Személyes eszközök

következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Cikkek / Az élet szövete

Az élet szövete

Nyelv megváltoztatása
Topics: ,
A biodiverzitás - az „ökoszisztéma” ami fenntartja az életet

A természet mintái megszövéséhez csak a leghosszabb szálakat használja, így hát a szövet bármely kicsiny darabja feltárja a teljes díszes kárpit szerveződését

Richard P. Feynman, Nobel-díjas fizikus

Az 1960-as évek elején az író, Aldous Huxley azt a tényt, hogy a tájból eltűnt a madárdal, egyes növényfajok és rovarok, így kommentálta: „a költészet témáinak felét elveszítettük”.

Huxley éppen befejezte Rachel Carson amerikai biológus nagyhatású könyvének a „Néma tavasz”-nak az olvasását. A könyv először 1962-ben jelent meg, sok olvasója és ismertetője akadt, és segített a közvélemény aggodalmát kiváltani a rovarirtó szerekkel, a szennyezéssel és általában a környezettel kapcsolatban.

Amikor Huxley a kulturális veszteséget említi, ezzel egyáltalán nem kívánja a történtek fontosságát kisebbíteni, viszont megragadja a biodiverzitás lényegét. Olyan kifejezés illetve koncepció ez, aminek a megmagyarázásával sokat küzdünk.

A biodiverzitás két szóból áll össze: „biológiai” és „diverzitás”. Magában foglalja az összes élő szervezetet a fajokon belül és felül. Mindent összevetve: a biodiverzitás maga a természet minden megjelenési formájában.

Az ökoszisztéma növények, állatok és mikroorganizmusok közösségét és ezeknek a környezettel történő interakcióit jelenti. A nyári mezőn virágzó növények és a méhek röpke találkozásától a levegő, a víz és a talaj hatalmas és folyamatos kölcsönhatásáig - az ökoszisztéma a földi élet alapjait testesíti meg.

Mikor a méhek nektárt gyűjtenek, virágport is szednek az egyik növényről és elhelyezik egy másik növényen, így végezve el a beporzást. Ebből új virágok jönnek létre és ezek kölcsönhatásba lépnek fent a levegővel és lent a talajjal és a vízzel.
Vagy vegyük például a fákat. Leveleik tisztítják számunkra a levegőt és gyökereik tisztítják számunkra a vizet, amikor kiszívják belőle a tápanyagot. Ugyanakkor a gyökerek megkötik és táplálják a talajt - még haláluk után is. Távolítsuk el a fákat az ökoszisztémából és ennek hamarosan hatása lesz a levegőre, a vízre és a talajra. Helyezzünk fákat, mondjuk, egy városba, és hatásukra a levegő hűvösebb lesz és jobb minőségű.

Mi mind a „rendszer” részei vagyunk, de ezt gyakran elfelejtjük. Amióta legelső ősünk munkára fogta a méhet, a virágzó növényt és mezőt, hogy ennivalót termeljen azzal a módszerrel, amit ma úgy ívunk: mezőgazdaság, azóta alakítjuk és változtatjuk a biológiai sokféleséget. A tenyésztetett állatok és termesztett növények termékekké váltak, amelyek értékét pénzben lehetett kifejezni. A mezőgazdaságtól eljutottunk az iparosításig és bárhová megyünk, a természetnek követnie kell bennünket, nem érdekes, hogy akaródzik-e neki.

A kör bezárult: ahogy életünket, benne a mezőgazdaságot iparosítottuk, iparosítottuk a természetet. Rovarokat, állatokat és növényeket nevelünk piaci célra, kiválogatjuk azokat a tulajdonságokat, amelyek megfelelnek nekünk és az igényeinknek. A biológiai diverzitás nagyban és molekuláris szinten egyaránt fenyegetve van.

A természetet gyakran luxusnak tekintik: fajok fenntartása lehet kívánatos és fajok elvesztése lehet tragikus, de mindent összevetve úgy tűnik, ez az az ár, amit érdemes megfizetni, ha így lehetővé válik az emberek számára, hogy megőrizzék állásaikat és növeljék jövedelmüket.

