következő
előző
tételek

Article

A levegőminőség továbbra is vitatéma az európaiak körében

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2017. 02. 01. Utolsó módosítás 2021. 05. 11.
Múlt hónapban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiadta „Levegőminőség Európában” című jelentését, amely kimutatta, hogy míg a levegő minősége lassan javul, a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot Európában továbbra is a légszennyezettség jelenti. Alberto González Ortizt, az EEA levegőminőségi szakértőjét a jelentés eredményei mellett arról is kérdeztük, hogy különböző technológiák, mint például a műholdképkészítés hogyan járul hozzá a levegőminőség javításának kutatásához.

Melyek voltak a 2016-as jelentés legfőbb megállapításai?

Az idei jelentés kiemeli, hogy a légszennyezettség Európa-szerte lassan, de folyamatosan csökken. Azonban még mindig komoly egészségkárosító hatásokat tapasztalhatunk. A légszennyezettség a szövődményként megjelenő betegségek révén továbbra is rontja az életminőséget. Naprakész adatokat tartalmazó jelentésünk egy új becsléssel is szolgál azon legkárosabb levegőszennyező anyagok egészségügyi hatásairól, mint amilyen a PM2.5, amely egy 2013-as felmérés szerint 41 európai országban évente 467 000 korai halálesetért volt felelős.

A légszennyezettség veszélyei az olyan szervezeteknek köszönhetően, mint az Egészségügyi Világszervezet, jól ismertek, és Európa-szerte egyre többen ismerik fel a probléma súlyosságát. Mi pedig nap mint nap ki vagyunk téve ennek a veszélynek. Nem látjuk ugyan, de érezzük, amikor a levegő szennyezettségi szintje magas.

Mi a helyzet a közúti közlekedéssel és a városi légszennyezettséggel? 

A jelentés kiemeli a közúti közlekedés légszennyezettségre gyakorolt hatását. Ez a nemrég a sajtóban is megjelent probléma több európai várossal, így Párizzsal és Londonnal kapcsolatban is felmerült.

A közúti közlekedés az első számú kibocsátója a nitrogén-dioxidnak (NO2), amely az egyik legfőbb egészségkárosító szennyező anyag. Ez a szennyező anyag egyben előfutára az ózon keletkezésének és a levegőben létrejövő légszennyező részecskéknek. A közlekedés az elsődleges légszennyező részecskék egyik fő forrása, nemcsak az üzemanyagégés, hanem az autógumik és a fékek elhasználódása révén is, mindamellett pedig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős forrása.

A közúti közlekedés köztereink jelentős részét is elfoglalja – gondoljunk csak a forgalmi torlódásokra –, ráadásul nagy zajjal jár. Ez tehát egy összetett probléma.

Azt persze senki nem kérdőjelezi meg, hogy a közlekedés és a mobilitás fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben, de a helyváltoztatást sokkal fenntarthatóbbá lehetne alakítani. Azt látjuk, hogy sok európai város fellép ez ellen, és igyekszik fenntarthatóbb mobilitási rendszereket kialakítani. Az ún. „dugódíjhoz” hasonló intézkedések csak rövid távú megoldást jelentenek, ezért közérzetünk javítása érdekében fontolóra kell vennünk a közlekedési rendszer hosszabb távra szóló, alapvető és innovatív átalakítását.

A jelentés a lakó- és kereskedelmi célú épületek kibocsátására is felhívja a figyelmet. Ezek mekkora gondot jelentenek? 

Ami a fatüzelésű kályhákat, tűzhelyeket és kandallókat illeti, ezek – különösen a téli időszakban – nagyobb problémát jelentenek, mint gondolnánk. Különösen Kelet- és Észak-Európában elterjedt a kandalló és a fatüzelésű kályha, ezek azonban nagy mennyiségű PM2.5-öt bocsátanak ki. A különféle tüzelőanyagok égése, legyen szó lakó-, kereskedelmi vagy intézményi épületek fűtéséről, valójában a PM2.5-kibocsátás legjelentősebb forrása. Ez az ágazat a teljes PM2.5-kibocsátás több mint a feléért felelős Európában.

