Cikkek

A számos műanyag és fém élelmiszertartályban és más fogyasztási cikkekben található biszfenol A (BPA) szintetikus vegyi anyag használata és az azzal szembeni lakossági expozíció Európa-szerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot sok ember számára. Magnus Løfstedttel, az EEA vegyi anyagokkal, környezettel és egészséggel foglalkozó szakértőjével beszélgettünk a biszfenol A által jelentett kockázatokról szóló, nemrégiben közzétett EEA-tájékoztatóról.

Olvasson bővebben

Az erdőtüzektől a katasztrofális árvizekig, 2023 nyara egész Dél-Európában emlékezetes marad a szélsőséges időjárás miatt. Mennyire vagyunk felkészülve ezekre az eseményekre és hatásaikra? A kontinens-szerte európaiak millióit sújtó hőhullámok, a számos közösséget érintő erdőtüzek és hirtelen áradások még ambiciózusabb fellépést igényelnek az új helyzetre való felkészítés érdekében, miközben fel kell gyorsítani a fenntarthatóság felé való átmenetet is.

Olvasson bővebben

Mindenütt vannak vegyszerek. Valójában kémiai elemek alkotják a kőzeteket, a tengert, a levegőt, a növényeket, az állatokat, sőt még minket, embereket is. A jó hír az, hogy nem minden vegyi anyag mérgező. A rossz hír az, hogy több viszont igen. Szerencsére Európa a veszélyes anyagok okozta károk csökkentésére törekszik.

Olvasson bővebben

Európában javul a levegőminőség. A szennyezett levegő azonban még mindig rontja az egészségi állapotot, és megelőzhető halálesetekhez vezet, különösen a városokban. A jó hír az, hogy a közlekedés, a fűtés, az ipar és a mezőgazdaság területén megvannak a tisztább megoldások.

Olvasson bővebben

A változó éghajlatot jellemző hőhullámok, aszályok, erdőtüzek és árvizek egyre jobban befolyásolják egészségünket és jóllétünket. Az EU nemzeti, városi és önkormányzati szinten egyaránt ösztönzi az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket. Segítenek-e ezek az intézkedések abban, hogy a jövőben ellenállhassunk a szélsőséges időjárási viszonyoknak?

Olvasson bővebben

Az EEA Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Atlasza olyan adatok és térképek gyűjteménye, amelyek a környezetminőségre és a kockázatokra vonatkozó legfontosabb információkat mutatják be Európa-szerte. Gerardo Sanchezzel, az EEA környezetvédelmi, egészségügyi és jólléti szakértőjével az atlaszról és arról beszélgettünk, hogy ez kik számára lehet előnyös.

Olvasson bővebben

Körülvesznek bennünket a veszélyes vegyi anyagok. Biztonságosabb alternatívák, vegyi anyagok a körforgásos gazdaságban, valamint hogy a tudás és a szabályozás hogyan segíthet a fogyasztói és befektetői döntések alakításában – többek között ezekről a témákról beszélgettünk Jerker Ligtharttal, a ChemSec svéd civil szervezet munkatársával, amely a veszélyes vegyi anyagoktól mentes világra való átállás felgyorsítását tűzte ki célul.

Olvasson bővebben

Mindenütt zaj van. A zaj – a hangos szirénázástól kezdve az autópályán közlekedő autókon át a repülőgépekig – minden eddiginél elterjedtebb az életünkben. Sokan talán nem tudják, hogy a közlekedési zajnak való hosszú távú kitettség sokkal több, mint bosszúság - fizikai és mentális egészségünket is károsítja.

Olvasson bővebben

A tiszta víz kritikus fontossággal bír a természet, valamint az emberek egészsége és jólléte szempontjából. Ugyanakkor számos gazdasági ágazat számára kulcsfontosságú erőforrás. A túlhasználat és az éghajlatváltozás miatt Európa számos területét egyre jobban sújtja a vízhiány. A szennyezés ráadásul további nyomást gyakorol erre a véges erőforrásra.

Olvasson bővebben

A természet egészségünk és jóllétünk alapja. A természetnek köszönhetjük a tiszta levegőt, a vizet, az élelmet, különféle anyagokat, valamint helyet a kikapcsolódáshoz. A természetben eltöltött idő jót tesz a mentális egészségünknek. Ám ha nem vigyázunk a bolygóra, annak éghajlatára és ökoszisztémáira, veszélyeztetjük társadalmaink működését, rontjuk életminőségünket, ráadásul talán a legközvetlenebb módon ártunk saját jóllétünknek.

