Az éghajlatváltozás és a városok

Napjainkban a legtöbb európai városokban él, ezért a városi infrastruktúrával kapcsolatos döntéseink nagy hatással lesznek az éghajlatváltozással szemben folytatott küzdelmünkre. A gyakoribb esőzések, áradások és hőhullámok valószínűleg azon kihívások közé tartoznak, amelyekkel az éghajlatváltozásból adódóan az európai városoknak szembe kell nézniük. Holger Robrecht-et, az ICLEI regionális igazgatóhelyettesét kérdeztük arról, mit tesznek a városok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.

Olvasson bővebben

A talaj és az éghajlatváltozás

A talaj az éghajlati rendszer fontos – és gyakran elhanyagolt – eleme. A talaj az óceánokat követően a második legnagyobb széndioxid-tároló. Az éghajlatváltozás következtében régiónként eltérő, hogy a növényzet növekedése miatt a növények és a talaj több széndioxidot tárolnak, vagy több szén-dioxid kerül a légkörbe. A legfontosabb szárazföldi ökoszisztémák helyreállítása és a fenntartható földhasználat a városi és vidéki területeken segítheti az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást.

Olvasson bővebben

Felkészültünk az éghajlatváltozásra?

Az éghajlatváltozás sokféle hatást gyakorol az egészségünkre, az ökoszisztémákra és a gazdaságra. A következő évtizedekben ezek a hatások feltehetőleg súlyosbodni fognak. Ha nem foglalkozunk ezekkel, az óriási költségekkel járhat a megromlott egészségi állapot, az ökoszisztémákat érintő káros hatások, valamint az anyagi és infrastrukturális veszteségek miatt. Már sok olyan alkalmazkodási projekt van folyamatban Európaszerte, amely a változó éghajlatra való felkészülést célozza.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás és a tengerek

Az éghajlatváltozás következtében melegebbek az óceánok, savasodik a tengeri környezet, és változik a csapadék eloszlása. Ezek a tényezők együttesen gyakran súlyosbítják az emberi tevékenységek tengerekre gyakorolt hatásait, ami az óceánok biológiai sokféleségének (biodiverzitás) csökkenéséhez vezet. Sok ember megélhetése függ a tengeri biodiverzitástól és ökoszisztémáktól, ezért sürgős lépéseket kell tenni az óceánok felmelegedésének korlátozására.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás mérséklése

2014 a mérések kezdete óta a legforróbb év volt, és egy újabb év az egyre melegebb évtizedek sorozatában. Annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest ne haladja meg a 2°C-ot, és az éghajlatváltozás hatásait minimalizálni lehessen, a üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátását jelentősen mérsékelni kell. A kormányok kijelölhetnek célokat, de végeredményben az iparnak, az üzleti világnak, a helyi hatóságoknak és a háztartásoknak kell lépéseket tenniük. Ennek során azt kell kitűzni célul, hogy a kibocsátás csökkenjen, a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációja stabilizálódjon, a hőmérséklet ne emelkedjen tovább, és az éghajlatváltozás hatásai mérséklődjenek.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás és a befektetések

Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket gyakran költségesnek tekintik, amelyek további terhet rónak a gazdaságra. Az európai országok azonban már most is közpénzekből és magánforrásokból finanszírozzák a kutatás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, a városfejlesztés, a szociális védelem, az egészségügy és a természetvédelem területét. El tudjuk érni, hogy a már meglévő kiadásokat ezeken a területeken éghajlatbarát és fenntartható lehetőségekre fordítsák, amelyek segítségével új munkahelyek teremthetők.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás korában élünk

Az éghajlatunk változik. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a globális átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás pedig eltolódik. A bizonyítékok azt is jelzik, hogy olvadnak a gleccserek, a Jeges-tenger jéghegyei és a grönlandi jégtakaró. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület Ötödik Értékelő Jelentése szerint a 20. század közepe óta tartó felmelegedés oka döntően az, hogy az emberi tevékenységekből származó kibocsátások következtében az üvegházhatású gázok koncentrációja megnövekedett. A fosszilis tüzelőanyagok égetése és a földhasználat változása nagymértékben felelős ezért a növekedésért.

Olvasson bővebben

A mezőgazdaság és az éghajlatváltozás

A mezőgazdaság hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ugyanakkor az éghajlatváltozás is befolyásolja a mezőgazdaságot. Az EU-nak csökkentenie kell a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását, és az élelmiszer-előállítási rendszerét az éghajlatváltozáshoz kell igazítania. Az éghajlatváltozás mellett azonban számos más nyomás is nehezedik a mezőgazdaságra. A növekvő globális kereslet és az erőforrások iránti fokozódó verseny miatt az uniós élelmiszer-előállítást és -fogyasztást tágabb összefüggésben, a mezőgazdaságot, az energiát és az élelmezésbiztonságot összekapcsolva kell vizsgálni.

Olvasson bővebben

Hulladék: probléma vagy erőforrás?

A hulladék nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági veszteség is. Az európaiak évente átlagosan 481 kilogramm települési hulladékot termelnek. Ezt egyre növekvő arányban hasznosítják újra vagy komposztálják, és egyre kevesebb kerül a hulladéklerakókba. Hogyan változtathatjuk meg termelésünk és fogyasztásunk módját úgy, hogy egyre kevesebb hulladék keletkezzen, miközben minden hulladékot erőforrásként használunk fel?