Télen problémát jelenthet továbbá, hogy nyugodt időjárási viszonyok mellett e kibocsátás nagy része a hőinverzió jelensége miatt jellemzően a földfelszínhez közel megreked. Ilyen viszonyok közepette a hidegebb levegő a légkör alacsonyabb rétegeiben marad. A sűrűbb hideg levegő megakadályozza a kibocsátás keveredését és felfelé irányuló eloszlását a légkörben, így a szennyezés megreked a földfelszín közelében.

Mit tesz az EEA az európai levegőminőség javítása érdekében?

Az EEA egyik fő feladata, hogy a döntéshozóknak ismereteket és adatokat szolgáltasson, amelyek fényében ők körültekintőbben dönthetnek a levegőminőségről. Ami pedig legalább ennyire fontos, az az, hogy a munkánkkal segítünk felhívni az emberek figyelmét a problémára.

Európai országok hivatalos légszennyezettségi adatainak összegyűjtésével és felhasználásával rendszeresen jelentéseket és indikátorokat állítunk össze a levegőminőség értékelése céljából. Légszennyezettségi adatainkat számos egyéb érdekcsoporttal – így a lakossággal, a nemzeti és regionális hatóságokkal és az Unió Copernicus Föld-megfigyelési programjával – is megosztjuk. Emellett rendszeresen részt veszünk európai és nemzetközi szemináriumokon, konferenciákon és megbeszéléseken, ahol megállapításaink ismertetésével és a kérdés megvitatásával igyekszünk cselekvésre sarkallni a szakpolitikai döntéshozókat. A légszennyezettség szinte minden szakpolitikához kapcsolódik, ezért egyik elsődleges célunk, hogy elősegítsük az integrált, ágazatokon átnyúló szakpolitikákat és intézkedéseket.

Az EEA új technológiákat is bevet a légszennyezettség hatékonyabb megfigyelése érdekében?

Adataink többségét rögzített levegőminőség-megfigyelő állomásokon gyűjtjük, amelyeket nemzeti és helyi hatóságok üzemeltetnek a tagállamokban. Ugyanakkor más technológiákat is alkalmazunk, például műholdas adatgyűjtést az uniós Copernicus program műholdjainak segítségével. Ez egy viszonylag új módszer. Az EEA együttműködik a Copernicus program légkörmegfigyelő szolgálataival, és az EEA levegőminőséggel foglalkozó munkacsoportjában az adatok egy részét mi is felhasználjuk a munkánk során. A műholdas információk és a modellezés ötvözésének köszönhetően a szennyezőanyag-koncentrációk pontosabb térbeli eloszlását kapjuk. Ezzel a módszerrel sokkal több információhoz jutunk, mint ha bizonyos időközönként csak bizonyos mérőállomásokról gyűjtenénk adatokat. Nagyon fontos azonban, hogy a modellezés eredményeit a valós életben tett megfigyelésekkel is alátámasszuk, ezért az európai országokból az EEA-hoz beérkező adatok rendkívül fontosak.

Emellett egyre gyakrabban látunk alulról induló, civilek által végzett szenzoros légszennyezettség-megfigyeléseket is. Ez egy újfajta információforrás, de e készülékek pontossága még fejlesztésre szorul. E feltörekvő technológia – bár még messze van a tökéletestől – nagyszerű módja annak, hogy felhívja a lakosság figyelmét, és közösségi részvételre buzdítson a légszennyezés jelentette problémák megoldása érdekében. Egyszer majd talán ez a technológia is hasznos kiegészítő információforrásnak bizonyulhat.

 

Alberto González Ortiz

Az interjú az EEA hírlevelének 2016/04. számában jelent meg, 2016 decemberében.

Permalinks

Geographic coverage

Topics