A valóság, természetesen, ettől nagyon különbözik. Vegyünk a méheket. A vadméhek ma már Európa számos vidékén kipusztultak. A túlélő méh-populációk gyakran új változatok, amelyek elvadultak. Ma ezeket a populációkat világszerte pusztítják. A méhek rengeteg problémával találják magukat szemben, a rovarirtószerektől az atkákig és a legyöngült genetikai állapotuk miatt támadó betegségekig. A Brit Méhész Szövetség (BBKA) tagjai között elvégzett felmérés megállapította, hogy a mézelő méhek állománya 30%-kal csökkent a 2007-2008-as tél során. Ez több mint 2 milliárd méh elvesztését jelenti, ami a gazdaságnak 54 millió fontba került.

A lényeg, amit ez a példa és a későbbiek megvilágítanak az az, hogy a biodiverzitás elvesztése nem segíti elő a gazdasági fejlődést, hanem aláássa.

Tudta-e?

  • A biodiverzitás maga a természet minden megjelenési formájában
  • Az ökoszisztéma növények, állatok és mikroorganizmu-sok közösségét és ezeknek a környezettel történő kölcsönhatását jelenti.
  • Az „ökoszisztéma szolgáltatás” erőforrás illetve eljárás, amit a természet biztosít számunkra. Az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások közé tartozik az élelmiszer és az ivóvíz, a haszonnövények beporzása valamint az olyan kulturális nézőpontok, mint természet adta felfrissülés és szellemi javak.(3)

2010 - reflektorfényben a biodiverzitás

2002-ben a világ kormányai kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2010-re csökkentik a biodiverzitás veszteségének arányát. Az Európai Unió ennél is tovább ment egy lépéssel és ígéretet tett arra, hogy 2010-re Európában teljesen megállítja a biodiverzitás veszteségét. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency - EEA)(1) által végzett felmérés azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy egyes területeken fejlődés volt tapasztalható, az EU a célját nem fogja elérni. Valójában a biodiverzitás korábban nem látott mértékben csökken.

Az ENSZ a 2010-es évet a Biodiverzitás nemzetközi évének tette meg, és az év folyamán a téma intenzív kutatások és viták középpontja lesz. Maga az a tény, hogy a célt nem értük el máris megbeszélések sorát indította el az EU-ban arról, hogy mit kell tenni a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Mi történik biodivezitásunkkal?

Európa némi fejlődést elért a biodiverzitás védelme terén. Az utóbbi 30 évben az Európai Unió létrehozott agy közel 25 000 védett (2) területből álló hálózatot a tagállamokban így próbálva megvédeni a biodiverzitást. Ezek összesen mintegy 880 000 km²-t tesznek ki, Európa területének 17%-át. Ezeknek a helyszíneknek a hatalmas láncolata - ami Natura 2000 néven vált ismertté - a legnagyobb hálózata a védett területeknek az egész világon.

A légköri kibocsátásnak (légszennyezés), a folyóvizek minőségének és a szennyvizek kezelésének jogi szabályozása pozitív eredményekkel járt, amiből a biodiverzitásnak is előnye származott. Például a savas eső, ami erdőket pusztított ki észak-Európában már nem számít jelentős problémának. A mezőgazdaság ma már jobban össze van hangolva a környező tájjal, habár még ma is van teendő. A folyóvizek minősége jelentősen javult.

A biodiverzitás azonban továbbra is minden tekintetben csökken. Az Északi-sarkon a nyári tenger jege gyorsabban fogy és vékonyodik, mint valaha. 2007-ben a tengeri jég területe fele volt az 1950-es évek jegének. Ez következményekkel jár minden ott élő lakóra - a jégben található mikroszkopikus élőlényektől a jegesmedvéig és az emberig. Mint később tárgyalni fogjuk, Európa hegyláncain a gleccserek szintén olvadnak, aminek komoly következményei lesznek több tízmillió európai számára.