Olvasson bővebben

A gazdaság: erőforrás-hatékony, zöld és körkörös

Jóllétünk a természeti erőforrások használatától függ. Az erőforrásokat élelemmé, épületekké, bútorokká, elektronikai készülékekké, ruhákká stb. alakítjuk. Az erőforrások kiaknázásának mértéke azonban meghaladja a környezet képességét, hogy újratermelje azokat és gondoskodni tudjon rólunk. Hogyan biztosíthatjuk társadalmunk hosszú távú jóllétét? Gazdaságunk zölddé tétele minden bizonnyal segíthet ebben.

Olvasson bővebben

A gyártástól a hulladékig: az élelmiszerrendszer

Egyre több természeti erőforrást használunk a népességnövekedés, az életstílus változása és a növekvő személyes fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy megbirkózzunk fenntarthatatlan fogyasztásunkkal, a teljes erőforrásrendszerrel foglalkoznunk kell, beleértve a termelési módszereket, a kereslet jellemzőit és az ellátási láncokat is. Ezúttal az élelmiszerrel foglalkozunk közelebbről.

Olvasson bővebben

Áttérés a zöld gazdaságra

Életminőségünk, egészségünk és munkánk mind-mind a környezettől függ. A természeti erőforrások kiaknázásának jelenlegi módja és mértéke azonban veszélyeztetheti jóllétünket és ezzel együtt a természet arra való képességét, hogy gondoskodni tudjon rólunk. Alapjaiban kell átalakítanunk termelési, fogyasztási szokásainkat és életvitelünket. Zölddé kell tennünk gazdaságunkat, és a változásnak már ma el kell kezdődnie.

Olvasson bővebben

Hogyan tegyük „zölddé” a városokat

Az európaiak több mint háromnegyede él városi területeken. Mindaz, amit a városlakók termelnek, vásárolnak, megesznek és eldobnak, és az, ahogy közlekednek és ahol élnek, hatással van a környezetre. Ugyanakkor a város kialakítása is hatással van lakóinak életmódjára. A svédországi Malmö városából Roland Zinkernagelt kérdeztük a városuk fenntarthatóvá tételére irányuló konkrét intézkedésekről.

Olvasson bővebben

Mi határozza meg, hogy mit vásárolunk?

A különböző életkorú európaiak mind-mind fogyasztók. Mindaz, amit fogyasztunk és megvásárlunk, szerepet játszik annak meghatározásában, hogy mit gyártsanak. De hogyan döntjük el, mit vásároljunk meg? Racionális vagy ösztönös döntés ez? Lucia Reischt a Copenhagen Business Schooltól az európai fogyasztói magatartásról kérdeztük.

Olvasson bővebben

Közgazdaságtani alapvetések és a környezet

2014 márciusában Párizst magas szálló por koncentrációjú időszak jellemezte, ezért a magáncélú gépkocsihasználatot napokon át erősen korlátozták. A bolygó másik oldalán egy kínai társaság egy szmogbiztosítás nevű új terméket mutatott be azon belföldi utazók számára, akik tartózkodását megkeserítette a levegő rossz minősége. Szóval mennyit is ér a tiszta levegő? Segíthet-e a közgazdaságtan a szennyezés csökkentésében? Most közelebbről is szemügyre vesszük az alapvető közgazdasági fogalmakat.

Olvasson bővebben

Hulladék a tengereinkben

Bolygónk körülbelül 70%-át óceánok borítják, és a tengeri hulladék csaknem mindenütt megtalálható. A tengeri hulladék, különösen a műanyagok, nemcsak tengereink és tengerpartjaink egészségét fenyegeti, hanem veszélyt jelent gazdaságunkra és közösségeinkre is. A tengeri hulladékot többnyire szárazföldi tevékenységek termelik. Hogyan állíthatjuk meg a hulladék tengereinkbe áramlását? E globális tengeri probléma megoldásának legjobb kiindulópontja a szárazföld.

Olvasson bővebben

Európa mezőgazdasága: hogyan tegyük az élelmiszereket megfizethetővé, egészségessé és „zölddé”?

Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert termelhessen, Európa az intenzív mezőgazdaságra támaszkodik, ami kihatással van a környezetre és egészségünkre. Képes e Európa környezetbarátabb élelmiszertermelési módot találni? Erről kérdeztük Ybele Hoogeveent, aki az erőforrás-használat környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó csoportot vezeti az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél. (EEA)

Olvasson bővebben

Környezet, egészség és gazdaság, egységben szemlélve

Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.

Olvasson bővebben

Légszennyezés: kezeléséhez ismeretekre van szükség

„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.

Olvasson bővebben

A változás átállássá alakítása

Egy állandóan változó világban élünk. Hogyan irányíthatjuk a folyamatban lévő változásokat úgy, hogy 2050 re elérjük a globális fenntarthatóságot? Hogyan teremthetünk egyensúlyt a gazdaság és a környezet, a rövid és a hosszú távú célok között? A válasz abban rejlik, ahogyan az átállás folyamatát kezeljük, anélkül, hogy fenntarthatatlan rendszerekbe zárnánk magunkat.

Olvasson bővebben

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100