Az emberi tevékenységek miatt fogyóban a földterület és a talaj

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2015. 12. 02. Utolsó módosítás 2016. 09. 15.
Topics: , ,
A föld és a talaj létfontosságú a természeti rendszerek és az emberi társadalom számára, az emberi tevékenységek azonban a teljes földkészlet és így a talaj működését is veszélybe sodorják. Mi áll ennek a hátterében? Mit tesz Európa a megelőzésére? Mivel 2015 a talajok nemzetközi éve, kérdéseinkkel Geertrui Louwagie-hez, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség talajvizsgálatért és -adatszolgáltatásért felelős projektvezetőjéhez fordultunk.

 Image © Roger Langohr

Milyen problémák érintik a földet és a talajt?

A föld és a talaj véges, nem megújuló erőforrás, így az állapota további romlása kihat a működési és szolgáltatási képességeikre. Az élelmiszer-termelés, a biomassza és bioüzemanyag előállítása, a szén-dioxid-tárolás, a talaj biológiai sokféleségének befogadása, a víz szűrése és a tápanyagok körforgása, valamint a nyersanyagok biztosítása mind-mind a talaj olyan funkciói, amelyekre egyre nagyobb nyomás nehezedik. A talaj által hordozott természeti és régészeti örökséget is veszély fenyegeti.

A károsodáshoz több folyamat is hozzájárul, köztük a talajerózió, a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése, a talajszennyezés és a talaj elzárása a víztől (ha a talajt vízhatlan felülettel vonják be). Ezek olyan emberi tevékenységekből erednek, mint a földkisajátítás, a földhasználat intenzitása (ami többek között a vidéki földterületeken felhasznált tápanyagok mennyiségében tükröződik) és a földterület termelésből való kivonása. Mindegyik folyamat kihat a föld legfontosabb dimenzióira: a felszínborításra és a földhasználatra, a növényzetre és a talajra. Ezek meghatározzák a termőföld állományát és működését, valamint az ebből származó áruk és szolgáltatások forgalmát. A földterület saját belső értékére és az emberi életminőséghez és jólléthez való hozzájárulására is kihatnak.

Milyen lépéseket teszünk e problémák megoldására?

Az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlesztési Céljai külön célszámokat fognak meghatározni a földterülettel és a talajjal kapcsolatos problémák kezelésére irányuló globális erőfeszítéshez. Ezzel összefüggésben 2012-ben indult el a Globális Földterület Mutatók Kezdeményezés (Global Land Indicators Initiative) azzal a céllal, hogy a földterületre vonatkozó, hosszú távon összehasonlítható és világszinten összegyűjthető mutatókat dolgozzon ki. A kezdeményezés eleinte a földhöz való jogokkal foglalkozott, de a tervek szerint a 2015 utáni globális programra is ki fog hatni. A javasolt mutatókból ugyanakkor kimaradt a környezetvédelmi összetevő. Ennek orvoslása érdekében az EEA és a Fenntarthatósági Tanulmányok Intézete (Institute for Advanced Sustainability Studies) javasolta a földterületre és a talajra vonatkozó mutatók kidolgozását, hogy ellenőrizni lehessen a fenntartható fejlesztési célok elérését a felszínborítás és a földhasználat, a föld termelékenysége és a talaj szervesszén-tartalma terén történt változások tekintetében.

Hogyan segíti az EEA ezt a munkát?

A munkánk alapul szolgál a földterületre és a talajra vonatkozó uniós szakpolitika kidolgozásához. Ennek egyik példája volt a közelmúltban készült európai felmérés arról, hogy a talaj mennyire képes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtani. A Többéves Munkaprogramunk ugyancsak foglalkozik a földterület hatékonyságával, az ökoszisztéma felmérésével és a természeti tőkére vonatkozó számvitellel.

