Az emberi tevékenységek miatt fogyóban a földterület és a talaj

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2015. 12. 02. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
Topics: , ,
A föld és a talaj létfontosságú a természeti rendszerek és az emberi társadalom számára, az emberi tevékenységek azonban a teljes földkészlet és így a talaj működését is veszélybe sodorják. Mi áll ennek a hátterében? Mit tesz Európa a megelőzésére? Mivel 2015 a talajok nemzetközi éve, kérdéseinkkel Geertrui Louwagie-hez, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség talajvizsgálatért és -adatszolgáltatásért felelős projektvezetőjéhez fordultunk.

 Image © Roger Langohr

Milyen problémák érintik a földet és a talajt?

A föld és a talaj véges, nem megújuló erőforrás, így az állapota további romlása kihat a működési és szolgáltatási képességeikre. Az élelmiszer-termelés, a biomassza és bioüzemanyag előállítása, a szén-dioxid-tárolás, a talaj biológiai sokféleségének befogadása, a víz szűrése és a tápanyagok körforgása, valamint a nyersanyagok biztosítása mind-mind a talaj olyan funkciói, amelyekre egyre nagyobb nyomás nehezedik. A talaj által hordozott természeti és régészeti örökséget is veszély fenyegeti.

A károsodáshoz több folyamat is hozzájárul, köztük a talajerózió, a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése, a talajszennyezés és a talaj elzárása a víztől (ha a talajt vízhatlan felülettel vonják be). Ezek olyan emberi tevékenységekből erednek, mint a földkisajátítás, a földhasználat intenzitása (ami többek között a vidéki földterületeken felhasznált tápanyagok mennyiségében tükröződik) és a földterület termelésből való kivonása. Mindegyik folyamat kihat a föld legfontosabb dimenzióira: a felszínborításra és a földhasználatra, a növényzetre és a talajra. Ezek meghatározzák a termőföld állományát és működését, valamint az ebből származó áruk és szolgáltatások forgalmát. A földterület saját belső értékére és az emberi életminőséghez és jólléthez való hozzájárulására is kihatnak.

Milyen lépéseket teszünk e problémák megoldására?

Az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlesztési Céljai külön célszámokat fognak meghatározni a földterülettel és a talajjal kapcsolatos problémák kezelésére irányuló globális erőfeszítéshez. Ezzel összefüggésben 2012-ben indult el a Globális Földterület Mutatók Kezdeményezés (Global Land Indicators Initiative) azzal a céllal, hogy a földterületre vonatkozó, hosszú távon összehasonlítható és világszinten összegyűjthető mutatókat dolgozzon ki. A kezdeményezés eleinte a földhöz való jogokkal foglalkozott, de a tervek szerint a 2015 utáni globális programra is ki fog hatni. A javasolt mutatókból ugyanakkor kimaradt a környezetvédelmi összetevő. Ennek orvoslása érdekében az EEA és a Fenntarthatósági Tanulmányok Intézete (Institute for Advanced Sustainability Studies) javasolta a földterületre és a talajra vonatkozó mutatók kidolgozását, hogy ellenőrizni lehessen a fenntartható fejlesztési célok elérését a felszínborítás és a földhasználat, a föld termelékenysége és a talaj szervesszén-tartalma terén történt változások tekintetében.

Hogyan segíti az EEA ezt a munkát?

A munkánk alapul szolgál a földterületre és a talajra vonatkozó uniós szakpolitika kidolgozásához. Ennek egyik példája volt a közelmúltban készült európai felmérés arról, hogy a talaj mennyire képes ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtani. A Többéves Munkaprogramunk ugyancsak foglalkozik a földterület hatékonyságával, az ökoszisztéma felmérésével és a természeti tőkére vonatkozó számvitellel.

