt.

Miért törődjek én az Északi-sarkkal?

Sokunk számára az Északi-sark földrajzi és fontossági szempontból egyaránt nagyon távolinak tűnik. A régió azonban kulcsfontosságú szerepet játszik a világ klímájának változásában. Ha a klímaváltozás a megjósolt ütemben folytatódik, annak mélyreható következményei lesznek valamennyiünk számára.

Az északi és a déli sark életfontosságú szerepet játszik a Föld klímájának szabályozásában - a hűtőrendszer szerepét töltik be. A csökkenő hótakaró azt fogja jelenteni, hogy a Föld a nap több melegét nyeli el, és az óceáni áramlatok helye megváltozik. A sarkvidéki óceán - megolvadt édesvíz és tengervíz keveréke - az egész világon befolyásolja az óceáni áramlatokat. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a túl sok megolvadt édesvíz valósággal „kikapcsolja” ezeket a tengeri áramlatokat, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a távoli dél klímájának alakulásában.

Az Északi-sarki régió emberek millióinak ad otthont, közülük sokan különleges bennszülött népek tagjai. Ezek az emberek és kultúrájuk szintén kockázatban állnak.

Új gazdasági tevékenységek az Északi-sarkon

Az Északi-sark tengerének olvadó jege és gleccserei az emberi hasznosítás új területeit nyitják meg. Valószínű, hogy az Északi-sarkon sokféle gazdasági tevékenység bővülni fog az elkövetkező évtizedekben. A halászat tovább terjed észak felé, és ahogy a jég visszahúzódik, az olaj- és különösen gázkészleteket fogják feltárni, az idegenforgalom máris növekszik, a hajózás nagy valószínűséggel növekedni fog az Északi-sark erőforrásainak exportálásával párhuzamosan.

Jöhet az interkontinentális áruszállítás, ahogy több a nyílt víz és vékonyabb a jég, ez azonban a hajók és az infrastruktúra fejlesztését igényli. Az ásványok, a fa és egyéb készletek kitermelése növekedni fog. Az Északi-sark népei versengeni fognak egymással az erőforrások, a területek és a hajózási útvonalak feletti ellenőrzésért.

A melegebb Északi-sark által nyújtott lehetőségek és a kockázatok (például olajszivárgás és környezeti hatások) kiegyensúlyozása jelentős kihívás - olyan, amelyik az Északi-sark irányításának megváltoztatást követeli.

Környezeti kormányzás

A világ más részeiben a környezeti kihívás az, hogy helyre kell állítani a sérült ökoszisztémákat. Az Északi-sarkon még van esélyünk arra, hogy megvédjük azt, ami jelentős részben egyedülálló környezet. Az Északi-sarkon a jelenlegi kormányzati tevékenység nagyon töredezett. Habár az Északi-sarkra nemzetközi egyezmények széles köre vonatkozik, ezeket nem kifejezetten erre a régióra dolgozták ki, és megvalósításuk, végrehajtásuk egyenetlen, még az Északi-sarki államok között is.

2008 novemberében az Európa Bizottság közzétett egy közleményt, ami körvonalazza az EU-nak a régióval kapcsolatos érdekeit, és javaslatot tesz egy sor tevékenységre, amit az EU tagállamainak és intézményeinek kell végrehajtaniuk. Ez az első lépés az EU integrált északi-sarki politikája felé. Az EU fő céljai a következők:

  • az Északi-sark és vele együtt annak népességének védelme és megőrzése
  • az erőforrások fenntartható felhasználásának elősegítése
  • az Északi-sark fejlett multilaterális kormányzásának támogatása

Jegesmedvék nem önkéntes diétán

A klímaváltozás hatására a jegesmedvék súlya csökkenni kezdett, ahogy a jég tavaszról tavaszra egyre korábban kezd el olvadni, számol be róla a „Klímaváltozás jelei észak természeti világában”, az Északi miniszterek tanácsának új jelentése. A korai olvadás csökkenti a fókák számát, amikre a medvék vadászhatnak. Az Északi Sarkvidék egyes részein az átlagos nőstény 225 kg-ot nyom, ami 25%-kal kevesebb, mint két évtizeddel ezelőtt. Ha a trend folytatódik, fennáll a veszélye annak, hogy a jegesmedve teljesen eltűnik az Északi-sark egyes vidékeiről.

A jelentés meghatároz indikátorokat, amelyek segítenek a klímaváltozás hatásainak számszerűsítésében és az északi ökoszisztéma alakulásának nyomon követésében. A 14 indikátor a globális felmelegedés hatásait méri, például a növények növekedésének és a pollennek az időszakát, valamint a hal- és planktonállományt. A pollen időszak egyre korábban kezdődik, ami egyre nehezebbé teszi az allergiától szenvedők életét. Dánia, Norvégia és Izland egyes részein a nyírfa pollen időszaka ma már egy hónappal korábban kezdődik, mint például az 1980-as években.

18. Amap felmérés 2009: Emberi egészség az Északi-sarkon

19. IPCC, Negyedik értékelő jelentés (4AR), Összefoglaló politikai döntéshozóknak (Fourth Assessment Report, Summary For Policy Makers), 2007

Kapcsolódó tartalom

Kapcsolódó kiadványok

Kapcsolódó video

Lásd még

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100