A földterület hatékonyság keretében a földkínálat és a földdel szembeni funkcionális követelmények egyensúlyát vizsgálják. A vizsgálat abból a felismerésből indul ki, hogy a földterület véges és nem megújuló, és azzal foglalkozik, hogy a felszínborítás változásai – pl. infrastrukturális vagy ipari célokból – hogyan hatnak a föld lehetséges szolgáltatásaira. A földterület újrahasznosítására is kitér a földkisajátításra adott válaszok között, és szorgalmazza a korábban már művelésbe vett, de később a termelésből kivont földek újbóli használatát.

A talajban lévő tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor, valamint a fémek, köztük a réz, cink, kadmium és ólom egyensúlya terén végzett munka hozzájárul az EEA-nak az ökoszisztéma felmérésével és a természeti tőke számvitelével foglalkozó projektjeihez. 2014-ben becslés készült az uniós és országos adatsorokról, és most vizsgálják az ammónia kibocsátásának és lerakódásának a biológiai sokféleségre, a nitrogén és foszfor kioldódásának és kiömlésének a felszíni és talajvizekre, valamint a kadmium felszívódásának az élelmiszer-minőségre gyakorolt hatását, kritikus terhelés esetén.

Az EEA harmonizált adatokat akar ezekről a kérdésekről, hogy egész Európából összehasonlítható országos adatokhoz lehessen jutni. Ennek érdekében együttműködik a JRC-vel, amely az Európai Talajügyi Adatközpont (European Soil Data Centre) megbízatása keretében gyűjti a talajra vonatkozó adatokat. A földterületekre vonatkozó adatok a Corine felszínborítás (Corine Land Cover) és a nagyfelbontású rétegek (High Resolution Layers) műholdas megfigyeléseiből származnak, többek között a vízzáróság mértékére vonatkozóan.

A földterület és a talaj ügyének jobb láthatósága érdekében az EEA a mutatók tematikus csoportosítását is kidolgozta. Ebbe jelenleg a földkisajátítás, a vízzáróság, a szennyezett területek kezelése és a földterületek szétaprózódása tartozik bele, és tartalmazza az éghajlatváltozással foglalkozó munkából származó mutatókat is, köztük a talaj szervesanyag-tartalmára, a talajerózióra és a talajnedvességre vonatkozóan.

Hogy állunk a földterületre és talajra vonatkozó szakpolitikával?

A földterületre és a talajra vonatkozó uniós szakpolitika szétaprózódott; a környezetvédelmi, mezőgazdasági vagy regionális politika keretébe tartozó, meglévő rendelkezések pedig sem összehangoltnak, sem átfogónak nem nevezhetők. A t2006-os Talajvédelmi Tematikus Stratégia iránymutató dokumentum, amelyből kiderül, miért kell további intézkedésekkel biztosítani a talaj funkcióinak magas szintű védelmét és a talaj fenntartható használatát. A 2006-ban javasolt talajvédelmi keretirányelvet azonban 2014-ben visszavonták.

Az Európai Bizottság most azt tervezi, hogy megvizsgálja a talajt érintő meglévő uniós és nemzeti szakpolitikákat, ezek hatékonyságát és koherenciáját, valamint az esetleges hiányosságokat. Ezzel reagál a 7. környezetvédelmi cselekvési programra, amelyben az EU elkötelezte magát a fenntartható földhasználat-, ésgazdálkodás, valamint a fenntartható talajvédelem mellett, és vállalta, hogy az arányosság és a szubszidiaritás elvét alapul véve megkeresi a legjobb módszert ezek elérésére.

Világszinten az ENSZ tagállamai 2015 szeptemberében megállapodtak a Fenntartható Fejlődési Célokról. A jelenlegi megfogalmazás szerint a földterület és a talaj több célban is helyet kapott. A földterület- és talajpusztulás tendenciájának globális visszafordítása azonban a Fenntartható Fejlesztési Célok országos és regionális szintű végrehajtásától függ.

Geertrui Louwagie

Az interjú az EEA hírlevelének 2015/2. számában jelent meg, 2015. júniusban.

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100