Világszerte több mint egy milliárd ember számít a halászatra az élelmiszerek és a megélhetés miatt. A tengerek felét már lehalásztuk. A ma még meglévő kereskedelmi halászat túlnyomó része valószínűleg összeomlik 2050-re, ha a jelenlegi trendeket nem fordítjuk vissza. Térjünk vissza a szárazföldre: az esőerdőket megtizedelik az élelmiszerek (pl. szója vagy marhahústermelés) és a bioüzemanyag (pl. pálmaolaj) miatt - olyan fejleményekl ezek, amelyek nem veszik figyelembe azt a rengeteg ökoszisztéma szolgáltatást, amit az erdők nyújtanak.

Az elmúlt 20 évben a lepke-populáció Európában 60%-kal csökkent (3). A lepkék értékes környezeti jelzőberendezések, mert az élőhelyek legcsekélyebb változásaira is érzékenyek. Eltűnésük sokkal szélesebb körű környezeti változásra utal, mint amit mi csak felfogni kezdünk.

Miért olyan fontos számunkra a biodiverzitás?

A biodiverzitás széles körben nyújt olyan „ökoszisztéma szolgáltatásokat”, amelyeket biztosra vehetünk. Gondoljunk a rovarokra, amelyek beporozzák terményeinket; a talajra, a fák gyökereinek hálózatára és a sziklaképződményekre, amelyek tisztítják vizeinket; azokra az organizmusokra, amelyek lebontják a hulladékokat és a fákra, amelyek tisztítják a levegőt. Gondoljunk a természet értékére, szépségére és arra, hogy miként hasznosítjuk mindezt pihenési célokra.

Ez csak néhány azok közül az „ökoszisztéma szolgáltatások” közül, amelyek lehetővé teszik életünket a földön. Elveszítettük azonban kapcsolatunkat számos alapvető támogató szolgáltatással, amelyek szükségesek az élethez, ritkán vesszük észre ezeket és értékeljük azt, hogy olyanok, amilyenek. Ezeknek a ténynek beláthatatlan következményei vannak a természet világára.

A környezeti kihívások változó természete

Az 1960-as, 70-es és 80-as években a környezetet néha elkülönült rendszerek gyűjteményeként fogták fel. A politika és a kampányok gyakran egy adott problémára összpontosítottak: szmog a levegőben, gyárakból a folyókba ömlő vegyszerek, az Amazonas tönkretétele, a tigrisek szorult helyzete, CFC gázok az aeroszolos dobozokban. Az okokat lineárisnak és specifikusnak gondolták és külön-külön foglalkoztak velük.

Ma már másképp gondolunk a környezetünkre nehezedő nyomásra. Nem egyformák és nem maradnak meg egy földrajzi helyen. Ami közös bennük az az, hogy mind - közvetlenül vagy közvetve - emberi tevékenységből erednek. Termelési, kereskedési és fogyasztási mintáink felmérhetetlenül nagy hajtóerők, amelyek egyszerre ássák alá társadalmainkat és határozzák meg életstílusunkat, életünk minőségét és környezetünket.

Kösd össze a pontokat

Gondoljunk a gyerekek kifestőkönyvére. A gyermek egy képet hoz létre úgy, hogy összeköti a pontokat - kezdi ez egyes számnál és valahol a lap másik részén fejezi be a legnagyobb számnál. Amikor belevág, a képnek nincs sok értelme, de lassan kibontakozik valami összefüggő. Felfogásunk a legfontosabb problémákkal kapcsolatban, amelyekkel a társadalomnak szembe kell néznie, az elkülönült pontoktól eljutott egy kép körvonaláig. Még nincs meg a teljes kép, de kezdjük látni a mintázatot.