Olvasson bővebben

Az emberek egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy fogyasztásunk milyen hatással van a természetre és az éghajlatra. Az egyik legfontosabb fogyasztási kategória a ruházat és egyéb textiltermékek. Lars Mortensennel, az EEA körforgásos gazdasággal, fogyasztással és termeléssel foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, aki számos értékelés elkészítésében vett részt a textiltermékekkel és azok környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

Olvasson bővebben

1972: emlékszem, ahogy egy rakás könyvvel sétálunk haza apámmal az antwerpeni könyvvásárról. Három közülük még ma is megvan: egy, a veszélyeztetett fajokról szóló könyv, a Times Világatlasza, és „A növekedés korlátai”. Az évek során apám folyamatosan táplálta bennem a kíváncsiságot a természet iránt, ami a közvetlen környezetünknél sokkal szélesebb világot jelentett, és felhívta a figyelmem a tudománynak arra a változatára, amelyben kritikus viták folytak a társadalom jövőjéről.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozással, a felfelé szökő energiaárakkal és az ellátás biztonságát illető aggályokkal szembesülve egyértelműen úgy látszik, hogy a megújuló energiaforrások – mint például a szél- és napenergia – jelentik az előre vezető utat. Mi kellene ahhoz, hogy Európa meglévő energiarendszerét olyanná alakítsuk, amely megújuló forrásokon alapul?

Olvasson bővebben

Európa a karbonszegény energia jövője felé halad. A 2020-as év fontos mérföldkövet jelentett, mivel az EU elérte első három, éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzését, nevezetesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését az 1990-es szintekhez képest, a felhasznált megújuló energia részesedésének 20%-ra növelését, és az energiahatékonyság 20%-os növelését.

Olvasson bővebben

Az európai zöld megállapodás hangsúlyt fektet arra, hogy senkit ne hagyjon hátra, igazságos átállást biztosítson egy modernebb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése során. Mit jelent a társadalmilag igazságos átállás a gyakorlatban? Jorge Cabritával, az Eurofound kutatási vezetőjével beszélgettünk.

Olvasson bővebben

Az Európai Beruházási Bank (EBB) a világon a legnagyobb multilaterális pénzügyi intézmény, és az egyik legjelentősebb szereplő az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatások, hitelek és garanciák formájában megvalósuló finanszírozásában. Eva Mayerhoferrel, az EBB biológiai sokféleséggel és környezettel foglalkozó vezető szakértőjével arról beszélgettünk, hogy milyen kihívások és lehetőségek várnak ránk azon az úton, amelyen Európa zöld átállását fenntartható finanszírozással gyorsítjuk fel.

Olvasson bővebben

A társadalmak sokféle módon függenek attól, hogy az embereket és árukat gazdaságosan és hatékonyan lehessen egyik helyről a másikra mozgatni. A nemzetközi kereskedelem hozzáférést nyújt a külföldi termékekhez és piacokhoz. Az embereknek valahogyan el kell jutniuk az iskolába, munkába és más tevékenységekre. A közlekedés jelentős része az életmódunknak, de jelenlegi állapotában a fosszilis tüzelőanyagoktól függ, és komoly nyomást gyakorol a környezetre és az éghajlatra.

Olvasson bővebben

Mit jelent a fenntartható finanszírozás, és milyen szerepet játszhat Európa szén-dioxid-semlegességre való áttérésében? Megkértük az EEA fenntartható finanszírozással foglalkozó vezető szakértőjét, Andreas Barkmant, hogy fejtse ki, mit tesz az EU annak érdekében, hogy a pénzügyi ágazat kivegye a részét pénzügyi rendszerünk zöldebbé tételében a fenntartható növekedés támogatása céljából.

Olvasson bővebben

Európa energiaszükségletének egyre növekvő részét megújuló források útján elégíti ki, de még mindig függ az olajtól és a gáztól is. Tekintettel arra, hogy az energiaárak gyorsan változnak, aggodalmak merültek fel az otthonok melegen tartásával kapcsolatban ezen a télen, továbbá elköteleztük magunkat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett, takarékoskodni kell az energiával, változatossá kell tenni annak forrásait, fel kell gyorsítani az áttérést a megújuló forrásokra, és támogatni kell azokat, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

Olvasson bővebben

2022 nyarának aszályai, hőhullámai és erdőtüzei egyértelműen emlékeztettek arra, hogy miért az éghajlatváltozás mérséklése a XXI. század egyik meghatározó kihívása. Az EU azon kötelezettségvállalása, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, a világon a legnagyobb szabású éghajlatvédelmi program. E cél teljesítése olyan modell, amelyre nagy szükség van ahhoz, hogy más országok és régiók is ugyanezt tegyék.

Olvasson bővebben