A földterület hatékonyság keretében a földkínálat és a földdel szembeni funkcionális követelmények egyensúlyát vizsgálják. A vizsgálat abból a felismerésből indul ki, hogy a földterület véges és nem megújuló, és azzal foglalkozik, hogy a felszínborítás változásai – pl. infrastrukturális vagy ipari célokból – hogyan hatnak a föld lehetséges szolgáltatásaira. A földterület újrahasznosítására is kitér a földkisajátításra adott válaszok között, és szorgalmazza a korábban már művelésbe vett, de később a termelésből kivont földek újbóli használatát.

A talajban lévő tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor, valamint a fémek, köztük a réz, cink, kadmium és ólom egyensúlya terén végzett munka hozzájárul az EEA-nak az ökoszisztéma felmérésével és a természeti tőke számvitelével foglalkozó projektjeihez. 2014-ben becslés készült az uniós és országos adatsorokról, és most vizsgálják az ammónia kibocsátásának és lerakódásának a biológiai sokféleségre, a nitrogén és foszfor kioldódásának és kiömlésének a felszíni és talajvizekre, valamint a kadmium felszívódásának az élelmiszer-minőségre gyakorolt hatását, kritikus terhelés esetén.

Az EEA harmonizált adatokat akar ezekről a kérdésekről, hogy egész Európából összehasonlítható országos adatokhoz lehessen jutni. Ennek érdekében együttműködik a JRC-vel, amely az Európai Talajügyi Adatközpont (European Soil Data Centre) megbízatása keretében gyűjti a talajra vonatkozó adatokat. A földterületekre vonatkozó adatok a Corine felszínborítás (Corine Land Cover) és a nagyfelbontású rétegek (High Resolution Layers) műholdas megfigyeléseiből származnak, többek között a vízzáróság mértékére vonatkozóan.

A földterület és a talaj ügyének jobb láthatósága érdekében az EEA a mutatók tematikus csoportosítását is kidolgozta. Ebbe jelenleg a földkisajátítás, a vízzáróság, a szennyezett területek kezelése és a földterületek szétaprózódása tartozik bele, és tartalmazza az éghajlatváltozással foglalkozó munkából származó mutatókat is, köztük a talaj szervesanyag-tartalmára, a talajerózióra és a talajnedvességre vonatkozóan.

Hogy állunk a földterületre és talajra vonatkozó szakpolitikával?

A földterületre és a talajra vonatkozó uniós szakpolitika szétaprózódott; a környezetvédelmi, mezőgazdasági vagy regionális politika keretébe tartozó, meglévő rendelkezések pedig sem összehangoltnak, sem átfogónak nem nevezhetők. A t2006-os Talajvédelmi Tematikus Stratégia iránymutató dokumentum, amelyből kiderül, miért kell további intézkedésekkel biztosítani a talaj funkcióinak magas szintű védelmét és a talaj fenntartható használatát. A 2006-ban javasolt talajvédelmi keretirányelvet azonban 2014-ben visszavonták.

Az Európai Bizottság most azt tervezi, hogy megvizsgálja a talajt érintő meglévő uniós és nemzeti szakpolitikákat, ezek hatékonyságát és koherenciáját, valamint az esetleges hiányosságokat. Ezzel reagál a 7. környezetvédelmi cselekvési programra, amelyben az EU elkötelezte magát a fenntartható földhasználat-, ésgazdálkodás, valamint a fenntartható talajvédelem mellett, és vállalta, hogy az arányosság és a szubszidiaritás elvét alapul véve megkeresi a legjobb módszert ezek elérésére.

Világszinten az ENSZ tagállamai 2015 szeptemberében megállapodtak a Fenntartható Fejlődési Célokról. A jelenlegi megfogalmazás szerint a földterület és a talaj több célban is helyet kapott. A földterület- és talajpusztulás tendenciájának globális visszafordítása azonban a Fenntartható Fejlesztési Célok országos és regionális szintű végrehajtásától függ.

Geertrui Louwagie

Az interjú az EEA hírlevelének 2015/2. számában jelent meg, 2015. júniusban.

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Italy, Latvia, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100