A biodiverzitás riasztóan nagy arányban tűnik el, főként azért, mert hibásan használtuk a természetet, hogy fenntarthassuk a termelést, a fogyasztást és a kereskedelmet globalizált társadalmunkban. Minthogy elmulasztottuk megállapítani természeti tőként értéket, fáinknak és erdeinknek, vizünknek, talajunknak és levegőnknek az ára alacsony, vagy nincs is.

Gazdaságunkban, ahol a nemzet gazdagságát azzal mérjük, hogy egy ország mennyit termel és ahol a növekvő negyedéves nyereség fontosabb, mint az évszakok, gyakorta nehéz akárcsak látni is a természetet. A lapon a pontok között természeti tőkénk még csak nem is szerepel.

A jövő kezelése

Újra eljött a cselekvés és a lehetőségek ideje. A nyomás, amivel meg kell küzdenünk - legyenek azok gazdaságiak, energiával, egészséggel vagy környezettel kapcsolatosak - feloldhatóak. Ezzel a jövő nemzedékeknek tartozunk. Úgy érhetjük el a legtöbbet, ha elismerjük, hogy még mindig nagyon keveset tudunk természeti környezetünkről, összetettségéről és azokról a hatásokról, amit mi gyakorlunk reá. Fedezzük fel újra az alázatot és tekintsünk megint csodálattal mindarra, ami bennünket körülvesz.

További információért keresse fel az EEA honlapját a biodiverzitásról: www.eea.europa.eu/themes/biodiversity

Fókuszban a klímaváltozás és a biodiverzitás

Az ökoszisztémák meglehetősen rugalmasak. Bizonyos küszöb felett azonban - ezeket nevezik „átesési pontoknak” - az ökoszisztémák összeomolhatnak és teljesen más állapotba kerülhetnek, aminek jelentős hatása lehet az emberre.

Az éghajlati változások azzal fenyegetnek, hogy aláaknázzák a létfontosságú ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a tiszta víz és a termékeny talaj, és ez aláássa az élet minőségét és a gazdaságot egyaránt. Nem tudjuk, hogy mi lesz a végleges hatása a klímaváltozásnak a biodiverzitásra. Azt azonban tudjuk, hogy a biodiverzitás és az éghajlati változás kezelésének kéz a kézben kell járnia, ha meg akarjuk védeni a környezetünket. Azok az ökoszisztéma szolgáltatások, amelyek ma segítenek a klímaváltozások korlátozásában - például a talaj, az óceán és az erdők elnyelik a légkör CO2 tartalmát - komoly fenyegetettség alatt állnak.

Egy mostani EEA jelentés, amelyik a biodiverzitás helyzetét méri fel Európában azt mutatja, hogy klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a biodiverzitásra. A „Haladás az európai 2010. évi biodiverzitási cél elérése felé” c. jelentés (4) 122 gyakori európai madárfajtát tanulmányozott és megállapította, hogy a klímaváltozás 92-re hatott negatívan és 30-ra pozitívan. Ez azt jelzi, hogy Európában a klímaváltozás hatására hatalmas változások várhatók a biológiai sokféleségben és az ökoszisztémákban.

A jelentés arra is rámutat, hogy a mezei lepkék egyre kevesebben vannak; a populáció 1990 óta 60%-kal esett vissza és nincs jele annak, hogy megállt volna a csökkenés. Sokak szerint a csökkenés mögött a fő hajtóerő a vidéki földek használatában beállt változás - elsősorban az intenzív gazdálkodás és a földek művelésből való kihagyása. Tekintettel arra, hogy Európában a füves területek többségének szüksége van arra, hogy az ember vagy az állatállomány gondját viselje, a lepkék léte függ ezeknek a tevékenységeknek a folytatásától.

  1. EEA 2009, SEBI: http://www.eea.europa.eu/publications/progress-towards-the-european-2010-biodiversity-target

  2. http://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/db_gis/pdf/area_calc.pdf

  3. http://www.cbd.int/convention/articles.shtml?a=cbd-02

  4. EEA, 2009, SEBI: http://www.eea.europa.eu/publications/progress-towards-the-european-2010-biodiversity-target

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100